Hogyan lehetséges az, hogy a Kádár-rendszerben, amikor elvileg szovjet megszállás alatt voltunk, sokkal nagyobb hazafiasságot, nacionalizmust engedtek meg az országnak, mint most, amikor elvileg egy független ország vagyunk?

Kádár igyekezett megnyerni a népet.

A szocialista ideológiát később egy kis nemzetiesebb ideológiával is fűszerezték.

A nemzeti kultúrát is jobban támogatták, többet költöttek rá.

Úgy, hogy harcolni kellett a gaz kapitalizmus ellen és erre nem volt elég a szoci propaganda, ezért azt nemzeti mázzal öntötték le, mert be kellett mutatni, hogy mekkora sirályság már ez a Magyarország és milyen jó itt élni.

Lényegében ugyanaz volt, mint a Szovjetunióban a nácik támadása idején. Ott is előjött a kommancs propagandán túl az orosz anyaföld védelme, meg a "meg kell mentenünk a hont a betolakodók ellen" cuccosok.

Ja és akkoriban nagyobb igény is volt ezekre, nem beszélve arról, hogy a rajzfilmek készítői is kulturálisan ebbe az irányba hajlottak.

Mellesleg nem hiszem, hogy bárki is lenácizna, ha Mátyás királyról rajzfilmet csinálnál...

Egyszerűen nem értelek kérdező, de az az érzésem, az agyhalál állapotában sem nagyon zavar téged, hogy minden tárgyi tudás nélkül osszad az észt.

Konkrétan marhára utálom amikor egy kérdésbe valótlanságot fogalmaztok bele úgy, mintha kész tény lenne.

HAZUGSÁG, érted, hazugság és ostoba paraszt megfogalmazás az egész katyvasz amit ide kiírtál.

Mi az, hogy elvileg voltunk megszállás alatt? Tényleg idióta vagy?

Mire alapozod azt az állításodat, hogyannak idején sokkal nagyobb hazafiasságot - és hozzáteszed teljesen értetlen módon - nacionalizmust engedtek. Hogy van ez?

Ne haragudj, de a politika rovatban kell, jhogy szókimondó legyen az ember.

Méltatlan vagy bármilyen vitára.

Ostoba és demagóg vagy.

A legalapvetőbb érvelési, didaktikai ismereteket sem ismered, csak ferdítesz.

Ha nem szeded össze magad, nem sokra viszed az életben.

Sok tekintetben ez igaz. De akkor a hazafiasság kizárólag a szocialista internacionalizmus keretén belül volt elfogadható. Mi büszke népe voltunk a szocialista népek nagy közösségének.

Közelítsük meg onnan, mi mást tehettek volna? A magyarok - magyarok. Nem vagyunk szláv nép, nem értjük az orosz nyelvet hozzávetőlegesen sem, mint pl egy szlovák vagy egy lengyel. Szovjetizálni nem volt sok remény, főleg '56 után. Ne feledjük, Magyarországon soha, senki nem szavazta meg azt, hogy mi ahhoz a blokkhoz tartozzunk, kényszer volt, történelmi okokból. Így nem volt más választás, mint a szocialista eszméket valahogy a hazafiasság fogalmával összekapcsolni. Jó hazafi - jó kommunista. Kb. ez volt az elv.

Hülyeség.

Magyar nacionalizmus pont, hogy nem létezhetett akkoriban.

Próbáltál volna meg a Szovjetuniótól való függetlenedésről beszélni, nemzeties dolgokról szónokolni.

Elég hamar elvittek volna a kommancsok és megvertek volna, utána meg agymosó kúrára küldtek volna.

Igaz, hogy nem hangoztatták állandóan, hogy mi milyen nagy magyarok vagyunk. De az iskolákban Kodály-módszere szerint tanították az éneket, a népdalokat. A népművészet virágzott. A sok Háziipari Szövetkezetben népművészeti kézimunkákat varrtak, és nagy részük exportra ment. A Néptánc Együttesek ( Állami Néptánc Együttes, Honvédségi Néptánc Együttes) valódi néptáncokat, népviseletben táncolt. Nem koreografálták agyon, mint ma. Ma ezek a táncok szinte köszönő viszonyban sincsenek az eredetivel. A ruhák pedig szintén nem népviseletek.

Az iskolákban nagy súlyt fektettek a magyar irodalom tanítására. Egy Ki-mit tud után hetekig arról cikkezett a média, hogy milyen szégyen, hogy a versenyzők nem ismertek fel egy Arany-ballada idézetet.

Ma talán még azt sem tudják a diákok, hogy Arany írt balladákat.

Ma csak hangoztatják a magyarságot, de tartalom nélkül.