Tagja lennél egy hazafias finnugorista mozgalomnak?

Én értem de ne mosd egybe, a sumernak valóban lehet hogy semmi alapja, de a turáni az egészen más.

De amúgy ha megnézed az igazi hungarista szervezeteket (nem a jobbikot, az nem hungarista!), akkor ők sem szabják meg, hogy miben higgyél. Azt fogadod el, amelyiket akarod.

Bár a nemzeti radikális körökkel nincs tapasztalatom, de szerintem ott sem köveznek azért meg, ha te a finnugrizmusban hiszel. Ez az egész nem "hittérítésről" szól, tudom én, sajnos sokan ezen lovagolnak hogy "de mindenki higgyen ebben meg abban", hát ja, van amikor ez indokolt, de sztem ez egy teljesen lényegtelen kérdés, hogy finnugor vagy turáni.

Ezért fölösleges új "klubot" alapítanod.

Van egy konkrét témakör, ami tartalommal tölthetne ki egy ilyen mozgalmat.

Finnugor nyelvrokonaink lassú pusztulása.

Különösen a vogulokra gondolok, de a nganszanokra is.

Vogul: az EGYETLENEGY nyelv, ami olyan, hogy ha egy magyar ember tanulni kezdi, akkor nem idegennek tűnik a számára, hanem olyan ismerősnek. Szóval a legközelebbi nyelvrokon nyelv, és az egyetlen, ami annyira hasonlatos a magyarhoz, hogy a laikus számára is feltűnő.

Nagaszanok: az egyetlen rokonnép, amelynél még pár évtizede is vadász-gyűjtögető életmód és autentikus (tehát nem revitalizált!) samanizmus létezett.

http://www.youtube.com/watch?v=GbVnsS4VuDI

http://www.youtube.com/watch?v=uUJWCKccBwQ

A vadász-gyűjtögető népek pusztulása világszerte létező jelenség, ugyanis ezek a kultúrák csak ott maradnak meg, ahol tágas térségeken kevés ember él eloszolva, a szűkös vadon termő táplálékforrásokat gyűjtögető módon, nomadizálva összegyűjtögetve. Nemcsak nyelvrokonaink pusztulnak, hanem a többi vadász-gyűjtögető nép is. Eredeti létformájuk pusztulása általában alkoholizmusban taszította őket, ez igaz a rokon vogulokra, nganaszanokra, és a nem rokon ausztrál bennszülöttekre, eszkimókra, hadzákra is.

Olyasmit lehetne csinálni, hogy ezeket a régi kultúrákat új tartalommal megtölteni. Például: az eszkimók földjén tengerbiológiai állomásokat létesítenék, és az öreg eszkimó vadászokat mint szakértőket alkalmaznám. Az öreg sámánokkal pedig neuropszichológia kísérletekben vehetnének részt. Ez persze költséges dolog lenne, de az eredmény az lenne, hogy meg lehetne őrizni egy csomó régi kultúrát, és el lehetne hárítani az alkoholizmust a fejük felől.

Minket annyiban érint a dolog, hogy éppen a nyelvrokonaink népeit is épp ez a sors sújtja, szóval a Magyar Köztársaságot elvileg érdekelhetné a dolog. Másrészt, ha már nomád népek kultúráinak megmentéséről van szó, meg az alkoholizmusbn való süllyedés megállításáról, akkor, ha erre ki lehetne találni valamit, akkor ugyanezt a cigányság megmentésére is lehetne használni. A cigányság egyébként a magyarság számára a egyik legértékesebb nép (nyelvrokonaink mellett). Egy csomó régi hagyományt megőrizték a számunkra. Itt elsősorban a Nagy Olga által gyűjtött népmesekincsre gondolok.

[link]

[link]

[link]

Ennél is fontosabb, hogy nemcsak magukat a népmeséket őrizték meg a cigányok, hanem magának a mesemondás élő hagyományának a közegét is. Nagy Olgának még volt alkalma élő mesemondó közösségeket megismerkednie, így magának a folyamatnak a dinamikáját is tanulmányozhatta (hogyan keletkezik a népmese, hogyan jönnek létre az egyes változatok, mi a mesemondónak a kapcsolata a hallhatóságával, mi a hallgatóság szerepe, mennyire függ a népmese keletkezése egyes tehetséges egyénektől stb.). Ezeket a fontos kérdéseket sajnos már magyar közegben nem lehet kutatni, mert a magyar népmesemondás hagyománya már meghalt, de az erdélyi cigányok között még lehetett ilyen kutatásokat végezni pár évtizede is.

Szóval én az alkotmányba olyasmit ennék, hogy a magyar Köztársaság kiemelten támogatja azoknak a népeknek a kultúrájának megőrzését, amelyek fennmaradása kizárólag ettől függene (tehát amelyet semmilyen más nemzetállam nem vállalna).

Szerintem kb. három ilyen kiemelt kultúrkör van az ország szempontjából:

1) a magyar (hiszen nyilván semmilyen más nemzetállam nem teszi meg helyettünk)

2) a vogul (Oroszország ugyan védi-támogatja őket, de ez kevés, az olajtársaságokkal szemben nem tudják magukat megvédeni)

3) a cigányok (hiszen nekik eleve nincs nemzetállamuk, az ő kultúrájuk pedig olyan elemeket tartalmaz, amelyek épp a régi magyar paraszti kultúrából lettek megőrizve, tehát nekünk is érdekünk)

Magyarországnak elég jó híre van ilyen témában, világszerte elismert samanizmus-kutatóink vannak (Diószegi Vilmos, Hoppál Mihály). Diószegi írta (Mircea Eliade-val együtt) az Encylopaedia Britannica samizmus cikkét is:

[link]

Hoppál Mihály pedig az ,,International Society for Shamanistic Research'' elnöke

[link]

szóval Magyarországnak van hagyománya és háttere arra, hogy archaikus kisnépek kutatása terén továbbra is kiemelkedőt alkosson. Ami meg egy mozgalom céljait illeti, a pusztuló kisnépek megmentése lehetne a legfontosabb konkrétum. itt nemcsak szorosan vett nyelvrokonainkra gondolok, hanem a csupán tipológiailag hasonló nyelvek népeire is (csukcsok, szibériai eszkimók), és a vitatott nyevrokonságú jukagirokra is (úgy tudom hogy a jukagir épp a határon áll, hogy bizonyítható lenne a nyelvrokonság, 40ezer évnél régebbi rokonságot összehasonlító módszerekkel nemigen lehet megbízható módon bizonyítani).

Ami maguknak a pusztuló kultúráknak a tudatos megmentését illeti, hát ez a témakört, úgy tudom, az ,,akcióantropológia'' fogalma fedi le. Szerintem a legtermékenyebb megoldás az, amikor a klasszikus antropológiai szemléletet természettudományos szemlélettel egyesítjük. Gerardo Reichel-Dolmatoff például a dél-amerikai indiánok sámánjainak ökológiai tudását kutatta:

[link]

és ezáltal a régi kultúrának új, ma is fontos tartalmat adott. Hoppál Mihánynak is van cikke ebben a témában:

[link]

Konkrétan, én pl. a szibériai eszkimó kultúra megmentését képzelem el úgy, hogy a tengeri emlősök (főleg a cetfélék) viselkedésének (etológia, ökológia) kutatásában alkalmaznám a régi csaplini, szirenyiki, naukani és Szent Lőrinc-szigeti eszkimó vadászokat (a vadászatot magát korlátozni muszáj, mert sok cetféle veszélyeztetett faj lett azóta, de a tengerbiológiai kutatások új tartalmat adhatnának a régi eszkimó életformának).

A többi szibériai nép (köztünk nyelvrokonaink) is megmenthető lehet valahogy, de a konkrét ötletekhez ismerni kell a részleteket. Szerencsére nekünk elég jó hátterünk van antropológiai szakemberek terén, és a finn, észt kollégákat is be lehetne vonni. Az ökológiai interdiszciplináris háttérhez pedig az orosz szakértők meghívására lehet szükség (a Szent Lőrinc szigeti eszkimók is hívtak meg orosz szakértőt természetrajzi témakörökben).

Szóval igen, támogatnám, ha lenne egy akcióantropológiai-interdiszciplináris szakértő mozgalom a rokonnépek és a cigányság kultúrájának modern keretek közötti tartalommal való megtöltésére. E téren a liberális, szocialista, zöld mozgalmakra éppúgy lehetne partnerként számítani, mint esetleg egyes nemzeti mozgalmakra, szóval politikai téren valószínűleg színes lenne a háttér. Ami összekötné őket, az a szaktudás:

Szibéria élővilága, természeti, természetrajzi ismeretek

Finnugor népek néprajza, régi anyagi kultúrája, a szibériai samanizmus (egyes fajtáinak) a világképe ember és természet viszonyáról

Etnobotanikai ismeretek (mit tudtak ezek a népek a növény- és állatvilágról), ennek valószínűleg tudománytörténeti és tudományfilozófiai vonatkozásai is lennének

Akcióantropológia: milyen sikereket értek el a világ más részein a régi kultúrák megőrzésében: dél-amerikai indiánok, USA natív népei, ausztrál bennszülöttek, afrikai busmanok és hadzák.

[link]

Hazai cigányság

Én úgy indulnék el, hogy a finnugrista szakértők mellett egyes ökológiai és zöld szervezeteket néznék meg, meg néhány profibb cigány-integrációs szakértői szervezetet (itt olyanokra gondolok, ahol nemcsak politikusok vannak, hanem külön szakértők is dolgoznak, szóval antropológusok, gyerekpszichológusok.).