Egyesek szerint te nem lehetsz büszke a hazádra, népedre, csak arra amit "te magad tettél le az asztalra". Szerinted?

Büszke vagyok rá, és mi köze hozzá bárkinek?

Ez nem ennyire egyszerű. Egy másfajta büszkeség van az emberben a hazája iránt és másfajta az iránt, amiért ő dolgozott meg. Más sikerével nyilván nem fogok villogni. Hogy ki milyen néphez tartozik, arról az ember nem tehet, az viszont már az ő döntése, hogy örül e neki.

Én ezt így gondolom...mások fáradozását, "dicsőségét" magunkra venni igencsak talmi dísz, és igazából (emberi)jogunk sincs hozzá...

Ez baromság.. az ember teljesen másképp büszke a hazájára, mint a saját érdemeire.. ugyan azt a szót használjuk mind a kettőre, de az érzés teljesen más.

Én igenis büszke vagyok arra, hogy honfitársa vagyok Purczeld Ferencnek, akinek a nagyszülei még, az unokái már nem beszélt(n)ek magyarul!

Ennyi erővel egy anya se lehetne büszke a fiára, vagy fordítva, vagy te a barátodra, mert sikerült neki valami.

Szerintem menjen az anyjába.

Elégedett vagyok azzal, hogy magyar vagyok, szeretem az országot, de büszke nem vagyok rá. Az ember olyanért büszke, amiért tett valamit, ilyen erővel arra is büszke lehetnék, hogy zöld a szemem.