A fideszesek nagy része mentálisan sérült?

Lehet sértegetni, de ebből jó nem fog kijönni. A mentálisan sérült ember egyáltalán nem így viselkedik. Egészen másról van szó.

Vannak, akik régi - vélt vagy valós - sérelmeket őriznek, ők bármilyen pártot elfogadnak, amely "egyetért" velük. Azt már nem vizsgálják, a nézőpontok azonosak-e, vagy nem.

Vannak, akik meglehetősen komfortosan éltek a szocializmusban, és ma szégyellik ezt. Nagyon nehéz szégyenben élni, különösen, ha önmagunk előtt szégyenkezünk a legjobban. Ezt csak gyűlölettel lehet kompenzálni, mert iszonyú lelki teher. Egyesek feléri ezt ésszel, mások ösztönösen cselekednek. Ide az idősebb generáció "Fidesz-őrültjei" (de semmiképpen nem mentálisan sérültek) tartoznak elsősorban.

Vannak, akik képtelenek felmérni a körülményeket, és ez rettenetesen zavarja őket, mert borzasztóan elbizonytalanít. Ők lesznek a párt-fanatikusok. Mindegy milyen párté, feltehetően korábbi életük mozzanatai döntik el a választást.

A fentieket semmiről nem lehet meggyőzni, mert ők hívők. Nem racionális okokból, hanem lelki kényszerből. Kötődésüket talán e lelki probléma megoldásával lehetne oldani.

És vannak - minden párt esetén - a haszonból, haszonért kötődők. Ők ekkora hasznot más módon soha nem érnének el, igényeik messze túlnőnek a képességeiken.

Manapság nagyon nagyon kevés olyan ember van, aki gondos, elemző megfontolásból kötődik párthoz. Ha mégis, akkor csak azért, mert számára fontos célok megvalósulását csak onnan remélheti. Valójában nem nagyon hisz ebben, de valahová kötődni kell, mert az ember társas lény. Továbbá ez a típus nem azt nézi, az adott párt jó-e, hanem azt, van-e jobb, illetve rosszabb. És ők a legkritikusabbak saját pártjukkal szemben.