Ki mit csökkentene vagy törölne el az állami feladatok kiadások köréből?

Ezek közül egyet sem!

Hogy lehetne magánúton működtetni? Ha nincs munkád, akkor teremtesz magadnak a semmiből munkahelyet? A többit is hogy oldanád meg öngondoskodva?

Ezt legfeljebb a milliárdosok tudnák megtenni.

Miért hagytad ki a parlamenti fizetéseket, a cigánysegélyt?

Ja mert véletlen pont azokat kellene csökkenteni?

Érdekes vagy.

Szerintem a rendőrség kivételével mind illegitim. Az oktatásnál rezeg még talán a léc, amellett tudnék érvelni.

Szociális kifizetések: Az állam erőszakkal szolidaritásra kényszeríti a polgárait, amit nem tehetne meg, mert az állam alátámasztható indok miatt sosem szabadna, hogy erőszakkal forduljon az állampolgárok felé. Más szegénysége pedig nem elegendő indok, mert nem szorosan közügy.

Közmunka: Ha szükség lenne a munkavállalóra, felvenné a munkaerőpiac, így pedig csak a fenti kategóriába tartozó szociális kifizetés.

Nyugdíj: Magánnyugdíjpénztárral megoldható lenne. Így ugyanaz van, mint feljebb. Az állam erőszakkal kényszerít szolidaritásra.

Egészségügy: -II-, kivéve a gyermekek esetét, akik természetükből adódóan nem gondoskodhatnak magukról.

Oktatás: Talán gyermekek esetében OK, azért mert talán belefér a védelmi kötelezettségébe az államnak, hogy ha a szülő nem gondoskodik a gyermek taníttatásáról, akkor azt biztosítsa a számára, azért, hogy felnőtt korában lábra tudjon állni.

Rendőrség: Legitim funkció, sehogyan sem adható magánkézbe, az egész állam lényegét adó tevékenységet végez, hiszen a közhatalmat az állampolgárok életének, jogainak védelmére használja, melyek minden egyes állampolgárt érintenek, mely szolgáltatás alól még akarattal sem bújhatunk ki.

Családi pótlékot elvenném és növelném a családi adó kedvezményt.

Amúgy jah, roma integráció meg stb pénzeket kellene megnyírbálni....

Munkanélküli segély, nem is értem ez hogy mehetne magáncég által szervezett keretek között. A munkanélkülitől meg nem lehet öngondoskodást elvárni, vagy támogatod, vagy a sorsára hagyod. 100%

-Családi pótlék. A család pótlékot adójóváírás formájában kapja meg a delikvens család, amit tervezet szintjén meg is maradt tudtommal.

Nyugdíj az ún svéd modellt, hogy a gazdaság bővülése alapján toldanánk meg vagy csupaszítanánk a nyugdíjakat, persze nem mehet senkinek se a minimálnyugdíj alá az összege.

Ha a jelenlegi alacsony növekedést és inflációs mutatók tartóssá vállnak akkor körülbelül évi 1-3%-ot spórolnánk rajta, hosszútávon viszont egy fokkal fenntarthatóbb a felosztó kirovó rendszer.

Amúgy elvi szinten száz százalékkal csökkenteném a befizetéseket és a felosztásokat is, csak az a magyar társadalomban ez nem kivitelezhető, mert az öngondoskodás nem az erősségük és magánnyugdíj szabad felhasználása után a már befizetett, de ki nem osztott járulékokat nem tudnám visszafizetni, az meg hülyén jönne ki ,ha a nyugdíj eltörlése után még a 22 században is utalgatna nyugdíjat a kormány.

Elvi- ,gyakorlati 96-99 %

Közmunka egy az egyben nullázva. Fölösleges, szemetet szedetni meg a pénzbírságot ledolgozókkal és a BV látókörébe tartósan bekerültekkel is lehet -

Egészségügy:

Privatizálnám szívem szerint fokozatosan, csupán a fogyasztóvédelmet képezném át a feladat ellátására és megfelelő jogszabályi környezetet a díjak mértékéről és a szolgáltatások és kockázatok mibenlétéről. Az életmentő beavatkozást leszámítva, minden fizetőssé tennék. -

Az oktatást is állami ösztöndíjprogramokkal és a magániskoláknak is megszabnék egy minimális keretet amit önerőből kell finanszírozniuk.

Úgy 10%

Rendőrség, a erőszakmonopólium maradjon csak az államé piaci úton elég érdekesen nézne ki, ha két rivális marakodna rajtam, vagy hogy letartóztasson vagy sem. Önszerveződő módon alapuló rendőrség az a polgárőrség, ami csak kisegítő intézménynek jó legfeljebb.

A büdzsét növelném nem a rendőrök létszámát akarnám növelni, hanem a felszerelésre költenék meg a kiképzés mikéntjére.

Úgy 150-175%-a, a jelenlegi büdzsének

Munkanélküli segély Csak akkor járna ha a 20 év felettiként legalább életed ezen részének egy bizonyos százalékát ledolgoztad 18 év és 20 év között pedig járna úgy, mint most, 18 év alatt nem adnék.

családi pótlék marad

nyugdíj marad

közmunka marad

egészségügy több pénzt adnék bele JÓVAL

oktatás több pénzt adnék bele JÓVAL, és mindenhova adnék rendőrt (egy közép rangú iskola tanulójaként tudom, hogy kell)

rendőrség több rendőr kéne de ha 3-szor nem teszik a dolgukat vagy rangúkkal visszaélnek akkor ellehet menni...

Nem biztos, hogy jól értelmeztem a kérdést ez esetben elnézést :)

Úgy látszik lemaradt, az oktatás büdzséjének megtizedelése a felsőoktatásra vonatkozik az ösztöndíjprogram megreformálása mellett, a közoktatást továbbra is ingyenesen biztosítanám, sőt sokkal többet szánnék rá, mert jelenleg pocsék állapotban van.

Közoktatás 200-300%

Felsőoktatás 10%

Összvissz úgy 195-215% az oktatásra.

Munkanélküli segély maradna

Családi pótlék teljes egészében adókedvezménnyé alakítva, de addig járna, amíg a gyerek meg nem szerzi első szakmáját vagy diplomáját (korától függetlenül), viszont nem rendelkezhet saját jövedelemmel (diákmunka oké), tanulmányi átlaghoz és iskolai hiányzásszámhoz is kötném.

Nyugdíj csak manyup-nál.

Közmunka szigorúbban felügyelve. Talán lélek tani hatása van egyeseknél, hogy nem a semmire kapnak pénzt. Nem kevésbé haszontalan, mint a munkanélküli segély, azt meg megszüntetni nem igen lehet.

Egészségügy: TB kihúz, cserébe magán egészségbiztosítókkal (a verseny miatt fontos, hogy többel) kellene kidolgoznia az államnak kötelező minimum csomagokat, amik közül lehetne választani és extra szolgáltatással bővíteni magasabb díjért, "ingyen" egészségügy meg annak jár, aki azt fizeti.

Oktatás, az nagyon hosszú lenne. Gyakorlatilag teljes átalakításra szorul. Mind eszközeiben, mind módszereiben, mind tananyagában idejét múlt. A finanszírozási módszere is rossz. Magánkézben is teljesen megoldható és fenntartható lehetne a megfelelő támogatási (ösztöndíj) rendszer kidolgozása mellett.

Rendőrség, azzal is volna mit kezdeni. Például tér és forgalomfigyelő kamerák számának növelése (főleg hírhedtebb szakaszokon), hogy trafipaxozás helyett azzal foglalkozzon a rendőr amivel tényleg kellene. A rossz hírű környékeken növelni a járőrök számát. Magánkézbe adni lehetetlen.

Ezek mellett a nyugdíjasok ingyen uzaztatását 50%-os kedvezménnyé alakítani.

Nos, ez nem egészen a kérdésre lett válasz.

Itt valami félreértés van. Az, hogy valami privát alapon működik, nem feltétlenül jelenti azt, hogy azt valami profitorientált magáncég csinálja. Jó példa lehet erre a #6 által említett munkanélküli segély. A sokat bezzegelt Skandináviában ez úgy működik, hogy szinte minden munkavállaló tagja valamelyik szakszervezetnek. A szakszervezetnek (főként a tagdíjakból) van egy saját költségvetése, amelynek egy része a munkájukat elvesztett szakszervezeti tagok viszonylag bőkezű segélyezése, amíg újból munkát nem találnak. Na, kedves #6, így működhet a munkanélküli segély privát alapon.

Munkanélküli segély: nem csökkenteném jelentősen; a segély összegét egyáltalán nem, de a munkanélküliség csökkentésére kéne koncentrálni, és akkor meg lehet spórolni ezen a tételen valamicskét.

Családi pótlék: egy kijelölt jövedelem fölött nem adnám. A felső középosztálynak és az igazán gazdagoknak nem oszt, nem szoroz az a tíz-húszezer forint, ráadásul ők elég komoly összegű családi adókedvezményt is kapnak, amely mellett már nemigen látom létjogosultságát a családi pótléknak.

Nyugdíj: itt csak hosszú távon látok lehetőséget érdemi csökkenésre, mert az öngondoskodás nem megy egyik napról a másikra (persze előbb-utóbb ez nem választás kérdése lesz, mert mai értéken 20-30 ezer forintos átlagnyugdíjból nem igazán lehet majd megélni, márpedig annál sokkal több nem lesz húsz-harminc év múlva). Rövid távon afféle tűzoltásként a pár évre nominális összegen való befagyasztást tudnám elképzelni, így nem egyszerre kellene elvenni 5-10%-ot, hanem néhány év alatt.

Közmunka: egy az egyben eltörölni a fenébe, és csökkenteni a minimálbért, hogy piaci alapon kaphassanak munkát a közmunkások. (Aki hallani sem akar minimálbér-csökkentésről, az itt képzeljen bruttóminimálbér-csökkentést a minimálbér terheinek csökkentésével párhuzamosan, és akkor a nettó nem csökken olyan vészesen.)

Eü: részleges privát finanszírozást. Ami egyébként nem hivatalosan már most is működik, hálapénznek hívják a jelenséget, és tűzzel-vassal üldözik, pedig olyan, mint a drogok: akárhogy üldözik, nem fog megszűnni. Mindenki jobban járna a "hálapénz" legális mederbe terelésével, vagyis az egészségügy legalább részleges fizetőssé tételével. Az állam ilyen irányú kiadásait nagyjából felezném, és párhuzamosan persze az eü-járulékot is.

Oktatás: a felsőoktatás állami támogatását szociális helyzetre érzékenyebbé tenném, mert a felsőoktatás állami finanszírozásának elvileg az adja a létjogosultságát, hogy így a szegények is bejuthatnak. A kormánynak volt tavaly egy olyan ötlete, hogy, ha jól emlékszem a számokra, 10 ezer teljes állami ösztöndíjas és 65 ezer részösztöndíjas helyet hirdettek volna meg. Az elképzelés azért bukott meg, mert a részösztöndíjas finanszírozást a hallgatói szerződés mind közül a legnépszerűtlenebbé tette, hiszen fizetni is kell, meg még röghöz is van kötve a hallgató. Pedig a röghöz kötés nélkül nem lett volna rossz rendszer, kiegészítve még annyival, hogy a tízezer teljes ösztöndíjas helyet hátrányos helyzetűek között osztottam volna ki, aki nem minősül rászorulónak, az legjobb esetben részösztöndíjas helyre kerülhet be. Összességében a felsőoktatáson úgy 20%-os csökkentést lehetne így eszközölni, amit lehetne például a közoktatás színvonalának emelésére fordítani, legalább részben.

A rendőrségen nem igazán látom helyét spórolásnak.