Most, hogy a Jobbik lett a Fidesz legnagyobb kihívója, most ők kerülnek a Fidesz rágalomkommandójának a célkeresztjébe?

Mi ebben a rágalom, a Jobbik örösz finanszírozásáról már régóta beszélnek.

Egy 2009-es cikk:"A posztszocialista országok több szélsőjobboldali pártja is mintaértékűnek tartja az autoriter putyini politikai berendezkedést, miközben az Oroszország felé történő nyitást és ezzel párhuzamosan az euroatlanti térségről való leválás politikáját szorgalmazza. A szélsőjobboldali pártok támogatottsága ráadásul felfelé ívelő tendenciát mutatott az elmúlt években Kelet-Európában. Oroszország szempontjából tehát előnyős lehet a szélsőjobboldallal kialakított partnerség az egyes országok belpolitikájának befolyásolására – igaz, csak addig, amíg esetleg befolyásosabb szövetségesekre nem talál a pártpolitikai palettán – szól a Political Capital elemzése.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az intézet a bolgár, szerb, illetve szlovák szélsőjobboldali pártok orosz politikájának áttekintése mellett kitér a Jobbik Oroszországhoz történő viszonyulására is. Az oroszbarát politika aligha nevezhető népszerűnek Magyarországon, az egyébként populista Jobbik programjában, és politikusainak megnyilvánulásaiban mégis egyértelműen tetten érhető – véli a Political Capital. Ennek első látványos jele a grúz-orosz határvita idején volt látható, amikor a Jobbik politikusai az orosz fél mellett foglaltak állást, a Jobbik-közeli sajtótermékek pedig – rövid ideig tartó tanácstalanság után – Grúziát bírálták. Meglepő módon a korábban a Fidesz feltétlen és kritikátlan támogatójának tekintett két médium, a Magyar Nemzet napilap és a Demokrata hetilap is látványosan bírálni kezdte a Fidesz szerintük túlzottan atlantista politikáját, „Amerika-szervilizmusát”.

Hirdetés

Szakmunka, fizikai munka?

Kezd itt a keresést! Böngéssz a legfrissebb állások közül!

www.jobinfo.hu

Erősödő hajhullás?

A kopaszodásnak most vége: van egy hatékony megoldásunk!

Nézze meg most!

A Jobbik közeledése Oroszországhoz ezt követően egyre egyértelműbbé vált. Vona Gábor legalább két alkalommal is járt Moszkvában. A párt gazdaságpolitikai terveinek egyik alapvetése, hogy Magyarországnak nyitnia kell a keleti piacok felé, és az Európai Unió helyett inkább Oroszországban, Kínában vagy akár Iránban kell értékesíteni a magyar termékeket. Hasonlóan egyértelmű a párt álláspontja energiapolitikai kérdésekben. Bár a Jobbik szerint is fontos kérdés az energiafüggetlenség növelése, melyet a vélhetően szintén orosz részvétellel történő Paksi Atomerőmű bővítésével érnének el, a két vezeték közül csupán a Déli Áramlat gázellátását tartják megoldottnak, így a párt szerint Magyarországnak az orosz projekt mellett kell elköteleznie magát. Ebben a kérdésben Balczó Zoltán, a Jobbik EP-képviselője többször is megszólalt az Európai Parlamentben, a Déli-áramlat mellett foglalva állást. A képviselő szerint Oroszországot az uniónak sokkal inkább a partnereként kellene kezelnie, mint eddig, és nem a feltételeket diktálni számára.

A közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság többsége inkább a Nabucco megépítése mellett foglal állást. Az alapértelmezett Nyugat-orientált külpolitika tükrében a rendszerváltás óta az „oroszbarátság” ráadásul könnyen támadható álláspont. Így az orosz-elköteleződés ebben a kérdésben egyáltalán nem illik a Jobbik populista politizálásába.

A Jobbik markáns energiapolitikai álláspontjával meglehetősen egyedül maradt a hazai politikában: a Fidesz elkötelezte magát az uniós vezeték mellett, hasonlóan nyilatkozott az MDF és az SZDSZ is, és bár a Gyurcsány-kormány elkötelezettsége közel sem volt egyértelmű, a Bajnai-kormány már jóval határozottabban állt ki elődjénél a Nabucco ügyéért. Ezt a képet legfeljebb Orbán Viktor legutóbbi oroszországi látogatása árnyalja, a Fidesz elnöke ugyanis ezt követően – élesen ellentmondva saját korábbi nyilatkozatainak – a Magyar Televíziónak adott interjújában kijelentette: „az oroszok segíteni fognak az energiafüggetlenség elérésében”, ezzel utalva arra, hogy a nukleáris kapacitásbővítésben az orosz szakemberek és vállalatok komoly szerepet kaphatnak a jövőben. Ezen nyilatkozat után nem kizárható, hogy a Fidesz álláspontja a Nabucco kontra Déli Áramlat vitában is árnyaltabbá válik.

A szélsőjobboldali nyilvánosságban, de magában a Jobbik politizálásában korábban korántsem övezte egyértelmű támogatás a moszkvai törekvéseket. Az éppen grúz területen áthaladó – sokak által a háború egyik okaként emlegetett – Nabucco-gázvezetéket övező viták kapcsán Oroszországot például erőszakos birodalomépítéssel, a kormányt pedig szervilis oroszbarátsággal, a szuverenitás részleges feladásával vádolták a magyar szélsőjobboldalon. Még látványosabb volt a sok szempontból anakronisztikus antikommunizmusra épülő oroszellenes retorika a két évvel ezelőtti, orosz-észt viszonyt feszültté tevő tallinni zavargásoknál: a zavargókat „kommunista csőcseléknek” kiáltották ki, és sürgették a Szabadság téri szovjet emlékmű mielőbbi eltávolítását is, tekintet nélkül ennek a magyar-orosz kapcsolatokat érintő hatásától.

A változást ebből a szempontból egyértelműen a Jobbik 2007 utáni látványos megerősödése eredményezte. A párt stratégiájának fontos részévé emelte a keleti kapcsolatok erősítését, miközben hatékonyan szervezte maga alá szélsőjobboldal egyre szélesebb alternatív nyilvánosságát, így álláspontja – az Oroszországhoz fűződő viszony kérdésében is – az egész szélsőjobboldalon meghatározóvá vált.

MVM Paksi Atomerőmű Zrt. - az elmúlt évek árbevétele

Szerző: Political Capital "

[link]

Kovács Béla EP képviselő 2010 óta, régóta fenn van a wikipédián az életrajza, az adatok önmagukért beszélnek, Magyarországon nem volt ismert politikus mint Morvai Krisztina, Vona Gábor vagy Balczó Zoltán, tehát az adatok mögött kell keresni a képviselőség okát:

"Kovács Béla (Budapest, 1960. február 25.) közgazdász, üzletember, politikus, 2010 óta a a Jobbik Európai Parlamenti képviselője, 2013 decemberétől az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének elnöke.

Tanulmányai

A budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskola elvégzése után Tokióban négy éven át egy amerikai magánegyetemen politológiát és nemzetközi kapcsolatokat hallgatott, 1986-ban Moszkvában pedig a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) nemzetközi közgazdász diplomát szerzett.

Japán, angol, orosz nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de emellett lengyelül, franciául és németül is beszél.

Az üzleti életben

1986-ban Magyarországra költözött, és a Terimpex külkereskedelmi vállalathoz osztották be üzletkötőnek. 1987-ben behívták katonának.

Mivel elmondása szerint nem érezte jól magát Magyarországon, ismételten kiköltözött a Szovjetunióba. 1988-2003-között nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban. 2003-ban a „Gaszisz” Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán végzett befektetési szakjogászként.

2003-ban hazaköltözött, Angyalföldön nyitott egy salátabárt, melyet 2010-ben felszámoltak.

Politikusként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jobbikba 2005-ben lépett be, Bíber József Tibor ajánlásával. Még ez év decemberében megalapította a párt külügyi bizottságát, amelynek azóta elnöke. 2006-ban megalapította a Jobbik XIII. kerületi szervezetét. 2008 decembere óta a Jobbik fővárosi alelnöke."

17.43

nem kell százszor kiírnod. még egyszer-kétszer, aztán jön a kitiltás ;)