Ha a Fidesz szerződést kötne új atomerőmű építésére, akkor a balliberálisok felbontanák?
A magyar politika, szavazók ebben is megosztottak:
Könnyen bukhatunk ezen több 100 millió eurót, mint a bolgárok.
Szerintem elég nagy az esélye, hogy ez fog történni.
A helyzet nem olyan egyszerű mint a cikkek sejtetik.
Az ország elektromos fogyasztásának vagy 40%-a Paksból származik.
A legolcsóbb áram jelenleg mindent egybevetve atomenergiával állítható elő.
A magyar atomenergia által előállított áram viszont már most drágább, mint ha a franciáktól vennénk szintén atomenergiával előállított áramot.
A paksi reaktorok kiöregedőben vannak, a nagyban hangoztatott bővítés valójában inkább ezek pótlása, bár nyilván ha ilyen sokba kerül (4-5000 milliárdról regélnek!), akkor csak nagyobb lesz a kapacitása.
A BME most publikált egy olyan új rendszert, amiben a rádióaktív hulladékok nagy részét is el lehet használni.
Persze erős a gyanúm, hogy az "új Paks" még nem ezek alapján fog épülni.
Nem kellett volna politikai okokból kinyírni a Bős-Nagymarosi vízerőművet és akkor nem lennénk rászorulva atomenergiára, meg lehetnének szélerőműveink ...
A bővítés mindenkinek érdeke, tehát csont nélkül megvalósul. Utólag lesz hír a médiában.
A vízlépcsőt ne keverjük ide, nem minden az energia és a hajózhatóság. A vizek dinamikus ökoszisztémáját nem szabad megbontani, és hála az égnek, a mesterségesítés helyett a renaturálás felé mozdulunk. Az atomerőmű jó esetben nem avatkozik be az ökoszisztémába, a folyószabályozás viszont folyamatosan romló állapotot hoz létre.
Ahogy a bolgár példa is mutatja, rengeteget lehet bukni rajta, puszta dacból nem fogják a ballibek félbeszakítani.
A napenergiára hosszabban nem térek ki, mert nagyságrendekkel többe kerülne ekkora tételben naperőműveket építeni, meg persze napsütéses órák számában sem állunk túl jól, és megegyeztünk abban is, hogy pénzük már pedig nem sok van, a kínai adósrabszolgaság meg szerintem nem sokkal vonzóbb az orosznál.
A szélenergiával az a gond, hogy egyrészt a Kárpát-medence (meg annak is a szíve) nem tartozik épp a Föld legszelesebb helyei közé, sőt a Föld egyik legkevésbé szeles helye. Hazánkban a Mosoni-síkon még el el megyegetnek, de 2000 MW-ot ha az egész síkot beborítjuk szélfarmokkal is bajosan termeljük meg. Meg persze a zöldek ugyanúgy felléphetnének mint a bős-nagymarosi himi humi projekt ellen, mondván hogy nem tesz jót a élővilágnak az ha néhány túzokot bedarálunk, illetve hogy a többi madárnak máshová kell mennie fészkelni. A duplázott energiaárról, meg a forgótartalékról, ha ne adj isten nem fújna a szél, nem is beszélve. Magyarországon nem fogunk szélenergiából megélni sohasem szerintem.
A marosi projektre meg többet költöttük csak mi, mint a paksi létesítményre, úgy hogy jobb napjain is hetedét nyolcadát nyújtotta összesen a két ország számára, mint a paksi. Ráadásul még meg sem épült, ha megépült volna ékes példája lett volna annak, hogyan lehet egy kétes értékű beruházást a lehető legtöbb mutyival felépíteni. A szlovákok is hümmögtek annó miatta, hogy nekik a felépítés mennyibe is fájt, sőt a hágai perben is előhozakodtak ezzel, hogy ők többet adtak bele mint mi.
Az erőmű pótlása meg szükséges, pótolni nem tudjuk a kieső energiát és jobb ötlet szerintem nincs erre. Fölös pénzük ennyi nincs (sőt egyáltalán nincs), a hitelfelvétel illetve a Roszatom hitelezése vagy tulajdonbavétele és aztán fix árú energiaszolgáltatása sem bizalomgerjesztő, de egyenlőre más lehetőség nincs.
Igazából arra kell törekedni, hogy a lehető legjobb feltételekkel a lehető leggyorsabban felépüljön az új reaktorblokkok/erőmű.
Az igazság az, hogy jelenleg sem az új atomerőmű, sem a megújuló energiaforrások nem versenyképesek hosszú távú vásárlási szerződések, állami támogatások nélkül.
Németországban, Csehországban is csak a magas állami (fogyasztói) szubvenciók miatt terjednek a megújulós erőművek. 1 kWh megtermelt villamos energiáért a naperőművek 100-120 forintot, a szélerőművek 30-40 forintot, a biomassza erőművek 40-50 forintot kapnak. Így sikerült elérni a németeknek a 18% megújuló arányt, a többi fosszilis eredetű. Technológiai, környezetvédelmi korlátok miatt Magyarországon sem lehetséges 20-25 százaléknál magasabb megújuló arány a villamos energiatermelésben.
Ezzel szemben a válság miatt a szabadpiaci árak nagyon nyomottak, a régi atomerőművek, szénerőművek 15 Ft/kWh áron értékesítik az energiát. Ezért van, hogy a gázerőművek is állnak a régiónkban, jobban megéri a villamos energiát importálnunk.
Egy új atomerőmű esetén a termelt áram 20-25 forintba kerülne folyamatos átvétel esetén. Jelenleg ez piaci alapon nem működne, itt is szükség lenne egy a megújulókhoz hasonló hosszútávú kötelező átvételi rendszerre garantált ár mellett (ezt viszont lehet az EU nem engedné). Ez a jelenlegi helyzet. De az is lehet, hogy amire beindulna a projekt, a gazdasági fellendülés és a régi erőművek leállása miatt megemelkednének a piaci árak és piaci alapon is életképes lenne egy új atomerőmű.
A gazdaságossági problémák mellett a fő probléma inkább az lenne, ha a közvélemény nagyon atomellenessé válna és Ausztriához, Olaszországhoz, Japánhoz, Németországhoz hasonlóan nálunk is le kellene állni és mi is inkább földgázzal pótolnánk az energiát, ami drágább, de viszonylag tiszta, biztonságos energiaforrás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!