Magyarország melyik területe a potenciális 21. megye?

Több olyan megye van, ami eleve történelmileg különálló kisebb megyékből van összerakva, bár legtöbb ilyet, ha szétszednénk, akkor lennének néhány falus megyék, mert azok java határon túlra esik, és az ilyen jász-kun kerületeknek sincs józanésszel túl sok értelme.

Én például lehet, hogy másképp csoportosítottam volna össze a kisalföldi megyedarabokat: Pl: Moson-Sopron Győrtől külön, Győr-Komárommal, Esztergom-Pesttel akár. De ez csak egy példa...

Szétvágni reálisan még esetleg Bács-Kiskunt lehetne. Lenne egy Baja központú Bács, és egy Kecskemét központú Kiskun, amihez érdemes lenne hozzávenni Pest megye túlzottan lelógó részéből pl. Nagykőröst.

Sajnos lassan már hazatudat sincs, nemhogy megye- vagy járástudat. Valószínűleg térségenként eltér, hol lehet éppen erősebb vagy gyengébb. Járástudat az elvileg lenne, csak legtöbb helyen igazából egy megfogható neve sincs a járásnak, és a járáshatárokat is 20 évente újraszabják. Egy járás nagyjából lefedi egy ember napi mozgásterét, azzal kapcsolatban van a környékbelieknek identitástudata, akkor is, ha megnevezni sem tudják. (Egy gimnázium, egy szakközép, egy gyár, egy SZTK, egy pláza, egy piac, onnan az egész rokonság, reggel egy busszal járnak, arcról mindenki megvan, stb...) Hasonlóan szoros megyei összetartozás már nincs, ott tényleg csak a nevében él a megye, de legalább az azért még él a fejekben szerintem. Pl.: Zalai vagyok, Békési vagyok...

(((Személy szerint falra mászok a világ összes olyan közigazgatási megoldásától, ahol a székhely nagyvárost, mint egy lukat kivágják a környezetéből, mondván: túl nagy. Ráadásul pont egy Budapest esetében a legegyértelműbb és elválaszthatatlan a város annak agglomerációjától. És még így sem lesz se a nagyváros, se a lukas megye lakosságszáma összemérhető a többiével, tehát el sem érik, amit akartak. Ilyen nagyobb népsűrűségű központi megyék esetében lehetne nyugodtan azt mondani, hogy bizonyos szempontból itt feleljen meg egy kerület vagy egy húszezres nagyközség más megye egy egész járásának, és kezeljék akkor aszerint a hivatali ügyeket, de földrajzi szemléletben nem kéne ilyen torz dolgokat belenevelni az emberek fejébe. Még vmi: Bp és Pm -ről: nincs olyan család, aminek a fele nem itt és ott lenne. BP-en csak a nagymamák maradtak és bulizó unokáik albérletekben, Pm-ben meg a középső generáció: csak fiatal családosok. Egy normális korfát nem lehetne külön-külön felrajzolni. Pm-ből kb. mindenki Pesten dolgozik, középiskolába jár, napi bevásárol, plázázik, szemetel, ott az orvosa, még fingani is odajár. A megye magában működőképtelen. Egy Pm-i jobban ismeri Bp-tet, mint a saját faluja szomszéd utcáját. Bp-ről meg félmillió panelosnak lazán Pm-be nyílik a kertkapuja, (hétvégi telke) rajta a fele vagyontárgya, csupán azért, mert az BP-n már nem fért volna el. Pest megyéből a vasút megjelenésével, több mint 100 éve agglomeráció vált, ha tetszik, ha nem. Épphogy beáll egy agyontömött hétkocsis munkásvonat az állomásra, a követező már ott áll a bejárati jelzőnél. Milliós nagyságrendben emberek életét, vagyonát vágnák képletesen kétfelé és családtagjaikat választanák el egymástól. Szóval hajrá, aki így gondolja...)))