Miért ilyen hiszékenyek az emberek? Miért kezelnek tényként minden politikusi ígérgetést?

azzal nem értek egyet h csak a butákat lehet megvezetni.

az ismerősi köröm egy része egyetemista. mégis az ő körükből kerülnek ki a facebook-ra a kormányt ész nélkül anyázó, Összefogásos, Bajnais, 444.hu-s meg hasonló ostoba, demagóg, elfogult cikkek. hiába végzett valaki egyetemet, ha hülye akar lenni, akkor az lesz. a politika 99%-ban az emberi ostobaságra épít, főleg a nagy pártok esetében. ott van esetleg az LMP, amely elvileg nem őket célozná meg, de mostmár ők is ilyen populista zöld szöveget nyomatnak, h ne legyen Paks, stb. (most abba hadd ne menjek bele, h egy mérnök diplomás ember nem fogja azt mondani, hogy a nukleáris energia károsabb mint a többi fajta erőmű, az meg h cseréljük le 10-20 év alatt megújulóra, röhögés nélkül, sztem senki se bírná állítani)

de hiába van neki 1 és egy fél diplomája villamosmérnöki szakon, csak osztja meg facebookon ezt a fost!

ott gyökerezik a dolog, hogy az okos embert is rengeteg minden nyomasztja és a valóság annyira földhöz vágja az embert, hogy inkább hisz mindenféle hülyeséget. hisz ideológiákban (liberlizmus, szocializmus, konzervativizmus, nemzeti érzés), meg elhisz minden baromságot amit mondanak a politikusok.

Ahelyett, hogy tenne valamit.

Én konkrétan már semmit nem hiszek el.

És hüledezem, hogy képesek ezt a sok trágyaságot beadni az embereknek, kimondani, olvasni. Sokszor elég 2-3 másodperc, hogy eldöntsem kell nekem ezt hallgatnom vagy olvasnom.

Az igazságszolgáltatás = a nullával.

#5-höz. De, az emberek egy jó része racionális lény. Amiről te beszélsz, azt úgy hívják, más a szó és más az olvasat. Azaz aki mond valamit, a saját ismeretei birtokában fogalmazza mag az állítását, aki hallja, ezt a saját ismeretei szerint értelmezi. Ha a két ismeret jelentősen eltérő, vagy a kijelentés többértelmű, akkor jöhet létre félreértés. Éppen ennek elkerülésére létezik a szakzsargon.

Amikor valaki azt tapasztalja, hogy mások elfogadnak olyasmit, ami számára elfogadhatatlan, többnyire tudatlanságnak véli, de az nem igaz. Konkrétan a pártok esetén, miért lelkes híve valaki egy pártnak?

1. Hasznot húz belőle. Úgy tűnik, mintha a butaságokat elhinné, hiszen ő is szajkózza, de nem. Ő tudja, hogy ezt kell mondania.

2. Érzelmi okokból. Sok lehetőség van rá. Egyszer valaki (e táborból) segített neki, az ellentáborból rosszat okoztak neki (ez a leggyakoribb, az ellenségem ellensége a barátom - akkor is, ha nem szeretem). Ebbe az is belefér, ha mindezek a segítések, sérelmek csak vélt valóságok, vagy erősen felnagyítottak.

3. Tulajdonképpen nem minden lépését fogadja el pártjának, csak súlyoz. Az ellentábort tartja a rosszabbnak, és úgy véli, ártana a kedvencének a kritikájával.

4. Valóban megvezetett. Kevés ismerete és helyzete miatt elhiszi az állítást. Azért nem pártol át, mert ha kiderül, hogy ott is átverik, akkor már két átverést kéne tudomásul vennie. Az ember hiú, amíg teheti, nem akar kettőt. Éppen ilyen okokból sok a bizonytalan. Egyszer átverték, ő bizony nem megy másikhoz, ott is átverik. Támpontja nincs, ezért bizalmatlan.