A 80-as években kellett valami különleges engedély ahhoz, hogy pl. egy budapesti vonattal elutazzon Barcsra? Ha nem, akkor hogyan akadályozták meg a szökéseket?
Nézettem a google maps-on a nyugati határ menti városokat, hogy honnan lehetett könnyű a kommunizmusban Nyugatra szökni és megláttam, hogy Barcs vasútállomása szinte a Dráva partján van, ott van délre egy kisebb folyóparti út, a túlpart pedig már Jugoszlávia, a Szabadság Hazája.
Régen meg tudta azt valaki csinálni, hogy valamelyik esti vonattal elment Barcsra, mondjuk tehervonatok között bújkálva eljutott az állomás folyó felőli oldaláig, ott pedig hopp be a vízbe és gyorsúszás a túlpartra?
Vagy akkoriban volt valami kerítés az állomás déli részén, azon a kis folyóparti úton pedig katonák cirkáltak?
Ahogy látom ez a berlini falhoz képest ló*@sz lett volna, ha egy NDK-s kijut Magyarországra, ő is tudta volna használni ezt az útvonalat.
A 80as években egy átlag ember kérhetett kiutazási engedélyt Nyugat-Eurpába és jó eséllyel meg is kaphatta. (4 évente 1x)
Sokan éltek is a lehetőséggel. Akkor mi már nem szorultunk Jugoszláviára.
#4folyt
a lényeg az hogy anno aki menni akart az mehetett, de a 80as években már sokat enyhült a diktatúra. Már voltak butikok, sok mindenhez hozzá lehetett jutni ami feledtette a falanszter feelinget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!