Mit gondoltok arról, hogy Magyarországon az emberek nem értelmesen vitáznak a politikával kapcs, hanem csak mocskolódnak és szidják egymást?

Azt, hogy elég baj, hogy a politika egyáltalán téma a hétköznapokban.

Nemrég volt szerencsém négy hónapot tölteni Finnországban, és elég sokat is tartózkodni finnek társaságában.

Azt tapasztaltam, hogy a politika náluk EGYÁLTALÁN NEM TÉMA. Kifejezetten unalmasnak találják, ami azt illeti. Újságok se igen foglalkoznak vele, legfeljebb nagynéha, ha valami tényleg jelentősebb esemény történik. De nem ebből áll a napi - de még a heti - műsor sem.

Ami nem is csoda, hiszen jól megy a dolguk, plusz a politikusaik is messzemenően értelmesebbek és civilizáltabbak, mint a mieink. Azt hiszem, tényleg ez lenne a normális, és így kéne lennie nálunk is: egyáltalán ne is legyen téma a politika. A politikusuk tegyék szépen a dolgukat a PARLAMENTBEN, építsék - és tegyék lehetővé számunkra is, hogy mi is építhessük - az országot, és tényleg csak akkor halljunk róluk, ha valami újabb mérföldkövet értek el.

A hétköznapokban meg figyeljünk inkább egymásra és a világra. Tényleg sokkal érdekesebb, kellemesebb, szórakoztatóbb és inspirálóbb így. :)

Bingó, hasonló az életérzés, csak a finnek vezetési morálja némileg rosszabb (ami azt illeti, ez kb. az egyetlen dolog, amiben alig jobbak nálunk). De a többi stimmel. Én is "kisvárosban" voltam jórészt (Jyväskylä, gyakorlatilag a finn Pécs; kb. ugyanakkora is a lakossága, meg szintén egyetemváros).

Mondjuk szerintem az emberségesség nem pénzfüggő. Persze ha valakinek nehéz a sora, akkor érthető, hogy rosszabb a kedve, és mosolyognia is nehezebb, de ettől függetlenül beláthatja mindenki, hogy neki személy szerint nem lesz jobb attól, ha bunkó másokkal. Ellenben ha kedves másokkal, akkor attól ő maga is jobb kedvre derülhet az így kibontakozó jó hangulat nyomán - legalább egy kis ideig, és az is több, mint a semmi.

A politika hagyományos görög értelmében azt jelenti, hogy az emberek szépen megbeszélik és lerendezik a dolgaikat egymással. Aki nem vett részt a politikában, azt hívták "idiótának". (Nem viccelek)

Tehát nem a politizálással van a gond, hanem azzal, hogy

1. hagyjuk, hogy holmi pénz-orientált bagázs (akár jobb, akár bal akár közép) döntéseket hozzon a fejünk fölött olyan ügyekről, amelyek minket fognak érinteni.

2. elhisszük, hogy azok a döntések a mi érdekünket fogják szolgálni a piacgazdaság érdekei helyett.

3. közben a másik embert, szomszédot, kollégát, stb szapuljuk, amiért ő is elhiszi ugyanezeket, csak esetleg egy másik pénz-orientált bagázs szemszögéből. Ahelyett, hogy összefognánk a körülöttünk élőkkel, és mi magunk kezdenénk megoldani a problémákat.

4. azt hisszük, hogy a kormány cseszi el, pedig az ebben a rendszerben szinte definíciószerűen, elkerülhetetlenül elcseszi. Valójában MI MAGUNK csesszük el. Csak sajnos az önkritika, önvizsgálat erőfeszítéssel jár.

"Ahelyett, hogy összefognánk a körülöttünk élőkkel, és mi magunk kezdenénk megoldani a problémákat."

Kisebb dolgokat illetően ez még rendben is van, de hogyan lehetne az ország dolgaiba beleszólni "idelentről", akár a legnagyobb összefogással is?

Elvégre a tombolás-törés-zúzás nyilván nem célravezető. De a "békés" demonstrálás is tüntetés se igen, mert egyszerűen kivárják, amíg mindenki "megunja és hazamegy". Adófizetés-megtagadás se célszerű, mert a törvény az APEH oldalán áll.

Akkor hát mit lehet tenni?

(Ismétlem, országos szinten értem. Mert hogy egymással rendesek vagyunk és segítünk, ahol tudunk, az egyértelmű és nyilvánvaló, de ez csak az "apró-cseprő" szint. Országos szinten mit lehet tenni?)

"Országos szinten mit lehet tenni?"

Először persze helyi közösségek kellenek, kis közösségek, kisebb megoldások. Abból viszont kinőhetik magukat a nagyobbak. Ha megoldjuk, hogy az egyes kisebb csoportok valamilyen megegyezéses keretek között kommunikáljanak egymással, máris növekszik a csoport. Vezető a csoportokban és azok között a hagyományos értelemben nincs, de ideiglenesen felvállalhatja valaki, ám nem jár érte különösebb kitüntetés, mint a többiek kitüntetett figyelme.

Nem lehet rögtön beleugrani az "ország irányítása" feszegetésébe, és hogy hogyan vehetnénk a saját kezünkbe (mind amennyien itt élünk) az irányítást, de NEM LEHETETLEN! Ez a lényeg! Mi együtt előbb-utóbb, kicsiből indulva tudnánk formálni egy olyan rendszert, ahol valójában a jelenlegi kormányzat az értelmét veszti!

Mondok egy példát. Réges-régen működött egy olyan rendszer, hogy: 10 emberes csoportok összeálltak a szomszédságban, megbeszéltek és eldöntöttek valamit, és egyiküket tovább küldték egy másik, "felsőbb" 10-es csoportba, hogy továbbítsa a véleményt. Addig folytattak ilyen 10-es csoportgyűléseket, mígnem lett egy végső 10-es kör, ahol megszületett valamilyen döntés. És nem feltétlenül kell felmenni országos szintre pl. ahhoz a kérdéshez, hogy "kell-e Érden csatornázás? és ha igen, mennyit szánjunk rá?".

Az a kérdés, hogy "Mit lehet országosan tenni?" - semmit, mert ezt SENKI sem tudja, de nincs is rá szükség.

Ha belekezdünk egy olyan rendszer építgetésébe, ami nem igényli azt, hogy állami szintű döntések legyenek, előbb-utóbb kialakulhat olyan formájúra, hogy szinte magától megy.

Egyszóval... fogalmam sincs, de gyere, találjuk ki! Aztán vonjunk be többeket, akiknek a gondolataival tovább alakítható. MIÉRT NE lenne lehetséges?

Ami az életszínvonalat illeti... Az utcákon nagyon drága autókat is lehet látni Magyarországon, rengeteget vásárolnak az emberek, telített a mobiltelefon piac stb. Nem arra akarok kilyukadni, hogy "nagy a jólét", mert ez sem egészen igaz. De nekem is van olyan ismerősöm, aki menedzserként magasan az átlag felett keres (300k nettó), 6 milliós autóval furikázik, ház, nyaraló van hitel nélkül, minden évben külföldön nyaral, és évek óta hajtogatja a "tönkretették az országot a szocik", "romokban minden", "nincsen ebben az országban jövő" stb. lemezt.

Számomra ez az ő szájából nagyon felemásan és ellentmondásosan hangzik...

"És lényegében ez különbözteti meg a demokráciát a diktatúrától hogy itt tudunk mocskolódni egymás politikai nézetei miatt"

- De az már kultúra kérdése, hogy csak tudunk vagy hogy szükségét is érezzük.

"aki pedig a Jobbik nacionalizmusán kiakad az soha ne menjen amerikába mert ott valóban kőkemény nacionalizmus uralkodik és ott a "nagy hazafiak" vannak többségben"

- Ja, biztosan azért választottak meg egy fekete elnököt...