Valóban jobban élt a magyar a '70-es években?

Nagyjából az van, amit a 8. leírt.

Itt nálunk a 70-es években már pénteken is csak délelőtt voltak nyitva a boltok, oz orvos sem rendelt minden nap, még hétköznap sem, nem volt magától értetődő, ha valakinek autója van. Normális volt, ha egy családnak csak egy fekete-fehér TV-je volt, amin egy-két csatorna volt fogható és nem volt minden nap adás. Apai nagyszüleim házában nem volt sem vezetékes víz, sem gáz. A tömegközlekedés negyed ennyi járattal működött, pedig egy (főleg akkoriban) tömegközlekedési csomópontról van szó.

Ezek mellett az állam gyakorlatilag mindent garantált. Szakszervezeti gyerektáborok, nyaralók, szinte ingyen, garantált munkahely, ahol az esetek 90%-ában nem kellett megszakadni, garantált nyugdíj, gyakorlatilag házat tettek az ember alá. Nagybátyámék egy lejképes összegért igényeltek házat, majd amikor lemondták, annyit kaptak, amivel a megyeszékhelyen is családi házba költözhettek (most kb háromszor annyiba kerül ott egy feleakkora ház, mint a miénk).

Ma már szombat-vasárnap is nyitva a bolt, van friss kenyér, minden nap van rendelés a háziorvosnál, óránként járnak a buszok, vonatok, egy F Astra, ami űrhajó a Ladákhoz képest és még megbízhatóbb is, nagyjából fél évi minimálbérből simán fogható, viz és gáz nélkül egy ház eladhatatlan, vagy csak nevetséges összeget fizetnek érte. Ma már teljesen átlagos a két színes TV és a száz vagy többcsatorna, teljes adáshéttel.

Persze most már önállóan kell boldogulni, még a kötelező állami nyugdíjjárulék ellenére sem garantált a nyugdíj, a magán pedig extra kiadás, a munkahelyek nem olyan stabilak, és ha csak nem az állami szektorról van szó, akkor bizony dolgozni is kell, a nyári táborok magánszervezésűek és kemény tízezreseket kell letenni értük, saját házhoz jutni gyakorlatilag egyet jelent az évtizedes adóssággal.

Ami a termékminőséget illeti, nem rosszabb, csak nagyobb a szórás. Akik akár csak a 90-es években voltak gyerekek (bár ezeket még ma is árulják), azok még emlékeznek a télifagyira, még arra a fura állagú csokival bevont fehér nyalókaszerű izére. Hát, kellett egy ízlés hozzájuk. Vagy azokra a pezsgőporokra, amit elvileg vízzel kellett volna felönteni, de mindenki magában ette.

Én 1990-ben születtem, és emlékszem rá, hogy a 90-es évek, korai 2000-es évek is milyen szar volt a mai világhoz képest, pedig nem voltunk szegény család és a szüleim is normálisan bántak velem. Akkoriban persze nem fogtam fel, mert nem ismertem jobbat, de ha a mai világból olyanba kéne visszatérnem megbolondulnék.

Emlékszem még milyen volt, amikor két hónapig vártam egy TV műsorra, aztán suli miatt beprogramoztam a videót, hogy felvegye, de valamiért nem működött, ezért lemaradtam róla, és TEGNAP ESTE láthattam végre egy netes videómegosztó oldalon, emlékszem milyen volt, hogy a halálunalmas TV-ben csak 1-2 80-as évekbeli amerikai sorozat jelentett üde színfoltot, és ezeket úgy vártam, mint a Messiást, ha elmaradt vagy nem működött a TV, akkor kiborultam, emlékszem milyen volt, amikor az újságok az internet és a PlayStation csodáiról zengtek, de olyan drága volt, hogy csak rózsadombiék engedhették meg maguknak, emlékszem milyen volt, amikor ünnepi étel volt a sült krumpli meg a hamburger, mert olyan drágák voltak a félkész meg kajázdai termékek az otthon összedobott főzelékhez képest, a boltban a kakaóvajas bóvli édességek annyiba kerültek, mint most egy Milka.

Namármost a 80-as, 70-es évek gondolom még ennél is 1000-szer szarabb volt, tehát semmi normális embernek nem hiányzik.

1973-ban mentem férjhez, a gyermekeim 1975-ben születtek...tehát már felnöttfejjel éltem át ezeket az idöket!

Nem tartoztam, és ma sem tartozom semmilyen párthoz, vagy vallási felekezethez... igy nem vagyok még a legkisebb mértékben sem részrehajló.

Mi az ország nyugati részén egy határmenti kisvárosban éltünk, de voltak szoros rokoni kapcsolataink is Budapesten meg az Alföldön, tehát jól ismertem az ország helyzetét. A nyugati rész már akkor is valamivel fejlettebb volt, köszönhetöen az egyre növekedö turizmusnak, pl. a termálfürdökbe már akkor özönlöttek az osztrák és német vendégek. Export üzeltek: mezögazdasági termékek:primörök a melegházakból, gomba, kacsa-libahús, libamáj... söt, sok üzem is már nyugati megbizásra gyártott ezidötájt! A képzés nagyon magas szinvonalú volt, a felnött oktatás terén is! Méghozzá ingyenesen!

A keletibb országrészek valamivel lassabban fejlödtek,az ipar és a turizmus hiányában. Hatalmas területekröl volt szó (Pl az Alföld), amelyek már a háború elött is elmaradottak voltak...de fejlödtek, gyarapodtak azok is rendesen ezidötájt...hatalmas beruházásokkal, iparositással, és a mezögazdaság korszerüsétése álltal.Sok felsöiskola ezidötájt nyitotta meg a kapuit!

Tehát ezeket az idöket is különbözöen élték át az emberek.

De egy biztos: nem kellett senkinek sem félnie , hogy az utcára kerül, megfagy vagy éheznie kell. Az egészségügy is jól müködött. Az öregekröl is gondoskodtak sokkal jobban mint manapság.

A technikai fejlettség a 70-es években még külföldön sem volt elöbbre mint Magyarországon. Még nem létezett Mobiltelefon (a széles rétegek részére), A TV is szinte még mindenütt csak fekete-fehér volt, és nem minden nap volt adás. Na meg csak 1-2 csatorna létezett.

Ha valaki MA csak a technikai kacatokon, meg autókon keresztül méri a jólét fokát, az nagyon nagy tévedésben él! Ezeknél a mutatós és praktikus(nak tünö!) "játékszereknél" sokkal fontosabbak az életfeltételeket fenntartó alapellátások mint; lakás, élelmiszer, energiák (fütésre, világitásra).

Az élet is nyugisabb volt akkortájt, az emberek jókedélyübbek voltak, és a computernél való ücsörgés helyett, egymással ültek össze,,,

Besúgásokról nem tudok az akkori idökböl, napjainkból; igen.

A 70-es években már gyarapodtak a magánvállalkozók száma is. Gombamódra nött a kisiparosok, butikosok, lángossütök, vendéglösök, stb. száma. Minden második évben lehetett nyugatra is menni nyaralni (Ez inkább valuta gond volt, és nem politikai szigor, ugyanis nyugat nem fogadta el a forintott a bankjaikban)

még kiegészitésként, érdekességként... az én férjem külföldi

("nyugati"). A 70-es években abban a kisvárosban dolgozott egy külföldi-magyar közös épitkezési program keretén belül.

Ö is, és a kollégái is elismeréssel nyilatkoztak az akkori fejlödésekröl, szociálisan biztos gazdaságról!!!

Amit kellemetlennek találtunk, és már akkor is feleslegesnek, idötmúltjának tünt a "vasfüggöny" létezése.

Fegyveres-kutyás katonák rendörök sora állt a határokon,határátkelöknél, a vonatok mellett....amin aztán a 80-as években már sokat lazitottak, és a 89-ben le is hulott a "vasfüggöny".

Szerintem, meg lehetett volna már korábban is nyitni.... nem kellett volna attól tartani hogy "tömegével" kivándoroltak volna.... hiszen "nyugaton" sem fenékig tejföl az élet, sokkal keményebben kell dolgozni, és a megélhetés is sokkal bizonytalanabb....Ha az emberek kiutazgathattak volna már korábban is, és saját szemükkel láthatták volna a helyzetet.... nem alakult volna ki a "nyugatimádat", és nem is döltelk volna be olyan sokan a Szabad Európa (meg rádió Maria) rádió agitálásainak.

Persze az egykori kivándorlók közzül egyeseknek sikerült karriert befutnia, de a legeslegtöbbjük egyszerü melós ember maradt, kb olyan szinvonalon mint ahogy magyarországon is éltek....esetleg egy "márkás autóval" lettek csak gazdagabbak. Ezt a kijelentésem sok, külföldön élö (Ausztriában, Németországban, Svájzban, USA,Costa Ricában, stb.)magyarokkal való kapcsolatom alapján jelentem ki.

Jómagam is 1982 óta ( a házasságom révén) külföldön élek, de a kapcsolatom Magyarországgal (a hozzátartózóimmal) minig is tartottam.... és tartom ma is.

A 17 .-ik válaszirónak:

Adóssága szinte minden államnak van az egész világon! És az pedig azóta, amióta bankok léteznek! Az adósságok a százalékok spekulációjából összegezödik, adódik. A börzéknek, tözsdéknek is nagy szerepe van ebben.

Napjainkban a csilagos égben a visszafizethetetlenségnél tartanak az országok "eladósodásai" világszerte.

Az egykori Magyar adósságokat két vesztett világháború; hadiadósságok és az újraépités költségei okozták.

A korábbi rendszerben a Szovjetunió, és a KGST országai segitették egymást....pénzkölcsönökkel, és árúkban való juttatásokkal és visszafizetésekkel is....Nem mindegy hogy a kölcsönöket fejlesztésre, a nép jólétére forditják, vagy kevesebb, csókos haverok-rokonok zsebébe vándorol a vagyon. A Kádár-rendszernek már 25 éve vége van....DE Magyarország MA sokkal jobban el van adósodva, mialatt a nép többsége rohamosan szegényedik.

Tévedés amit irsz. A 70-es 80-as években nem csak Szovjet gépekkel szerelték fel az ipart, hanem nagyon sok nyugati gyártmányúakkal is!!!Pl. ahol dolgoztam annak idején is svájci Sulzer gépek voltak üzemben. A ruhagyárban is már akkor Singer und Pfaff félautomatákkal dolgoztak... A magyar termékek pedig jók voltak! Csak a kisvárosunkról tudom; nyugati exportra ment a padlószönyeg, a gyapjú és selyemszövet, ruházati termékek az ELZET-lakatok, zárak, Autóalkatrészek (a FIAT-nak), vasöntödei termékek, és rengeteg mezögazdasági termék:hústermékek, primörök, stb. lehetne hosszan sorolni a listát!

A zsigulira, Wartburgra, Trabantra sem kellett 5-6 évet várni hanem "csak" kb 2-2,5 évet. Nyugati márkáju kocsit is lehetett "behozatni", ha az ember kifizette a behozatali költségeket! (Apámnak már a70-es években is VOLVOja volt pedig nem voltunk valami nagy gazdagok).....

1982 óta élek "nyugaton", igy állithatom; sokakat megtévesztett akkoriban a

"nyugat" szinességének a kavalkádja, az utcák szines reklámjai, a termékek szines csomagolása....DE AMI a szines csomagokban volt , meg a szines plakátok mögött volt az sem sokban különbözött a magyar szinvonaltól... Talán csak az volt kirívó, hogy ott a hatvanas évek óta tartó Autó-lobby következtében....rengeteg és sok márkájú kocsi szaladgált már akkor is nyugaton az utakon.... De a nagy többség éltszinvonala (lakás, élelem, stb) nem sokban különbözött a Magyarokétól.

Emlékszem akkoriban mindenki könyörgött nekem, ha jövök hozzak nekik, OVO-MALTINT, PERSIL mosóport, FA szappant, stb....MA már 25 év múlva végre sokan felfogták már, hogy a magyar BABA szappan és termékek is nagyon jók, a TOMI mosópor még tán jobb is mint a Persil (mert nem habzik annnyira)...stb.

Sok magyar nagy hibája hogy mindig a szomszédok felé kancsalitanak, és a saját kitünö eredményeiket, saját maguk (szüleik) munkáját lekicsinylik.... :-(

Megjegyzem még: a mai fiatalok meg majd akkor, azután biggyesztgessék le a szájukat, meg kritizáljanak ha már maguk is legalább annyit felépitettek, elöbbrevittek mint az öregjeik!