A Kádár rendszer, vagy a mostani vadkapitalizmus az élhetőbb egy átlagember számára?

A Kádár-rendszerben azoknak volt könnyebb, akik még 50 éves korukban is elvárták az állami babusgatást, iránymutatást, a valamirevaló vállalkozó szelleműek meg nem vihették annyira, mint ami a tehetségük kiteljesedése lett volna.

Most a "vad"kapitalizmus erre megadja a lehetőségeket, ami azzal is jár, hogy a tehetségteleneket is "beárazza", jó alacsonyra. Nagyon helyesen.

Milyen mostani vadkapitalizmus? Ahol az állam a GDP-nek "csak" a felét osztja újra, az már vadkapitalizmus?

A lumpen a szocializmusban boldogult könnyebben, a tehetségesek, a szorgalmasak és a szerencsések pedig most. Ha az előbbiből van több, az nem a kapitalizmus hibája, hanem a mi szégyenünk.

A Kádár korszakban mindenki nyugodtan élt, igaz senkise tudott dőzsölni.

Ezzel a rendszerrel kb. a felső 5-6% járt jól, a többi vagy maradt ugyanott ahol volt, vagy mint a legtöbb, szarabbul él. Ha szerintetek ez egy sikeres rendszer akkor gratulálok.

Szerintem az lenne a fontos, hogy mindenki jól éljen és nem az, hogy valaki arra döngethesse a mellét, hogy ő mennyivel döbbet keres illetve jobban él, mint a másik.

Amúgy meg a skandináv országokban nagyon is szocialista rendszer uralkodik (lásd Svédo.) ahol magas progresszív adózással mesterségesen 1 szinten vannak tartva a fizetések és sokat költenek a szociális rendszerre, azt mégse panaszkodnak, hogy "óó én sikeres, tanult és szorgalmas értelmiségi teljesen el vagyok nyomva!!"

Túl drága a rezsi... Persze, csak azon lehet ám spórolni. Lehet, hogy kényelmetlen mindig lekapcsolni a villanyt, amikor kilépsz a szobádból, meg nem standby-ra kapcsolni a tévét, hanem elsétálni odáig és rendesen kikapcsolni, sőt akár ki is húzni, meg rendesen elzárni a csapokat, meg nem folyó vízben mosogatni stb., de ha nincs más választásod, akkor muszáj. Ha meg pazarolsz, akkor ne siránkozz, hogy magas a rezsid. A másik meg, hogy, bár baromi keveset keresünk, azért cigire meg pancsolt borra mindig jut. Ez természetesen nem érvényes mindenkire, de azért sokan panaszkodnak cigivel a szájukban, hogy nincs pénzük semmire. Ha meg megemlíted nekik, hogy ha esetleg leszoknának a cigiről, akkor annyival több pénzük lenne, még nekik áll feljebb. A továbbiakban akkor vagyok hajlandó vitatkozni veled, ha meg tudod mondani, mi köze a karvalynak a tőkéhez.

"azt mégse panaszkodnak, hogy "óó én sikeres, tanult és szorgalmas értelmiségi teljesen el vagyok nyomva!!""

Persze, hogy nem panaszkodnak, mert a panaszkodás balkáni műfaj. Ők dolgoznak, nem panaszkodnak. A skandináviázás amúgy hülye érv Magyarországra vonatkoztatva. Ahhoz, hogy a szocializmust megengedhesse magának egy ország, először gazdagnak kell lenni. Az kell, hogy viszonylag sok gazdag ember legyen, aki segít a viszonylag kevés szegényen. Mi meg lassacskán oda jutunk, hogy már az is gazdagnak számít, akinek egyáltalán van munkája.

Szimpla naivitás, hogy a Kádár-korszakban ne lett volna mélyszegénység. Nem lehet "emlékből" politizálni a múlt rendszerről, mert egy rakás önmagára nézve nem hízelgő tényt elhallgatott (nem eltitkolt, elhallgatott). Ilyen például az is, hogy gazdasági nehézségek kísérték végig, hogy adósságot halmozott fel, hogy ugyanúgy szép számmal voltak bűncselekmények, mint ma, a 80-as években tetőztek az öngyilkossági ráták, illetve ugyanúgy ki voltunk szolgáltatva gazdaságilag (csak éppen a Szovjetuniónak), ami a rendszerváltás előtt nem tűnt fel a közvéleménynek.

Az elhallgatást pedig még ma is mesterien űzi a közgondolkodás (nem a politika, az csak következmény). Köszönjük az örökséget.