Nem lenne itt az ideje a kiadáscsökkentésnek végre?

Nem. Itt a probléma azzal van, hogy offshore-ban van az ország vagyonának nagy része, nem pedig az, hogy a mocskos nyugdíjasok 70 ezer forintot kapnak 50 ezer forint helyett.

Olyan a helyzet, mintha 10 évesek lennénk 3-an és egy 16-17 évesekből álló banda elvenne az 5000 forintunkból 4500-at és mi egymás iránt gyűlölködnénk, hogy miért csak 500 forintunk van.

Régóta itt az ideje, csak a demokráciákban ilyet nem szokás meglépni, mert a nép akarata legalábbis négyévente még számít.

A közhiedelemmel ellentétben, nem lehet a semmiből lefaragni, offshore trilliókat visszahozni, a kiadáscsökkentés valaki még hozzá elég sok valaki szívni fog, aki érthető módon nem fognak a regnáló kormányra szavazni soha a büdös életben.

Akár a magyar túlburjánzott bürokráciát nyesegetjük meg, akár a szociális transzferen spórolunk, akár más más ágazattól vonunk el pénzt, vagy néhány százezer állampolgárral cseszünk ki nagyon, vagy az összessel mérsékelten.

Utána meg ott a kérdés, hogy a megspórolt pénzzel mit kezdünk átszervezésbe kezdünk,tehát valami olyasmibe pumpáljuk a pénzt amibe eddig elégséges szinten folyt csak, vagy visszaosztjuk az embereknek a pénzét, magyarán csökkentjük a kötelezettségüket az állam felé. Mindkettőre szükség lenne, csak hát azokat a fránya arányokat kéne megtalálni. De az a párt aki túl mer lépni a szociális demagógián és mégis képes kormányon maradni, annak már remélhetőleg nem okoz gondot a helyes arány belövése.