Gyurcsány által építtetett egyetlen völgyhíd többe került mint Orbán ÖSSZES stadionja, akkor most miért is baj az a pár stadion és tanuszoda?

"A lényeg, hogy a stadionok és tanuszodák, mert nem csak stadionok épülnek, hasznosabb az autópályánál, hisz a jövő generációjának épült nem a mostaniaknak,"

Az autópálya meg a mostaniaknak IS és a jövőbelieknek IS. Na, akkor mivel is hasznosabb a stadion?

"de hasznos lehet egy EB megrendezésénél is ami azért szokott hozni a rendező országnak GDP-t nem véletlen verekednek a rendezésért"

Presztízsből verekednek az államok a sportrendezvények rendezési jogáért, nem azért, mert több bevételt hoz, mint amennyit belefektetnek. A sportrendezvények között nem szabály, hanem kivétel a nyereséges vállalkozás (olimpia például utoljára 1984-ben volt nyereséges). Pontosan ezért fogják egyébként 2020-tól nem országoknak, hanem városoknak adni a futball-EB rendezési jogait, mert a 2012-es lengyel-ukrán EB-re a két országban felhúztak pár UEFA-konform stadiont, aztán az EB alatt messze nem hozták vissza az árukat, az EB után meg kihasználatlanul áll szinte az összes. Nem lesz magyar EB, legfeljebb egy-egy EB-meccs lesz a Puskásban.

"A sport szerintem hasznos hisz minél többen sportolnak annál kevesebbet költünk az egészségügyben rájuk."

Kivéve, ha sportolás közben rendszeresen megsérülnek.

A Sziget egy önálló magánvállalkozás, externális hatásai vannak ugyan, de Gerendait az nem vigasztalja, hiszen attól ő személyesen még veszteséges. Nagy sporteseményeket viszont mindenhol az állam szervez, mert senkinek nincs százmillió eurója egy foci-EB vagy egy olimpia megszervezésére (akinek meg van, az tudja, hogy nem érdemes ilyenbe fektetni, mert vagy tuti bukó, vagy ha hoz is, akkor is nevetségesen keveset). Ezért aztán egy ilyen sportrendezvény nyereségességét nem önmagában a sportrendezvényre vetítve szokás nézni, hanem a nemzetgazdaságra gyakorolt összhatást.

És AZ szokott negatív lenni az esetek többségében. Görögország adósságválságában feltehetőleg (nehéz számokkal alátámasztani, ugyanis a görög statisztikai hivatal évekig vetített) nagy szerepet játszott a 2004-es EB- és olimpiaszervezés. De a lengyeleknél is csúnyán elszálltak a költségek, mégpedig egy olyan ponton, amire előre talán senki nem is gondolt volna. Nem a csúszó határidők miatti támogatás-visszatérítések meg kötbérek meg hasonlók miatt, amiket az itthoni beruházásoknál megszoktunk; hanem az építőipari cégek őrült árversenyének következtében fellépő csődhelyzet miatti mentőcsomag miatt. Több, mint 2 milliárd eurót "volt kénytelen" a kormány az építőipari vállalatok életben tartásához, mert a nem eurót használó tagállamokat is érintő euróválság kellős közepén valahogy pont nem volt szüksége a lengyel gazdaságnak egy bankválságra, amit az építőipar bedőlt hitelei okozhattak volna.

Túl vannak becsülve azok a turisztikai hatások. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy egy futball-EB mindössze egy hónap (egy olimpia pedig még ennél is rövidebb), ráadásul akik a helyszínen nézik annak ellenére, hogy mindenhol HD-ben közvetítik a tévében, az valószínűleg nem klasszikus turistalátványosságokat látogat két meccs között, hanem sportfogad meg esélyeket latolgat a kocsmában. Vagy épp kipiheni a hazája győzelmét követő hajnalig nyúló mulatozást. Odáig egyetértek veled, hogy "nem véletlenül" versengenek az országok ezeknek a rendezési jogáért. Okkal teszik. Csak az az ok nem gazdasági, hanem színtiszta presztízskérdés. Diktatúráknak különösen, ezért nem is említem például a pekingi olimpiát. De azért demokratikus országokban is gyakran előfordul, hogy a felkorbácsolt érzelmek győzedelmeskednek a józan ész fölött, ezért ég egy hónapig futballázban az EB-t rendező ország, elfelejtve, hogy ezt rövid időn belül nagyon meg fogják szívni.

Ezek már valószínűtlenül marginális hatások, nem csupán nem lehet őket számszerűsíteni, de nem is érdemes. Egyébként sem az a jó befektetés úgy általánosságban, ami visszahozza az árát, hanem az, ami visszahozza az árát, plusz hoz még mellé annyit, amennyit bankbetét, államkötvény és hasonló alacsony kockázatú befektetések hoztak volna, plusz még annyit, ami kompenzál az ilyen-olyan kockázatokért.

Nagyon sok különböző új termék, szolgáltatás sikerét úgy mérik, hogy a piacra dobástól számított bizonyos rövid időn belül (első hétvégén, első héten, első hónapban stb.) mennyit hoznak, mert az a csúcsidő. Például mozifilmeket az alapján skatulyáznak be sikerfilmnek vagy buktának, hogy a bemutató hétvégén megnézik-e annyian, amennyit terveztek neki. Az EB-re felhúzott stadionok esetében teljesen kézenfekvő ez az időtáv: az az egy hónap, amíg az EB zajlik. A beruházások által generált bevétel közel 100 (de biztosan jóval több, mint 90) százaléka ebben az egy hónapban jelentkezik, hiszen ekkor van ott egy rakás őrült futballrajongó, aki megveszi a meccsjegyeket, vedeli a sört, szobát bérel és esetleg turistalátványosságokat látogat. Ha abban az egy hónapban nem nyereséges a dolog, akkor soha a büdös életben nem lesz az.

"A filmipar fellendülése is látható, miután sok stúdió épült magas szintű szolgáltatást nyújtva és szakember gárdát felvonultatva a magyar szakemberekből."

Majdnem kiváló párhuzam, de ismét hoznék egy apró, ám lényeges különbséget: a filmipar stúdiókat és szakértőket is kapott, a futball csak stadionokat :)

"Majdnem kiváló párhuzam, de ismét hoznék egy apró, ám lényeges különbséget: a filmipar stúdiókat és szakértőket is kapott, a futball csak stadionokat :)

"

Jó a párhuzam, vannak stúdiók és világszínvonalú kisegítő személyzet meg szakembergárda, csak hozzáértő rendező, forgatókönyvíró, producer nincs és színészek is csak jó esetben másodvonalbeliek állnak rendelkezésre.:)