Miért olcsóbb néhány külföldi alap élelmiszer mint a magyar gyártású, termesztésű?

"Mert Magyarországon drágább az előállítási költség, hála a sok adónemnek illetve a kevés támogatásnak."

Az addig rendben is van, de ha ugyanezt a terméket külföldön adják el, ott miért olcsóbb szállítási költséggel is mint az ott helyben termelt?

Alapjában nem drágább.

Persze vannak esetek, de mindenben nem lehetünk mi a legolcsóbbak.

Nyilván az egymásra rakódó magas adók nagyban drágítanak, és ebből is kiemelve az Áfa a legjelentősebb.

Egyrészt mert a teljes bekerülési költség tömegére nem mindegy hogy a német 14 vagy a magyar 27% megy rá.

De néhány érdekesség.

Mi indokolja hogy a szlovák tej olcsóbb?

Semmi. Hiszen szinte euro centre azonos az átlag felvásárlási ár ahol ugye nem is szól be az áfa mert az őstermelők nem áfa sak. A feldolgozás is hasonló szinte azonos technológiával és költségekkel működik.

Egyszerűen maga a multi drágít hatalmasat egy látszólag szállítási cég segítségével amivel minden adót elkerül a szlováknál és így kellemesebb neki ér5tékesíteni. Illetve így gerjeszt mesterséges versenyt a beszállítói árak leverése érdekében. Ezért van hogy s szlovákoknál meg a magyar tej az olcsóbb. Van megoldás! Kötelező az azonos termékek esetén az az egy haszonkulcs használata.

Vagy pld a magyar csemege sajtok (nem tesco trapista)

Hanem Adami vagy Ementáli karaván.

Ezek a magyar sajtok 1500-1800Ft/kg ért kaphatóak, de a minőségüket tekintve nem a lengyel trapistával kellene összevetni ami szóját meg növényi zsiradékot tartalmaz, vagy a tescó trapistával ami szintén teli van ipari hulladékkal és csak az oltóanyag kapja össze érés nélkül!

Hanem pld a comte, cantal, roquefort, saint-nectaire, camambert, reblochon, crottin de chavignol amelyek 4500ft/kg alatt nem nagyon kaphatóak.

És igen.

Sajnos ugyan azon termék ami nyugaton jó minőségű az a perifériákon sokkal gyengébb, vacakabb.

De milyen érdekes a magyar mentalitás!

Egyből a magyar a gonosz a rossz a tapló a bunkó a telhetetlen stb stb mert a szlovák tej olcsóbb a boltban.

Miközben a termelő a szlováknál szlovák a magyarnál meg m,agyar, de a feldolgozó mind a két esetben többnyire ugyan az a francia vagy német multi, ahogy az importőr és a multi sem magyar vagy szlovák. Pedig az ár színvonal náluk válik szét!

Kacx, ez az év poénja, hogy francia eredetvédett sajtokkal kell összevetni a Karavánt és társait, amik már nevükben hordozzák, hogy ők maguk is kemény koppintások (Ementáli egy m-mel írva, "Adami", bár erről még nem hallottam). Ha van is különbség a legolcsóbb Tesco 800Ft/kg-ra akciózott növényi förmedvények, meg ezek között is, az töredéknyi ahhoz képest, amennyire a trappista szerzetesek által készített trappista sajt különbözik a magyartól.

Egyébként meg nem látjátok a fától az erdőt, triviális a megoldás. Pár napja volt egy ásványvizes kérdés, ott is beírták, ugyanez megy itt is: a hazai termék minden országban drágábbra van árazva, mert a vásárlók így is a nemzetit részesítik előnyben (a régióban jó 3/4-ük).

Ezért olcsóbb a Szentkirályi Ausztriában, mint itthon, ezért olcsóbb a Jana nálunk, mint Horvátországban. A mi exporttermékeink kint ismeretlenek, nekik a Karaván meg a Milli név nem jelent semmit, így ott a helyi középkategóriás termékek alá kell ajánlani árban, hogy az árérzékeny vásárlókat meggyőzze.

Aztán persze az is játszik, hogy nyilvánvalóan gazdaságosabb egy lengyel farmnak 10 éves szerződést kötnie az Auchannal, garantálva nekik, hogy egész KKE-ban az ő terméküket fogják diszkontáron adni egy évtizedig, így tudnak modern gépparkot építeni a "biztos" bevételekre alapozva, aminek az eredménye az előállítási költségek komoly csökkenése.

"Kacx, ez az év poénja, hogy francia eredetvédett sajtokkal kell összevetni a Karavánt és társait, amik már nevükben hordozzák, hogy ők maguk is kemény koppintások (Ementáli egy m-mel írva, "Adami", bár erről még nem hallottam). Ha van is különbség a legolcsóbb Tesco 800Ft/kg-ra akciózott növényi förmedvények, meg ezek között is, az töredéknyi ahhoz képest, amennyire a trappista szerzetesek által készített trappista sajt különbözik a magyartól.

Én haver nagy sajt faló vagyok és trapistát nem is eszem meg. De a jó magyar sajtok sokkal közelebb vannak minőségben a te általad favorizált Francia sajtokhoz mint a jobb esetben ízetlen rosszabb esetben fűrészpor ízű sajtokhoz. Ár/érték arányban meg végképp és ezt a versenyt így kell értelmezni. Ha egy Francia 5000/kg akkor a jó magyarnak legalább 3000/kg nak kellene lennie. De ez nem így van, mert a magyar az árérzékeny sajnos és a fűrészporos kakival kell versenyeznie.

És ez nem csak a sajtokra érvényes.

Hol van már az a ízes Globus konzerv amit csak melegíteni kellett és ehetted ma meg szét kell fűszerezni és feljavítani mert egy rakás kaki. Vagy sok más élelmiszer ami ami addig volt élvezhető amíg nagyr volt. Úgy nem nehéz olcsónak lenni ha szép a csomagolás és ipari hulladék a tartalom de van pízz pocsékolásig a dömpingre meg a reklámra.

"Egyébként meg nem látjátok a fától az erdőt, triviális a megoldás. Pár napja volt egy ásványvizes kérdés, ott is beírták, ugyanez megy itt is: a hazai termék minden országban drágábbra van árazva, mert a vásárlók így is a nemzetit részesítik előnyben (a régióban jó 3/4-ük).

Ezért olcsóbb a Szentkirályi Ausztriában, mint itthon, ezért olcsóbb a Jana nálunk, mint Horvátországban. A mi exporttermékeink kint ismeretlenek, nekik a Karaván meg a Milli név nem jelent semmit, így ott a helyi középkategóriás termékek alá kell ajánlani árban, hogy az árérzékeny vásárlókat meggyőzze.

Ezért lenne megoldás az azonos termékek esetén kötelező egy haszonkulcs elve. Ugyanis ebben a formában maga a multi ami ferdíti, torzítja a saját szájíze szerint a versenyt. Ez pedig versenyfelügyeleti kérdés és nyugodtan jöhetnének a milliárdos vagy akár több 10milliárdos büntik. Vagy ha nem képesek a versenyszabályokat betartani akkor mehetnek haza, vagy panaszkodni az Eu hoz hogy a csúnya magyarok nem engedik a verseny torzítását!

"Aztán persze az is játszik, hogy nyilvánvalóan gazdaságosabb egy lengyel farmnak 10 éves szerződést kötnie az Auchannal, garantálva nekik, hogy egész KKE-ban az ő terméküket fogják diszkontáron adni egy évtizedig, így tudnak modern gépparkot építeni a "biztos" bevételekre alapozva, aminek az eredménye az előállítási költségek komoly csökkenése.

Ez sem így van.

Nincs, nem létezik olyan termelő aki a multiszinten tudna kielégíteni mennyiséget, talán még az USA ban sem.

Nálunk a szövetkezéssel illetve a hiányával van a probléma, ami meg a nem aktív állam hibája aki nem képes az alapjait megteremteni. Nem úgy működik a gazdaságos üzem méret ahogy azt te elgondolod.

Pld

Ha van egy gazda akinek van 1000 hektár földje és 10 olyan traktora ami 100hektárt képes megművelni az ugyan olyan üzemméreti feltételekkel és haszonkulccsal dolgozik mint akinek van 2000hektár és 20 traktor, csak arányosabban kevesebb a bevétele.

Akkor van ebben eltérés ha van olyan 1000hektáros ahol csak 5traktor van mert 200hektárt képes 1 megművelni.

Teljesen mindegy hogy hol szedi össze a termékét a multi, hogy 10 vagy 20 termelőtől ha van szövetkezetük.

"Ezért lenne megoldás az azonos termékek esetén kötelező egy haszonkulcs elve. Ugyanis ebben a formában maga a multi ami ferdíti, torzítja a saját szájíze szerint a versenyt. Ez pedig versenyfelügyeleti kérdés és nyugodtan jöhetnének a milliárdos vagy akár több 10milliárdos büntik. Vagy ha nem képesek a versenyszabályokat betartani akkor mehetnek haza, vagy panaszkodni az Eu hoz hogy a csúnya magyarok nem engedik a verseny torzítását!"

A kötelező haszonkulcs nem oldana meg semmit. Egyrészt torzítja a piacot (tehát csöbörből vödörbe esünk).

Ha ezt bevezetnénk, két dolog történhetne:

1. A szlovák/lengyel/stb tej és tejtermékek ára megnő, tehát a magyar fogyasztók drágábban tudnak csak hozzájutni a termékhez.

2. A magyar termékek ára lecsökken. Igenám, de ezzel a kötelező haszonkulccsal a tej kereskedők járnának rosszul, nem csak a multik árulnak tejet, hanem vannak még kisboltok és magyar kereskedelmi láncok, és mindegyikben kb ugyanúgy áraznak ebben a tekintetben. Tehát az árszabályozással csak azt érnéd el, hogy valaki zsebéből (magyar és külföldi kiskereskelmi üzletek, illetve alkalmazottjaik) valaki máséba (fogyasztók, magyar tejtermelők) rakod át a pénzt, vagy ennek fordítottja. Továbbá (a 2. lehetőség esetén), ha mondjuk szlovákiában is így döntenek a mi eljárásaink alapján, akkor ott is ugyanez megy végbe, és akkor az eladott tej mennyisége mindent egybevetve nem változik, csak a törvénykönyvek még egy oldallal, az árellenőrzéssel foglalkozó bürokraták pedig még pár fővel bővültek.

"A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.

Ez egy ordenáré butaság.

Egyszerűen kivenném a multik szájából a sípot amit a saját érdekeiknek megfelelően fújnak. Nem tudnák úgy lehúzni a termelőket és valódi verseny lenne.

13-as Az a baj, hogy nem csak az ÁFA drágítja itthon a termékeket, hanem bizony adott remék nyersanyagában, szállításában a pofátlan magas egyébb, energiahordozókat és szállítűsi költségeket drágító adók is. Lásd most az útadó gyors beépítését minden termék árában.

A Sajt témában meg nagyon nagyon nem értek egyet, de ez az én magán elmebajom. Ugyan is pl. a francia eredeti sajtok olcsóbbak és jobbak is a magyar utánzatoknál. Ha meg magyar sajtot akarok enni, akkor nem silány trappista és edami utánzatokat vennék (edami még nagyjából sem hasonlít!), hanem van Pannónia és egyéb magyar sajtok.

Minden esetre francia Brié és Camembert jobb és olcsóbb is.

17-es A magyar élelmiszer feldolgozás 70-80%-át a CSIM uralja (Csányi cégei), mekkora esélye van vagy lesz bárkinek mellette? Hiszen nemrég csődölt be egy csomó húsfeldolgozó is.

Az a baj, hogy nálunk még az FKGP hülye agymenése okán a "kis gazdaságokat" akarják állandóan támogatni, holott az sehol nem versenyképes a világon. Csak ha tömörülnek Ráadásul kicsiben az érdekeiket se tudják megvédeni a felvásárlókkal szemben.

Anno annyira levitték a disznóhús felvásárlási árát, hogy a termelők több mint fele leállt vele inkább. Most meg megy a sírás, hogy a hazai felvágottakhoz 40% IMPORT disznóhús kell, mert nem elég a hazai. Azért az állapotért sír a gyártó, amit saját maga hozott létre.

"Egyszerűen kivenném a multik szájából a sípot amit a saját érdekeiknek megfelelően fújnak. Nem tudnák úgy lehúzni a termelőket és valódi verseny lenne."

És hogyan vennéd úgy ki a "sípot", hogy a többi kiskereskedőt ez ne érintse?

Másrészt miért lenne akkor nagyobb a verseny, ha államilag korlátozod az árversenyt?