Elképzelhető, hogy a ma ismert Szent Koronánk nem a Szent Koronánk?
A Szent Koronának legelső képi ábrázolása az 1600-as évek elejére esik mai ismereteink szerint.
Előtte is voltak azonban koronaábrázolások, és ami fontos: ezek mindig következetesen ugyanazt az alakot mutatták. Egy szemléltető példa:
[link] -> Hunyadi Mátyás király trónkárpitja;
...és:
[link] -> Szapolyai János király pénzverete.
Nem véletlenszerűen megrajzolt, stilizált koronaalakról van szó. Pontosan ugyanaz a formai kialakítás, háromszirmú virág (középen gyöngy), csúcs, ismét virág és csúcs, ez ismétlődik. (Nem az Anjou liliom, az más megjelenésű.)
A tárcsán a díszítés is: rombusz, gyöngy, rombusz és gyöngy követi egymást sorban.
Elég nehezen tartom ezt véletlen egybeesésnek. És azt is, hogy Mátyás, miután annyi pénzt fizetett ki a Szent Koronáért, ne azt tétette volna a trónkárpitjára is. Lehet mondani ugyanis, hogy igen, ez egy állandó, öröklött korona volt ugyan, de csak a "köznapi viselet", ezért tűnik fel évszázadról évszázadra, ám a pénzekre, címerekre biztos nem ennek képét helyezték volna akkor el.
Mivel pedig Hunyadi Mátyás címerén is ez szerepel, kizárt, hogy csak azért lett volna Szapolyai János fején ez a korona, mert épp mondjuk ne jutott volna hozzá a "valódihoz" a rivális Ferdinánd miatt.
És korábban, I. Lajos királyon is ez a korona szerepel a Képes Krónikában (virág, csúcs, virág, csúcs, alul gyöngy díszítések a tárcsán.)
Csakúgy, mint a veretett aranypénzén, Szent László királyra téve:
És a jól ismert Szent László fejereklye-tartón is ehhez szembetűnően hasonló jelenik meg, háromszirmú virág, közepén gyöngy, bár közöttük csúcsok nélkül, azok helyén hasonló, csak kisebb virágokkal:
Nem lehet, hogy ez "egyszerűen Anjou-hatás miatt van" így, hiszen a virág megformálása, mint mondtam, nem egyezik az Anjou liliommal. Ez más.
És főleg azért, mert még korábbra is vissza lehet menni.
I. Ulászló király dénárja a ma ismert legkorábbi megjelenése a korona és a címer együttes ábrázolásának. Ismét ugyanazzal a koronával:
És még korábban, az általam eddig felfedezett legelső koronaveret az érmeképeken Ottó király (1305-1312) dénárján van. Erősen stilizált, de még mindig felismerhető alakban ismét csak az eddigi példákban felmutatott jelenik meg:
De ugorva egyet előre, sokkal később, II. Rákóczi Ferenc fejedelem idején (1703–1711) is ez a korona szerepel:
Ráadásul következetesen, több más-más alakban vert ekkori pénzen is ugyanez látható - igaz, feltehetőleg emlékezetből megrajzolva, mert itt a virágok között elmaradnak a csúcsok, helyükre ugyanolyan kialakítású, de kisebb virágszirmok kerültek. (Csakúgy, mint a fentebb említett ereklyetartón, így lehet, hogy éppen a csúcsok azok, amik pusztán "egyszerűsítések" voltak a nehezen megrajzolhat, kis pénzfelületeken.)
Ami még érdekes, hogy itt már - néhol - megjelenik a keresztpánt is. De itt sem a mai állapotában, hanem a fentebb is ismertetett koronán:
(A tárcsán is ismét: rombusz, gyöngy.)
Még a kortárs I. Lipót király (1655–1705) pénzén is:
(És itt - gondolom, mert az ottani udvar közelebbről látta - a korábbiakkal megegyezően virág és csúcs váltogatja egymást, nem úgy, mint II. Rákóczi Ferenc fejedelem pénzén.)
És úgyszint, Rákócziéval egybeesően, itt jelenik meg először a keresztpánt a fenti koronán:
És itt is helyesen, virággal és csúccsal, ezért egyre valószínűbb, hogy Rákóczi fejedelem pénzein csak az ismeretek hiányosságából maradt le a csúcs a virágok közül. Ezt nehezen lehet eldönteni.
Azt tudjuk tehát, hogy mint ahogyan mondtam, a mai Szent Korona legelső ismert ábrázolása II. Mátyás király (1608-1619) tallérján fordul elő:
De még - mint bemutattam - ezután sem ez az a korona, amit szerepeltetnek.
És azt is tudjuk, hogy a korona több szempontból is alakított, az alsó és a felső fele biztosan nem képzett eredetileg egységet, később forrasztották egybe. Emellett a rajta lévő zománcképek egy része is cserélt, ezt felfedezték az eddigi vizsgálatok. Bár a koronaékszer régi, ezt kimutatták, de azt nem lehet tudni, hogy valóban ahhoz köthető-e, aminek gondoljuk. Elképzelhető, hogy a Habsbrugok egészen egyszerűen ellopták - vagy mondjuk így, kisajátították - a Szent Koronát, és II. József mást adott vissza annak helyébe halálát megelőzően Magyarországra? Hiszen akkoriban nem voltak filmfelvételek, széles körben ismert képek, egyebek, kevesen voltak a korona közelében, és jobbára ők is az uralkodóhoz hű udvari kört alkották, így csekély volt a csere felfedezhetőségének esélye.
Ha így van, fellelhető-e még bárhol az évszázadokon keresztül ábrázolt korona, vagy ugyanúgy örökre elveszett, mint István király koronázási lándzsája?
válasza: válasza: válasza:"ha jól tudom, ez a második korona, mert az első még az Árpád-korban eltűnt, de ez köztudott dolog"
Erről még soha nem hallottam.
Forrás?
válasza:"És azt is tudjuk, hogy a korona több szempontból is alakított, az alsó és a felső fele biztosan nem képzett eredetileg egységet, később forrasztották egybe."
Ez is csak egy feltételezés, nincs rá bizonyíték.
A két koronarész önmagában használhatatlan.
A kettő együtt képez egységet szimbolikájában is.
Az autó nem megy kerék nélkül és a gumiabroncs sem tud önmagában százzal hasítani, ha ráülsz a tetejére.
Ez a korona-kettéhasító elmélet olyan, mintha egy autógyárba mennél és az alkatrészeket random összeválogatnád és azt mondanád külön-külön rámutatva a motorra, karosszériára: ez az autó.
Pedig nem, mert az összes alkatrész összeszerelve alkot egy autót.
válasza:Szent korona beavató korona volt, a trón korona az más.
Látható amennyi ábrázolás annyi féle korona, így az se túl meggyőző, hogy vajon milyen koronát ábrázoltak és mikor?
ötvös megközelítéseket is érdemes elolvasni.
Kedves 13:09-es válaszoló!
Erről engem is érdekelne a forrás. De még ha így is van, a további ábrázolások jóval az Árpád-kor utániak.
-----------
Kedves 13:41-es válaszoló!
"A két koronarész önmagában használhatatlan."
- Ez tévedés, a korona abroncsrésze önmagában is használható. Nem lenne pánt nélkül sem hiányosság vele kapcsolatban.
A keresztpántok valóban nem használhatóak önmagukban, de azt más koronáról is le lehet szedni. És abból, hogy az illesztésnek nyomai (károsodások, roncsolások) vannak, látható, hogy később került összeillesztésre.
------------
Kedves 13:54-es válaszoló!
"Szent korona beavató korona volt, a trón korona az más."
- Erről is írtam a magyarázószövegben. Ha ez köznapi korona lett volna, nem ez szerepelt volna legalább Mátyás trónkárpitján, de még valószínűleg a vert pénzeken sem.
Pontosítsunk.
Valójában három Szentkorona (vagyis hivatalos magyar királyi koronázási jelvény) volt használatban a magyar történelem során.
Az elsőt 1172 környékén II. Béla készítette, és utoljára Szapolyai Jánost koronázták meg vele.
Ez a korona a Pro Patria által is leírt virágszirmos korona, amin semmiféle szentkép nincs, hanem csak a pánton körben drágakövek vannak.
Ennek a koronának a kinézetét legszebben a II. Ulászlóról a prágai Szent Vitus Székesegyházban készített koronázási freskó őrizte meg:
Figyelemreméltó, hogy a hasonlóképpen ősinek tekintett cseh szentkorona - bár összetéveszthetetlenül más kinézetű - de szintén nem tartalmaz szentképeket, hanem csak szirmokat és drágaköveket.
A második szentkorona 1527-ben a Szapolyaival szemben magát magyar királlyá koronáztató I. Ferdinándnál jelenik meg, és egészen II. József haláláig van használatban.
Megjelenésének oka nyilvánvalóan az volt, hogy Ferdinánd nem tudta Szapolyaitól megszerezni az igazi szentkoronát, ezért jobb híján egy másikat nevezett ki hivatalos magyar koronának.
Ez a korona az adott korban széles körben elterjedt "egyenkorona", amihez hasonlót abban az időben rengeteg közép-európai uralkodónál láthatunk.
Ez a korona már tele van rakva ikonokkal, de összetéveszthetetlenül más, mint a ma ismert szentkorona.
Ennek a koronának a kinézetét hiteles módon őrzik a róla készült rajzok, például Révay 17-ik századbeli könyvének illusztrációja:
A ma ismerttel azonos hamadik szentkorona 1790-ben II. Lipótnál jelenik meg, és nyilvánvalóan maga II. Lipót parancsára készítették régi kincstári aranytárgyakból.
Erről a koronáról az első hiteles ábrázolás is csak ekkor, 1790-ben készült:
A kép egyértelművé teszi, hogy a korábbi szentkorona-ábrázolások egy teljesen más koronáról készültek.
Megjegyzés: a Pro Patria által említett II Mátyás talléron nyilvánvalóan nem a ma ismert szentkorona látható. A talléron ábrázolt koronán ugyanis jól láthatóan körben kb. egyforma magasságú levelek vannak (Révay rajzával és szöveges leírásával egyező módon), a ma ismert szentkoronának viszont csak az első felén vannak levelek, és azok kétfelé haladva csökkenő méretűek.
II. Lipót szándékosan készíttetett nagyon régi aranytárgyakból egy ősinek látszó, megviselt kinézetű szentkoronát, mivel így a magyar királyi címhez való jogát egy ősi magyar koronázási jelvénnyel erősíthette meg.
Az önmagukban gondos kidolgozású, értékes részek barbár módon történt összeerősítése viszont azt bizonyítja, hogy itt nem egy koronakészítő előre megtervezett alkotásáról, hanem csupán egy kapkodva összebarkácsolt kompozícióról van szó.
Persze ettől még a szentkorona részei akár Árpád-korabeliek is lehetnek. Csak maga a korona nem az.
II. Lipót a szentkorona mellé rögtön egy szentkorona-tan kialakításáról is gondoskodott.
Ennek célja tulajdonképpen a magyar főrendek megnyerése volt, akik a szentkorona révén a saját rendi kiváltságaikat is az ősi magyar koronából vezethették le.
A ma ismert szentkoronának ezért nem is elsősorban koronázási jelvényként, hanem a főrendi kiváltságok forrásaként és megszemélyesítéseként volt jelentősége.
Ezt bizonyítja, hogy Horthy a hatalomrakerülése után a Károlyi által kikiáltott köztársaságot eltörli, és visszaállítja a királyságot, holott esze ágában sincs királyt koronázni.
Mert az egész királyságból kizásólag csak a rendi kiváltságok visszaállítása volt neki a fontos.
Ha tehát a ma ismert szentkoronára nézünk, akkor semmi esetre sem az ezeréves államiságot, hanem csupán a népelnyomó Habsburgokat és a szintén népelnyomó magyar főrendeket láthatjuk mögötte.
A II. Béla által készíttetett igazi magyar szentkorona talán még most is megvan valahol.
És valószínűleg könnyen meg is találhatnánk, mivel II. Ulászlótól és Szapolyaitól meglehetősen részletes ábrázolások maradtak fenn róla.
Nyilván csak azért nem találtuk még meg, mert soha senki nem is kereste :-(
Megjegyzés a különféle koronaábrázolások megítéléséhez:
Azok a festmények vagy rajzok, ahol a koronás király a jogarral és az országalmával a kezében látható, nyilvánvalóan a beavató koronát ábrázolják.
A jogar és az országalma ugyanis koronázási jelvény, amit a beavató koronával együtt tároltak, és csak koronázás alkalmával vettek elő.
A jogarral és országalmával együtt ábrázolt korona tehát mindig hangsúlyozottan a koronázást, vagyis a beavató koronát kell hogy ábrázolja.
Természetesen nem minden ábrázoláshoz állt modellt a király a koronázási jelvényekkel.
Viszont dokumentáltan gyakran megesett, hogy a királyról és a koronáról készült ábrázolásokhoz a rajzoló előzetesen hiteles rajzokat kért a korona őrzőitől.
Vagyis még az elzártan tartott koronázási jelvényekről is dokumentáltan rendelkezésre álltak hiteles rajzok.
Kedves Rumata!
Kifejezetten érdekes választ írtál, de igényelne szakmai alátámasztást, hogy lássam, honnan lehet ezeket tudni.
Kedves Pro Pátria,
amit leírtam, az az általam belinkelt képek alapján bárki számára nyilvánvaló.
Hatalmas szerencse, hogy az Európában a 15. századtól kezdve divattá váló portréfestészet révén olyan sok részletesen kidolgozott festmény maradt fenn a magyar királyokról, aminek alapján bárki számára nyilvánvaló, hogy 1526 előtt, 1526-1790 között, és 1790 után három különböző koronát ismertek magyar koronaként.
A portréfestészet lényege a maximális élethűségre és aprólékos kidolgozásra törekvés volt, ezért a fényképezés feltalálásáig lényegében a fényképezés funkcióját töltötte be.
Nemcsak a királyok, hanem a főurak körében is általános szokássá vált, hogy festményeken örökítették meg magukat az utókor számára.
Mivel ilyenkor a maximális élethűség a megrendelő részéről alapvető elvárás volt, nyilvánvaló, hogy az életükben készített festményeken a királyok is megkövetelték, hogy a képeken minden részlet, tehát a koronaékszerek is élethűen jelenjenek meg.
Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a magyar királyokról készült képeken egy-egy időszakban, vagyis 1526 előtt, 1526-1790 között és 1790 után nagyon hasonló koronaábrázolások láthatók.
Azonban a három különböző korszak koronaábrázolása egymástól teljesen eltérő.
Vagyis már pusztán statisztikai eszközökkel (a különböző festményen látható koronák jellegzetességeinek összevetésével) is egyértelműen kimutatható, hogy ebben a három korszakban három különböző koronát tartottak magyar királyi koronának.
Egyébként az 1526 előtt használt magyar korona legkorábbi általam ismert ábrázolása a 15. századbeli Thuróczy János Képes Krónikájában látható Mátyás király kép:
Ami minden lényeges részletében megegyezik a II. Ulászlóról készült freskón, illetve a Szapolyairól készült metszeten látható koronaékszer ábrázolásokkal:
De akár a 15. század első felébben uralkodó I. Zsigmond magyar király címerén látható koronát is hozhatnánk példának:
És akkor még az általad felsorot korabeli ábrázolásokat nem is említettük.
Szóval szerintem a "tudományos" bizonyításhoz bőven elég volna a három korszak koronaábrázolásait összegyűjteni, és egymás mellé rakni.
Szerintem 100%-os korrelációval kijönne az, hogy a három korszakban három különböző koronát mutatnak a képek.
Igazából már régen meg akartam ezt csinálni, csak még nem tudtam időt szakítani rá :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!