Miért nincs értéke a magyar munkaerőnek?

Budapesten, ahol a diplomások nagy része él, nem annyira rosszak a fizetések. Rosszabbak ugyan, mint Nyugat-Európában, legalábbis átlagosan rosszabbak. Az én munkahelyemen mindenki, aki teljes munkaidőben dolgozik, nettó 220 felett van, kb. 30% nettó 400 felett és kb. 10% nettó 600 felett, pár ember pedig milliós összeget keres. Kicsi, kb. 30 fős cégről van szó.

Vidéken, például Jászberényben is lehet jól fizető álláshoz jutni, de persze tehetség, és legalább egy erős szakképzettség, ideális esetben diploma kell hozzá.

Tehát, ahol jól képzett munkaerő van, ott azt meg is fizetik. Nem olyan jól, mint Ausztriában, de azért azt is vegyük figyelembe, hogy Ausztriában az életszínvonal nem csak helyi viszonylatban, hanem világviszonylatban is nagyon jó, az élvonalban van (top 5). De, ha az egész ország csak Budapestből állna, akkor mi is a top 10-15-ben lennénk életszínvonal tekintetében.

A probléma gyökere tehát egyrészt az oktatásban, másrészt pedig a vidék és főváros közötti különbségekben rejlik.

Magyarországon sajnos ezeknek a dolgoknak még rendeződniük kell. Az urbanizációs folyamat itt még sokat fog folytatódni. Viszont, olyan jellemző problémák megjelentek, mint például hogy a kisebb, elszegényedett vidéki települések elkezdték gyűjteni azokat a munkanélkülieket, akik nagyobb településen nem tudtak talpon maradni.

Aminek fejlődnie kell: felsőoktatás (több egyetemre van szükség), vállalkozások működése, szociális rendszer.

Mert ennyiert adjak.

A vevo (munkaado) bolond lesz tobbet kifizetni erte, ha ennyiert is megkapja.

Bedolgozó iparban a bedolgozó bérek mindig alacsonyak. Ha lesz saját versenyképes innovatív iparunk, akkor a bérek is növekedek.

Ehhez viszont édes keveset teszünk. PISA teszteken bukik a fiatalság. Az iskolába jó részük pihenni jár.

Egyetemeinkről a vizsgaidőszakban elkövetett 3-6 nap tanulás, 3 nap felejtés típusú diplomák kerülnek ki integrált tudás helyett.

Ha egy vállalkozó vállakózást indít, akkor nem arra gondol, hogy Hongkongtól New Yorkig is lenne piaca, hanem Karcag-Salgótarján tengelyt lefedje.

"Sajnos nagyon lent vagyunk, nem általános a nettó 200ezres fizetés sem, főleg vidéken! Nagyon le vagyunk szakadva, de ha nem Ausztriát hozom, hozhatok más régiókat is, persze Etiópiához képest szuperek vagyunk. :)"

Pontosan. A magyar életszínvonal Európához mérten alacsony, de egyébként még mindig világszínvonalú. A nettó 200 sem átlag vidéken, a fővárosban viszont afölött van az átlag. A vidék le van szakadva a fővárostól erőteljesen. Aki ma jól akar keresni, az többnyire nem azon munkálkodik, hogy ezt vidéken tegye meg, hanem veszi a hátizsákot, és megy Budapestre még a 20-as évei legelején. Vidéken csak a pártkatonák és a például Pócs János féle maffia gazdagodása működik jól.

Azt én erősen kétségbe vonnám, hogy nincs emberanyag...

Gyertek le alföldre, meg baranyába, olyan munkanélküliség van mint állat.

Igaz nem diplomások, de ez egy másik nagy baromság..

Olyan pozíciókra keresnek diplomásokat, amit egy technikumban tanítanak, a technikus meg csak nézi a falat a munkaügyi központban...

Az a legnagyobb baj, hogy a vállalkozók lusták lejönni alföldre, pedig itt olcsóbb munkaerőt találnának, meg létszám is nagy.

Egyébként az is közrejátszik, amit fentebb írtak, pest vízfejűsége....ezért versenyképtelen az ország, mert pesten kívül kb Románia szint van. Egy ország nem lehet versenyképes, ha csak 1 településsel foglalkoznak állandóan.

"Olyan pozíciókra keresnek diplomásokat, amit egy technikumban tanítanak, a technikus meg csak nézi a falat a munkaügyi központban... "

Azért, mert az egyetemek színvonala olyan, mint egy jobb technikumé.