Magyarországon, hogyan lehetne megakadályozni, hogy lopják az áramot?

Végtelen egyszerűen, de az áramszolgáltató nem veszi a fáradságot, majd emeli az árakat és bejön neki a különbözet és kész.

Egy-két helyen leszigetelik a vezetékeket annyira erősen, hogy azt nem lehet elvágni. De láttam már olyat is, hogy egy drótkerítés szerű védőfal van vízszintesen kihúzva az oszlopon legfelül, így nem lehet felmászni.

Visszaszorítani lehetne gyakori ellenőrzésekkel és szigorú büntetésekkel.

Ha kicsi a lebukás veszélye és a büntetés, akkor mindig sokan lesznek, akik lopnak.

Az áramlopást nem lehet megakadályozni, csökkenteni talán, de felszámolni lehetetlen. Nem csak a vezetékre dobott drótokról beszélünk áramlopás címszó alatt, hanem ennél sokkal jelentősebbek azok a nagyfogyasztók akik a mérőórát buheráltatják meg vagy beiktatnak egy rejtett alternatív útvonalat és így még kisebb a kockázat mert a mérőhöz nem nyúltak csak az áram egy része nem megy át a mérőn hanem kikerüli és kapásból a házba, vagy a futószalagba van bekötve, na és persze ott a lefizetés ami még könnyebben megelőzi a lebukást vagy ha már lebukott akkor is félrenéznek....

Egy csillagászati költségű beruházással lehetne megakadályozni, de arra is előbb utóbb meglenne az okosság, minden bizonnyal még a rendszer elkészülte előtt. Digitalizál és központba kötött mérőórák MINDEN házban és gyárban valamint kisebb nagyobb szakaszokon. Így azonnal egy központi számítógép látja összegzi a pillanatnyi fogyasztás és a termelést is. Ennek pedig egyenlőnek kell lenni, ha pedig több az hálózatba pumpált áram mint amit a rendszer fogyasztásnak mutat akkor valaki bizony lopja az áramot. A szakaszhatárokkal pedig könnyen szűkíthető és azonosítható hol kell megkezdeni az ellenőrzést, hol kell keresni a turpisságot.

Van valami abban amit mondasz, de rosszul látod. Az elektromos hálózat nem egy zárt, körforgó rendszer, mint pl egy erőmű gőzrendszere, ahol ha be-be iktatunk szakaszokban nyomásérzékelőket be tudjuk határolni hol csökken a nyomás és hol szökik ki a gőz.

A digitalizált rendszernek, szüksége lenne egy viszonyítási pontra hogy PONTOSAN tudja mikor melyik szakaszban mekkora fogyasztásnak kéne lennie, hogy tudja mihez viszonyítani a csökkenést. Oké hogy megvan a betáplált mennyiség, de csak azt látná a rendszer hogy a betáplált mennyiség hogyan oszlik meg az egyes szakaszokon belül és azok összege nem egyenlő a betáplált mennyiséggel. Természetesen, a veszteséget bekalkulálva, mert mondok egy példát hasra ütésből: betáplálunk 100 egység áramot de abból mondjuk csak 97 egység hasznosul. A vezetékeknek és a transzformátornak van ellenállása ami hő formájában adódik le a környezetbe és ez áramveszteségként jelentkezik a szállítás és elosztás során.

A rendszer csak UTÓLAGOSAN tudna valahogy működni, mivel van egy adott hónap, ebben a hónapban egy X szakaszban X mennyiségű áram ment be. A hó végén pedig összegzi a rendszer és azt látja hogy több áramot nyomott be mint amit az a szakasz együttesen fogyasztott pírforma szerint.

Vagy várjunk csak lehet hogy mégis mondasz valamit. Hagy gondoljam át. Ha van egy szakasz akkor abba rögtön látjuk mennyi ment be és mekkora fogyasztást jelez vissza a mérő. Ez eddig oké, de azt is jelentheti hogy több áramot pumpálunk be mint amire szükség van az adott szakaszban és ha csökkentjük vagy növeljük ahogy ingadozik a mérőkből jövő mennyiség akkor minden rendben. Viszont ha csökkentjük a és a betáplált mennyiség mindig követi a órák által jelzett igényt és abban a szakaszban lopás van akkor ott valahol áramkimaradás és áramingadozás lesz ami nagyon nem jó. Mert valójában több áram van felvéve mint ami a mérő óra mond a betápláló rendszernek, de erre mindig rá kéne hagyni egy kicsit (fogyasztás vs. betáplált mennyiség) és akkor már nem is tudunk pl kiszűrni egy kisebb mennyiségű lopást a szükséges ráhagyás miatt.

Ez a rendszer inkább környezetvédelmi szempontból jó és csak a nagy lopások jelezheti esetleg, de fontosabb a hatékony működés tekintetében, környezetvédelem. Az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettek azért hogy megsaccolják az év különböző napjain és különböző napszakjaiban (néhány órára pontosítva) hogy mennyi áramot kell betáplálni, így az erőművek nem termelnek sokkal többet mint kéne, mert lenne egy jó és nagyon pontos statisztikánk és pillanatnyi képünk hogy melyik nap melyik órájában van nagyobb vagy kisebb igény az áramra.