Mi a véleményed Bertha Szilvia "Makacs dolgok" írásáról és megállapításáról?

Sajnos makacsul tartja magát továbbra is az az állapot, hogy az unió fejlettebb országaihoz képest szakadékszerű az elmaradásunk még az átlagkeresetek szintjén is.

Idén, az első félévben 3,4 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek, a nettófizetések még ennél is jobban, 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó keresete 228 ezer 200 forint volt – áll a KSH jelentésében.

A tények makacs dolgok, így igazán örömteli ez a hír, hiszen az - egyre kisebb fogyasztás miatt - erőteljesen csökkenő infláció mellett akár jelentősebb reálkereset-növekedés is megvalósulhat. Ugyanakkor a statisztikai átlag fogalma kicsikét félrevezető és igen sok mindent eltakar. Jelen esetben például az átlagtól való eltéréseket, a keresetek nagyságának eloszlását.

Ha ugyanis ezt megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a hivatalos jelentésekben közzétett átlagkeresetet, pláne annál többet meglehetősen szűk réteg vihet haza. Sőt, mivel az átlag feletti bérbe tartoznak a csillagászati magasságú keresetek is, ezért az itt jelentkező béremelés arányaiban jobban emeli az átlagkereseteket is. Tehát, egy-egy kiugró kereset megemelkedése akár több tucat kiskeresetű ember bérét „emelheti”, na nem a valóságban, csak a statisztika szintjén. Sajnos, a munkaügyi hivatal honlapján a legfrissebb (hivatalos) statisztika 2011-es, így a jelenlegi helyzetet pontosan megítélni nem lehet, de az erősen valószínű, hogy a fenti magyarázat miatt a munkavállalók nagy részének csak álom a hivatalos statisztikában egyébként szépen emelkedő átlagkereset elérése.

Mivel a tények makacs dolgok, a tisztánlátás érdekében ezért is érdemes a KSH egyéb adatsorait is megvizsgálni. Például a foglalkoztatottak létszám-és kereset statisztikáit. Itt rögtön az látható, hogy például a versenyszférában foglalkoztatott fizikai dolgozók keresete az országos átlag alatt nőtt. Sőt, ha a tavaly júniushoz viszonyított adatokat nézzük, akkor az elmaradás már igen jelentős, az átlagkeresetek növekedése pedig gyakorlatilag megegyezett az inflációval. Miután a versenyszférában foglalkoztatott fizikai dolgozók száma 1 millió 140 ezer fő volt idén júniusban, így akár azt is ki lehetne jelenteni, hogy a növekvő átlagkeresetekből e munkavállalók nagy része semmit nem érezhetett. Különösképpen akkor megalapozott ezt kijelenteni, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy az adóváltozások miatt bevezetett, főként az állami szférában megvalósuló bérkompenzáció, az erőteljes minimálbéremelés – amelynek nettó értéke azonban szinte nem változott – szintén felfelé nyomja az átlagokat, amellett, hogy az egykulcsos adórendszer a magas keresetűeknek kedvez – ezért félrevezető a nettó fizetések átlag emelkedésének túlzott jelentőséget tulajdonítani.

Sajnos makacsul tartja magát továbbra is az az állapot, hogy az unió fejlettebb országaihoz képest szakadékszerű az elmaradásunk még az átlagkeresetek szintjén is. A válság ellenére ott már - forintban átszámolva – milliós tételt jelent a havi átlagfizetés a legtöbb munkavállaló számára. Úgy tűnik, hogy ez egyre több magyar munkavállaló számára jelent biztosabb jövőképet és hiába szól egyre erősebben a kormányzati sikerpropaganda, sajnos inkább ezt a jövőt választják.

A szerző Bertha Szilvia, a Jobbik országgyűlési képviselője

alfahir.hu

[link]