Mi a véleményed, arról hogy ma Magyarországon a születések száma a fele a stabil és fenntartható 0. népszaporulatnak, és minőségben sem megfelelő?
„A bolygó a túlnépesedés gondjával küzd.”
A baj hogy a fejletlen világ szaporodik túl, és a fejletlen társadalmi rétegek.
Európa hatalmas népesedési vállságban van az „ őslakosság ” tekintetében.
Ha a fejletlen világgal, vagy társadalmi rétegekkel akarjuk megoldani ezt a problémát, az hatalmas szociológiai problémákat idéz elő. De ha így marad minden, akkor egy merőben más de szintén szociológiai probléma fog megjelenni! Ideje lenne ezeket kezelni, mert ezeket csak hosszabb távon lehet eredményesen és egészségesen. Ha megfigyeled a neoliberális fejlődést, akkor meglepő, az hogy mennyire párhuzamos görbéket lehet rajzolni a két tényező diagrammján!
Kedves kérdező!
Az általad preferált elmélet vajon számol a várható életkorral?
Elárulom, nem.
Szerintem a "fejletlen" nép túlszaporodását csak akkor lehetne megállítani ha nem oszogatnának ész nélkül segélyeket nekik. Szegény kisebbség! Pmpolni kell őket pénzzel, mert különben tömegestül fellázadnak és ettől rettenetesen félnek évek óta a politikusaink. A cigányoknak lassan sokkal több joguk lesz mint nekünk magyaroknak a saját hazánkban.
Mi családalapítás előtt állunk. Ha minden jól megy nemsokára veszünk egy házacskát. Az első babát is nehéz lesz összehozni orvoshoz rohangálunk már egy ideje. Párom 2 gyerkőcöt szeretne. Én sokáig csak egyet szerettem volna, és ha az anyagi körülményeink engedni fogják akkor lesz kettő, sőt ahol kettő elfér ott már a 3.nak is lenne akár hely. Persze azt csak akkor, ha tudok majd olyan anyuka lenni amilyen szeretnék lenni. Nem zárkózom el előle, de előbb az első a cél.
Tegnap volt a Lánchíd rádióban egy műsor, ami a magyarosrszági születésszámok csökkenésének okait boncolgatta. Emlékezetből megpróbálok felidézni pár fontosabb állítást.
A műsor vendége (sajnos nem emlékszema nevére) elsősorban a házasságok számának csökkenését tette meg fő okként. A házasságok száma egy részről csökken a vallásosság arányának csökekenésével (európai összevetés alapján), valamint párhuzamosan csökken az élettársi viszony arányának növekedésével, azaz az emberek inkább mennek élettársi viszonyba, mint házasságba. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy az emberek menekülnek a felelősségvállalás elől, hiszen egy ilyen viszony könnyebben felbontható, "visszacsinálható", ami azt jelenti, hogy egyszerűbb egy későbbi probléma elől elmenekülni, mint megoldani azt. Az élettársi viszonyban a születendő gyerekszám jóval alacsonyabb, mint a házasságban. A konklúzió az volt, hogy érdemes lenne a házasság jogi kereteit erősíteni az élettársi viszonnyal szemben, hiszen ma az élettársi vizsony kb ugyanazokat a jogokat-lehetőségeket biztosítja, mint a házasság, csak kevesebb a felelősség. Vagyis érje meg házasságot kötni.
A műsor másik nagy mondandója az volt, hogy a magyar társadalom még mindig nagyon gyerek- és családcentrikus, és nagyon nagy a kívánt gyerekszám, viszont ennek realizálása főleg a késői szülés miatt nem szokott összejönni, főleg a diplomás nőknél. Ez egyben azt is jelenti, hogy a műveltebb családokat fokozottan hátrányosan érinti a megújulás hiánya.
Kiemelte még a családpolitika kiszámíthatatlanságát. Az emeberek nem is annyira a kevéstől félnek, mint inkább a kiszámíthatatlanságtól. Négyévent változik, hogy milyen és mennyi támogatás, adókedvezmény stb jár a gyerek után. Pozitív példaként Franciaországot emelte ki, ahol a kormányváltások során sem nyúltak a családpolitikához.
Ezek már a saját konklúzióim, nem a műsorban elhangzottak.
A magyar családokon a következő dolgok segítenének:
- Családi adózás. Ma ugye úgy van, hogy ha a férj mondjuk havi bruttó 500000-et keres, a feleség meg otthon van, akkor a férj már benne van a magas adókategóriában és hazavisz 170000-et. Ha mindketten 250000-et keresnek bruttóban, akkor mindketten kb 120000-et visznek haza, azaz összesen 240-et. Szerintem ez kibabrálás és családellenes.
- Legyen elérhető óvoda, bölcsőde. Ma azzal van tele a net (de ismerősöktől is tudom), hogy egyszerűen nem lehet a bölcsibe beférni, így a szülő, ha akar se tud visszamenni dolgozni.
- Legyen valami ösztönző a cégeknek, hogy alkalmazzanak családos embereket. Ma, ha meghallják, hogy van egy gyreked, akkor kösz viszlát.
- Legyen nyugdíj korkedvezmény gyerekek és unokák után. Így a szülő számíthat a nagymamára.
„Az általad preferált elmélet vajon számol a várható életkorral?”
Bevallom, hogy semmivel nem akartam számolni, számolgasson mindenki magának!
De ha az arányokra vagy kíváncsi, akkor elárulom hogy az adatok 64 éves magyar és 49 éves cigány halandósággal számol. Ez csak ront a helyzeten, köszönöm hogy felhívtad a figyelmem.
Ezek a tendenciák, amikre itt egyesek rácsodálkoznak, régiek, ismertek és meg vannak magyarázva. Csak azok számára érthetetlen, aki nem nézett utána a témának.
Amikor egy ország fejlődik, modern országgá válik, akkor ún. demográfiai átmeneteken megy át (kettőn). Az elsőben csökken a halálozások üteme a modernizációnak köszönhetően. A másodikban elkezd csökkenni a születések száma. A népesség a két átmenet közti időben drasztikusan növekszik, utána stabilizálódik vagy csökkenni is elkezd. Végül, a legfejlettebb jóléti államokban 2 körül stabilizálható a gyerekszám.
Miért csökken a fejlett országokban a gyerekek száma? Két okból. A paraszti társadalomban a gyerekszülés befektetés. A gyerek 6 éves kortól több bevételt hoz a családnak, mint kiadást. A nagyon öregeket a fiatalabbak tartják el. A jólét alapja a nagy család (kivéve az egykézést, ami bizonyos vidékekre jellemző). A modern városi életformában ezzel szemben a gyerek nem befektetés, mert az öregeket nem a gyerekeik tartják el, hanem az állam a nyugdíjrendszer révén, a gyerek nem dolgozik 6 éves kortól, és a városi, modern életforma rendkívül költséges. A gyereket először pelenkázni és táplálni kell, olyan színvonalon, ami korábban ismeretlen volt, utána taníttatni, ami korábban nem létezett. Így a gyerek 20-25 vagy újabban 30 éves korig inkább viszi a pénzt, mint hozza. Gyereket nemzeni ma luxus, nem befektetés. Ezért minden modern társadalomban kevés gyerek születik (és a régi társadalmakban is kevés gyerek volt a gazdagabb, polgári családokban).
Magyarországon a demográfiai átmenet úgy játszódott le, hogy kb. az 1850-1930 időszakra esett a népességnövekedés, a csökkenést már 1940-ben előre jelezték.
A cigányság egy olyan része a magyar társadalomnak, amely elmaradott, archaikusabb. Náluk az átmenet most zajlik. A cigány születésszám a legújabb generációban már jelentősen alacsonyabb, a cigány születésszám sokat csökkent a 90-es évekhez képest. Demográfiai értelemben a cigányok kb. most tartanak ott, mint a magyarok 1930 körül. Abban az esetben, ha felzárkóznak, modernizálódnak, náluk is kevés gyerek lesz. A 90-es években, amikor a cigányok tömegesen vesztették el az állásukat, a modernizáció elakadt náluk. A gyerek ott is befeketetés lett (családi pótlék stb.), ahol korábban nem lett volna. Abban az esetben, ha az országban lenne elég munkahely, és az 1989 előtti időhöz hasonlóan a cigányok döntő többsége dolgozna, akkor olyan modern, polgárosult életforma, olyan igényszint alakulna ki náluk, ami kevés gyerek születéséhez vezetne ugyanúgy, mint a magyaroknál.
Továbbá ha Magyarországnak sikerül a jóléti államot olyan jól kiépítenie, mint Franciaországnak, akkor egyszer majd itt is elérhető lesz a stabil népesség, amit először Franciao.-nak sikerült nyugaton.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!