Magyarország már sohasem lesz gazdaságilag, politikailag, katonailag erős és stabil ország?

Nem tudom mire kellene neked a katonai erő? De őszintén.

Politikailag akkor lenne erősebb, ha végre kibékülne az a hatalmi elit, amelyik 25 éve nem képes közös álláspontot kialakítani egyazon kérdésben, legyen akár szó arról, hogy árulhatnak-e xy terméket patikán kívül, vagy hogy Kossuth mit mondttt cegléden 183 éve... De ez mondom a magyar bal- és jobboldal kiegyezésének a kérdése, valamint az, hogy alapvető kérdésekben (alkotmány, oktatás, egészségügy, célok stb) megállapodjanak.

Gazdaságilag akkor leszünk erősek, ha újra a szabad versenyt pártfogolja a magyar állam, és nálunk lesz a legf.szább vállalkozni egész Európában, mert olyan környezetet teremt a hatalom törvényekkel, és okos állampolgárokkal.

No nehéz még valamit hozzátenni. Az első kettő tökéletesen elég a (társadalmi) boldogsághoz. A harmadikra éppen azoknak van szükségük, akik az előbbi kettőt akarják tönkretenni.

Tekintettel arra, hogy a gazdasági és politikai stabilitás feltétele a széles rétegek közös öntudata, felelősségérzete és aktív cselekvése a közéletben, továbbá tekintettel arra, hogy az emberi agy élete kezdeti szakaszában alakítható, az idő múltával egyre kevésbé képes tanulni, és egyre erőteljesebben korábbi élete megszokásainak (és gondolkodásmódjának) rabjává válik, még továbbá azt is figyelembe véve, hogy az élet kezdeti szakaszát (a kisgyerekkort) a hibás életfelfogású felnőttek (szülők és tanárok) irányítják, ezért egy ideális, gazdaságilag és politikailag stabil, jó közérzetet biztosító ország néhány generáció után lehetséges. De mivel ezt a főszabályt sokan képtelenek felfogni, sőt, kifejezetten rühellik, ezért ők a fejlődés ellen tesznek akarva, vagy akaratlanul. Vagyis az optimális néhány generációnyi idő tetszőlegesen hosszabbodhat. Ez alól az az egyetlen kivétel, ha időközben tőlünk független kataklizma következik be, és éppen akkor néhány jó szándékú ember képes megragadni az események irányítását. Ez még egy lehetséges eset, csak a történelemben rendkívül ritka.

mikor volt az? mióta a ütköző zónává tették a régiót, azóta a lengyelektől a görögökig mindenki csak bábu a sakktáblán.

Valamikor régen az orosz, török- nyugati gyarmatosítók felosztották ezt a régiót!

Nem tudom miért kell a szabadversenyt fetisizálni, főleg egy perifériaországban. A periférián és a válságban lévő centrumban mindig az állami beavatkozás mentette meg a gazdaságot. A laissez-faire típusú szabadverseny pártfogolása tovább vinné Magyarországot arra, amerre eddig is ment: a magyar ipar és szolgáltatás további pusztulása, a külföldi tőke további térnyerése, Magyarország további átalakítása egy összeszerelőcsarnokká.

Elmondom mely országok álltak talpra/erősödtek meg állami beavatkozás nyomán:

USA (New Deal, Roosevelt)

Franciaország (Charles de Gaulle, les trentes glorieuses)

Németország (szociális piacgazdaság)

Skandinávia (svéd modell)

Japán, Dél-Korea, Tajvan Szingapúr (nem lehet mit hozzátenni)

BRICS (hadd ne mondjam)

Elmondom melyik országok erősödtek meg a hazai liberálisok által agyonmisztifikált szabadversenyben:

Kedves #6! Azt hiszem, mind az állami beavatkozásról, mind a szabadversenyről valamit nagyon összekeversz. Gondolom azt, hogy az eredményt nem a beavatkozó személye, hanem a beavatkozás módja dönti el.

Az állami beavatkozás eredményességéhez az akkori Roosevelti gondolkodásmód és szemlélet eredményre vezetett, a mostani orbáni beavatkozás katasztrófához. Nem minden gazdasági katasztrófa látható azonnal. Éppen az a legfőbb problémája.

A szabadverseny eredményességét szintén a mód határozza meg. A neoliberális szemléletű, part nélküli szabadverseny katasztrófához vezet, mert természetes módon a gazdasági hatalom fokozatosan jogtalan előnyhöz jut, amely akár korlátlan is lehet. Persze ekkor már nem szabadversenynek kell hívni, hanem monopolhatalomnak. Ezzel szemben, ha az állam tejesíti tényleges feladatát, a koordinációt, akkor olyan törvényeket hoz, amelyek a szabad ötleteken alapuló versenyt engedik, viszont a manipuláláson alapuló érdekelőny szerzését megakadályozzák.

Nem szabad bedőlni (még Nobel díj esetén se!) a szabadverseny fals fetisizálásának, ahogy az állami beavatkozás sunyi és cinikus hirdetésének se. A nyelv és fogalmi rendszer pontos ismerete segíthet ebben.

Kedves #7!

Mivel a hozzászólásodat én is írhattam volna (minden egyes mondatban, szóban, betűben egyetértek), ezért nem akarok hozzátenni semmit. A szomorú tapasztalatom viszont az, hogy a hazai liberálisok, az MSZP, az Együtt-PM, de leges-leginkább a DK a korlátok nélküli, laissez-faire kapitalizmust és a Láthatatlan Kéz-elvét preferálja. (Ezek közül egyik párt sem baloldali, még ha annak határozza meg magát, akkor sem.)

Az orbáni elhibázott gazdaságpolitikára az etatizmus teljes tagadásával válaszolnak, mert szélsőségesen ostoba mód a teljes magyar politikai elit vagy a ló egyik, vagy a ló másik oldalán tartózkodik. Márpedig valljuk be, de Gaulle vagy Roosevelt politikája hasonló szerszámokat használva teljesen más eredményeket faragott.