A mezőgazdaság fellendítése érdekében miért nem veszünk példát Kubáról?
Kubának a 90-es években teljesen át kellett alakítania a mezőgazdasági rendszerét, mert többén nem számíthatott szovjet segélyre. (Ismerős nem?)
Míg mi mindent privatizáltunk és már egy vacak almát vagy krumplit is külföldről hozatunk be, a gazdák pedig nem tudják megfizetni a modern mezőgazdasági eszközökre való beruházást, addig a kubaiak ausztrál mezőgazdászok segítségével bevezették az organikus termesztést, a drága gépek helyett állati erővel való földművelést. A 80-as években Kuba sokkal több cukornádat termelt, mint amit meg tudott enni, ezért nagy részét a kelet-európai szocialista országoknak adták el, illetve bioetanolt erjesztettek belőle, 90 után ezt is megváltoztatták, csak annyit kezdtek termelni, amire szükségük van, a felszabaduló földterületet másra kezdték használni pl. rizsre és babra, ezek a kubai konyha számára olyan fontos alapélelmiszerek, mint nálunk a búza és a burgonya.
Ha nálunk is hasonlókat vezettek volna be pl. tenyészteni kezdtek volna szamarakat, bivalyokat, amik kisebb igényűek, mint a lovak és a tehenek, mégis bírják húzni a szekereket, emellett mindenkinek, a városlakóknak is különféle dotált áru eszközöket biztosítottak volna a termelésre, akkor most a panellakó is erkélyen termelt organikus paradicsomot ehetne, ami sokkal finomabb a bolti szarnál, a piacokon, boltokban, pedig nagyon alacsonyak lennének az ételárak, valóban meg lehet élni 47 ezer forintból. Ha szétnéztek, az a fő gond a megélhetéssel Magyarországon, hogy túl drágák az ételek. Ezt simán ki lehetett volna kubai módszerekkel küszöbölni. Kubában egyébként a gazdaság nagy része rosszul van kezelve és szegények az emberek, mégis éhínség az nincsen, max kevésbé változatos az étrendjük, mint egy amerikainak. Ha ott, egy harmadik világbeli országban ilyen jól beválik ez a módszer, nálunk csak jobban tudna működni az erősebb gazdaságunk miatt.
válasza:Egy szó: versenyképesség. Szerinted az ökörszekér le tudná nyomni a holland gépesítést? Vagy a dél-spanyol üvegházakat? Most is ehet bárki magyar organikus paradicsomot, de a többség inkább a fele annyiba kerülő tömegterméket veszi. Nem az a fő gond a megélhetéssel, hogy drágák az ételek, hanem hogy kevés a bevétel és teljesen versenyképtelen minden. Az ilyen államilag dotált dolgok, Orbánék központosítása és az ökörszekerek csak még jobban a középkorba tolnák az egész gazdaságot.
Persze az számomra is misztérium, hogy egy területhiányos holland mezőgazdaság, ahol a traktoros havi 3000 eurót keres, és 15%al kisebb a napsütéses órák száma, hogyan képes olcsóbban előállítani a hagymát meg a paradicsomot.
válasza:", hogy egy területhiányos holland mezőgazdaság, ahol a traktoros havi 3000 eurót keres, és 15%al kisebb a napsütéses órák száma, hogyan képes olcsóbban előállítani a hagymát meg a paradicsomot."
Mert mondjuk ott nem ütik a hazai vállalkozásokat úgy mint itthon.
Már eleve előnnyel indultak.
válasza:"De miért kell versenyezni a holland tömegtermeléssel?"
Mert a mai világ -mint minden másban is- a mennyiségről szól és nem a minőségről. Évek óta nem lehet ételnek nevezhető mezőgazdasági terméket kapni hazánkban sem. Még a kiskerteseknek is holland vetőmagot árulnak többnyire, amelyek az ottani napfény nélküli éghajlatra lettek kitenyésztve. Ezek ellenállóbbak talán, többet is teremnek, de a minőségük nulla. És ez nem csak az élvezeti, hanem a beltartalmi értékükre is igaz. Ez utóbbi a 100 évvel ezelőttinek a töredéke, max. 5-10 %. A paradicsom jó példa erre, mármint, hogy szintelen, szagtalan, íztelen trutyi. Én magam már nem is eszek, pedig imádtam önmagában is. Beszálltunk ebbe az úniós mennyiségi versenybe.
A másik, hogy ma már falun sem művelik a kerteket -mindenki a tescoba jár- kontroll sincs. Az emberek pedig felejtenek és eligénytelenedtek ezen a téren is. Beérik a gazdaságos hulladékkal tápláló és ízletes étel helyet. Nem csoda, hogy napjainkban ennyi a diszlexiás, allergiás beteg. De még az olcsóbb -szegényeknek készülő- margarinok is kőolajból készülnek. Viszont van választék a szemetekből. :)))
Szóval a probléma nagyon összetett. Összefügg az uniós versenyképtelenségünkkel, az elprivatizált feldolgozó iparral, az ország és az egyén elszegényedésével, az emberek elfásulásával és igénytelenségével, és a rövid távú gondolkodással.
100 éve Európa éléskamrája voltunk. Mára meg csatlakoztunk az igénytelen színvonalukhoz. Az igénytelen, és a fenntarthatatlan iparinak mondható tömegtermelésben ők a jobbak, már csak a gazdasági erejüknél fogva is. Az éghajlatunkból és a mezőgazdasági kultúránkból adódó előnyökről pedig önként lemondtunk.
Nem kellene nekünk Kubát (meg senkit) majmolni, csak követni a hagyományainkat. Annál is inkább, mert ebben az országban mindent meg lehetne termelni, ráadásul fenntartható módon, nem úgy, mint ami trendi, a "fejlett nyugat" saját orráig sem látó, természetet, talajt tönkretevő módszereivel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!