Miért jó az egykulcsos SZJA?

"Ellenzőit, szitkozódókat nem kérek"

Ezt komolyan gondolod? Mi az hogy nem kéred az ellenzőit? Ezt csak ellenezni lehet egyébként.

Az egy kulcsos szja nem jó vagy rossz önmagában hanem csak egy adó fajta. Az az, nem a személyes érdekei az egyénnek és nem a politika ideológiai körítése dönti el hogy jó vagy sem. Csak és kizárólag az adott gazdaság, társadalom és a gazdasági szerkezet az aktuális gazdasági állapot amibe vagy beilleszthető vagy nem. Sőt, erőszakkal mindenképpen alkalmazható, és a valódi kérdés hogy az adott környezetbe és gazdasági állapotban képese e a hozzáfűzött gazdaságfejlődési és élénkítő hatását kifejteni. Sajnos ha az egy kulcsot alkalmazzuk akkor a jövedelmek és vele a fogyasztási szokások elosztását szabályzását nagyban megnehezítjük. Viszont bizonyos esetekben képes élénkíteni az adott gazdaságban a befektetéseket stb stb.

Sajnos csak és kizárólag konjunktúrák idején volt eddig tetten érni hogy a gazdaságot élénkítő hatást képes produkálni ha a feltételek adottak. Recesszív vagy stagnáló gazdaságok esetén nincs a gazdaság mechanikára hatása, pusztán a jövedelmek elosztásán változtat.

Az az, jelen esetben nem beszélhetünk gazdaságszerkezeti átalakításról amiből össztársadalmi haszna lehetne az országnak. Sőt, a fogyasztás visszaesése és a költségvetésből kieső 4-500milliárd veszteség sem értékeként mutatja. Persze a z alsó közép valuta eladósodottjai számára segítség, és középtávon talán passzívan érzékelhető lehet a hatása.

Itt jegyezném meg hogy a Fidesztől bátor lépés volt hiszen a passzívan megmutatkozó jelenségek lényege hogy nem előidéznek változásokat amelyekkel lehet mellet verni hanem elkerülnek negatív hatásokat. jelen esetben az alsó középnek a leépülése lehet a Fidesz célja , ami elfogadható indok. Mindazonáltal sajnos kijelenthető hogy ellőttünk egy lőszert, hiszen egy konjunktúrában bevezetve sokkal jobb hatásai is lehettek volna.

Így viszont gyakorlatilag semmi.

Persze ha a teherhordó közép nem morzsolódik le olyan ütembe, már maga is egy nagy dolog lehet, hiszen a társadalmi struktúrák fejlődését megmozdítani vagy regenerálni a legnehezebb.

Szerintem nem lehet szubjektív választ adni az egyén oldaláról. Hiszen az egyén lehetőségeit a társadalmi keretek határozzák meg 90% ban. Pld

Lehet hogy valaki igazságosabbnak tartja mert ugye ő dolgozik meg a jövedelemért és miért is fizetne nagyobb % ot adóként. Csak hogy a magasabb jövedelem magasabb importtal jár, és akkor az alacsony jövedelmű is megkérdezheti hogy miért is járuljon hozzá az olcsó munkaerejével hogy a cserearányunk fenntartható legyen.

Hiszen mi nem hitecet exportálunk, és amíg az alacsony

jövedelmünk az export versenyfeltétele addig neki nem emelkedhet a jövedelme csak eladósodás vagy inflácio árán.

A gazdaság nem fekete fehér hanem hatások és externáliák alkotta folyamat. Ha jól illeszkedik a képbe egy adó stb stb akkor előbb utóbb mindenki számára hasznos lesz, ha nem akkor előbb utóbb mindenki mukik rajta.

"Ellenzőit, szitkozódókat nem kérek"

Akkor cummancs le egy lajhártot.

Mert így igazságos.

Aki több pénzt keres, az amúgy is több pénzt adózik, nem kell még a százalékot is felemelni.

Az adó mindig és mindenütt politika elhatározás következménye. Két lényeges szempontot szoktak figyelembe venni. 1. Az adott helyzetből kiindulva, milyen politikai, társadalmi változásokat kell kitűzni. 2. A célok, feladatok ellátásához milyen összegre van szükség.

Az első szempontban szerepelhet, hogy egy foglalkozási ágat, vagy bizonyos embercsoportot fel kell zárkóztatni, növelni kell a fogyasztási szándékot, esetleg megtakarításra ösztönözni, vagy a jövedelmi ollót összébb csukni. A második szempontot úgy érvényesítik, hogy az előbbiek költségeit, és minden más költséget összeszámolják. Megnézik, milyen adónemeket érdemes bevezetni, melyikből mennyi folyik be, mi történik a változtatáskor, és így kijön az eredmény.

Tehát a jövedelemadó is politikai szándék és döntés kérdése, a gazdasági folyamatok befolyásolása, illetve helyzetbe hozás céljából. Az egykulcsos változatnál az az érv, hogy a közteherviselés legyen arányos. Nagy jövedelmi ollónál ez hazugság, ugyanis ha az alsó jövedelmek olyan kicsik, hogy abból gond megélni, akkor az adó a megélhetés minőségét rontja jelentősen. Ugyanez a magas jövedelmeknél mindössze a megtakarításban jelent csekély visszafogást. Ilyen helyzetekben az olyan többkulcsos megoldásnál van arányos közteherviselés, ahol a megélhetésből vesznek el közel arányosan. Ugyanis ilyen helyzet kizárólag aránytalan munka/jövedelem viszonyok mellett fordul elő. A munkát mélyen alulfizetik, magas jövedelem nem munkából, hanem másból keletkezik. Nagyon gazdag országok nem a gazdagságuk miatt vezethetik be az egykulcsos adót, hanem azért, mert a minden területen magas fizetések miatt a jövedelem adóelvonása mindenkinél (a túlnyomó többségnél!) kizárólag megtakarítás csökkenést eredményez.

A magyar egykulcsos jövedelemadó a gazdasági/társadalmi viszonyainkat figyelembe véve egy igazságtalan, kifosztó jellegű adó. Bevezetése a gazdagok luxuskiadásainak megfinanszírozását célozza (meg persze választási taktika).

8-ra:

Magyarorszagon a legalacsonyabb GINI indexu orszagok kozott van, tehat alacsonyak a tarsadalmi kulonbsegek. Az orszag egyik problemaja, a hazai toke hianya. Ha elveszel minden megtakaritast, akkor a helyzet nem fog valtozni.

Nem a jovedelmi ollo nagysaga a problema (az csak irigy prolikat zavar) hanem hogy a legalacsonyabb jovedelmekbol keptelenseg megelni es gyereket nevelni.

A korabbi (es a sokak altal bevezetni kivant) tobbkulcsos adorendszerben a magasabb savhatar felett beszedett penz tulnyomo resze nem gazdagoktol elvett megtakaritas volt, hanem atlagemberek jobb minosegu "kolbaszra" koltott penze. Ugyanis, az az osszeg, ahonnan erdemben lehet megtakaritani illetve valodi luxuskiadasra kolteni az atlagber sokszorosanal kezdodik, foleg, ha csaladrol beszelunk. Ennyit pedig mar nagyon kevesen keresnek.

A magyar adorendszer nem az egy kulcs miatt kifoszto, hanem a tul magas adoek miatt. Totalis nonszensz barmilyen, a mostaninal magasabb kulcs bevezetesen gondolkodni.