Vajon ha ismét napirenden lenne az Eu s csatlakozásunk, de nem kampány folyna hanem hiteles tájékoztatás akkor is belépnénk?

Kérdező, a politika nem úgy működik, hogy minden oldal ugyanazt szajkózza, mert az a hiteles tájékoztatás. A politika úgy működik, hogy mindenki elmondja a saját véleményét, aztán ezek és az ezek mellett szóló érvek ütköznek.

Azt mindenesetre el tudom képzelni, hogy ha ma lenne Magyarországon népszavazás arról, hogy belépjünk-e, a nemek nyernének, vagy legalábbis sokkal szűkebb többség szavazna igennel, mint tíz éve. De ez elsősorban a Fidesz és a Jobbik EU-ellenes kirohanásainak köszönhető, nem a hiteles tájékoztatásnak meg ilyesmiknek.

"Elég naiv az aki elhiszi,hogy a magyar nép döntött a belépésről...ha a nemek lettek volna többségben akkor is tagok lettünk volna."

Norvégia kétszer kezdett csatlakozási tárgyalásokba az EU-val: először Dániával, Írországgal és Nagy-Britanniával együtt csatlakoztak volna 1973-ban, másodszor pedig Ausztriával, Finnországgal és Svédországgal 1995-ben. Mindkét alkalommal a népszavazáson bukott el az ügy - meg lehet nézni, tagja-e ma Norvégia az EU-nak. Az EU nem a Varsói Szerződés, nem emelik be tankok hátán azt az országot, amely nem akar önként csatlakozni.

Igaza van a 10-esnek.

1)

A modern rabszolgaság a munka birtoklása, s ezzel a gondoskodás a dolgozókról. Ezért az európai terv az, hogy a tőke fogja a munkaerőt az irányítása alá vonni, azzal, hogy ellenőrzi a béreket. Ezt a pénz feletti uralommal lehet elérni.

A világban. Ma több a rabszolgaság, mint valaha. A fizikai rabszolgaságban az embereket el kell szállásolni, etetni kell, itatni. A gazdasági rabszolgaságban az emberek magukról gondosoknak. A pénz adósságból keletkezik. És mit tesznek az emberek, ha adósságuk van, vagy pénzre van szükségük. Elmennek dolgozni. Bárhová, ahová éppen tudnak. Hogy kifizessék. De ha a pénz, adósság útján jön létre, hogyan lehet a társadalom valaha is adósságmentes. SEHOGY! És éppen ez a lényeg.

A vagyon elveszése miatti félelem, a kétségbeesett igyekezett a fennmaradásáért. Az állandó adósság és infláció a pénzügyi rendszerben. Valamint az az elkerülhetetlen hiány, melyet a soha vissza nem fizethető kamat hoz létre ( pl. svájci frank) az ami életben tartja a bér rabszolgaságot. Amiben milliók tapossák a mókuskereket. Fenntartva egy olyan birodalmat. Melyből csak a csúcson lévő elit profitál valójában (nagy cégek multik, és a hozzájuk tartozó bankok). Vajon a multi miért is multi? Azért mert agresszív „üzleti” politikát folytat. Maximalizálni a profitit, társadalmi és környezeti problémáktól függetlenül. Hogy kinek is dolgozol valójában? A bankoknak. A pénz mindig bankoknak születik, és oda is megy visz. Ez tény. Bankszámláról utalják az összegeket bankszámlákra. A világ pénzmennyisége csupán 4% létezik fizikai vakóságban. A fennmaradó 96% számítógépen van jelen. A bankok az igazi mesterek, az őket támogató kormányokkal (Magyar példa: mszp, a 2008-as válság idején. A bankoknak segítenek a hitelkárosultakon nem. usa példa, republikánus párt. Bush kormányzása alatt. Ugyan az mint magyarországon. A bankok megsegítve. Milliók hajléktalanok lettek.) és cégekkel együtt. Ez az egyik legjobb csalás, amit valaha társadalmi manipulációra kitaláltak. Nagyon okosak. Sajnos kevesen látják át a dolgot. Pedig pofon egyszerű. És egyértelmű az egész.

A pénzügyi rendszer valójában egy láthatatlan háborút folytat a társadalom ellen. Az adósság egy fegyver. Mellyel nemzeteket hódítanak meg (pl. Magyarország, Románia, Görögország, sorolhatnám még de nincs értelme….) és tartanak rabszolgaságban, saját gazdaságuk tönkretételével. És a kamat ez elsődleges muníció. Amíg a többség elsétál a tények mellett. A bankok a cégekkel és a kormányokkal karöltve folyamatosan mesterkednek és tökéletesítik taktikáikat. Lásd (mszp és fidesz). Folyamatosan segítik a gazdasági háború taktikát. Új hadiszállásokat hozva létre, mint annó létrejövő világbank, vagy a nemzetközi valuta alap. Létrehozva egy újfajta katonát, a gazdasági bérgyilkost. Egy nemzetett két féleképpen lehet befolyásolni, karddal vagy adóssággal.

Sokféleképpen dolgoztak. A leggyakoribb az volt. Ha találtak egy országot. Az őket fizető cégeknek fontos nyersanyaggal, természeti kinccsel. Akkor hatalmas kölcsönt hoztak nekik össze a világbankkal, vagy más társszervezeteikkel ( a világbank társszervezete a nemzetközi valutalap, bank of america, bank of kína stb stb) A pénz valójában soha nem az országnak megy. Hanem a gazdasági bérgyilkosokat fizető cégeknek, hogy infrastruktúrát fejlesszenek. Erőműveket, ipari parkokat, kikötőket létesítsenek. Olyan dolgokat, amelyekből csak nagyon kevesen profitálnak igazán. Monopolhelyzetben lévő multinacionális vállalatok. Pl. IBM, United Fruit, Monsanto. Az ő cégeik mellett természetesen. A lakosok azonban nem részesülnek a profitból. Mégis ők is és alakosok is az adósságtól fognak függeni azért, mert a letelepedő vállalatoknak olcsó munkaerőre van szüksége. Olyan nagy adósságok révén, melyet lehetetlen visszafizetni. És éppen ez a lényeg, soha nem is fogják tudni visszafizetni. Így egy bizonyos ponton pl. John visszamegy az adott országba és azt mondja. Figyeljetek, sok pénzt vesztettetek. Nem tudjátok az adósságot fizetni. Ezért adjátok el az olajmezőiteket (pl. irak). Jó olcsón a mi cégeinknek pl. shel, bp stb. Engedjetek katonai bázist létesíteni, küldjetek katonai csapatokat oda, ahova mi akarjuk, mondjuk irakba,( az utóbbi egy magyar példa) vagy szavazzatok mellettünk a következő ensz gyűlésen. Vagy privatizáljuk el a víz és villamos szolgáltatásaikat, az utóbbi is egy magyar példa e-on. Vagy pedig a távközlést Magyar telekomból lett westel aztán T-mobile, ugyan ez a pnannonnal… Vagy a szennyvíz rendszerüket. Ezek eladva lesznek multinacionális cégeknek. Az egész gombamód szaporodik. Mint a dohos fában a penész.

Annyira tipikus, ahogyan az IMF és a WorldBank működik. Adósságba taszítanak egy országot, olyan nagyba, amelyet soha nem tudnak majd visszafizetni. Aztán felajánlják az adósság refinanszírozását. Természetesen még több kamatot fizettetve. És persze a valamit valamiért elv alapján bizonyos feltételeket szabnak meg. Pl. engedelmes kormányzást követelnek (fidesz, mszp) cserébe. Ami alapvetően azt jelenti, hogy el kell adniuk az erőforrásaikat, termőföldjeiket, víz és mezőgazdaságukat. Bele értve a szociális rendszert, közműveket, oktatást, egészségügyet. Néha az igazságszolgáltatást idegen vállalatoknak, az az, ez egy többszörös csapda. Vagy éppen azt, amijük van és értékes, vagy a későbbiekben hasznot lehet belőlük húzni. Ez nem csal magyarországra érvényes, hanem sok más szegény vagy szegényedő országra egyaránt. Senkinek nem tűnik fel, hogy csak és kizárólag szegény vagy szegényedő országokban létesülnek összeszerelő csarnokok, telepednek le multik. Ezek mind az olcsó munkaerőre jönnek.

Következő 2

2)

Ezekkel az eszközökkel valódi birodalom lett felépítve. Nagyon kifinomult eszközökkel. Minden múltbeli birodalom a katonaságon alapult (ezért szűnt be érdekes módon a honvédség). És mindenki tudta, hogy hódítanak. Az angolok tudták, a franciák tudták, a németek tudták, az usa tudta. Milyen érdekes, hogy csak a gazdag országok tudták. Mindig volt valami ürügy, mint a civilizáció terjesztése, a vallás terjesztése. Mindig tudták, hogy hódítanak. Az emberek többsége nem tudja. A gazdag országokban nincsenek tisztába azzal, hogy egy titkos birodalom javaiból él. Melyek más országokra rátelepedve szívják el a pénzt. De mindig csak annyit, hogy menjen csődbe. És fizető képes is maradjon. Ezáltal gyakorlatilag állandósítható a rendszer. Gondolom, aki végig olvassa, és tud szöveget értelmezni. Az felteszi magának a kérdést. Ha ez egy birodalom, ki a császár? A gazdag országok és úgy általában az országok elnökei nyílván nem császárok. A császárokat nem választják, nincs limitált uralkodási idejük. És senkinek nem tartoznak elszámolással. Az elnökök és a politikusok ezeknek nem felelnek meg. De van egy császársággal egy szintű uralkodók. Melyek nem mások, mint a cégbirodalmak. „Multik” A cégbirodalom egyének csoporja( pl. IMF, CIA, World Bank, JP morgan chase, Exon, Jabil, IBM. World Trade Organization, GE, Exon, Halliburton. Most jogon felmerül a kérédés. Ezekről eddig nagyrészt nem is hallottam? A országban nincs is ilyen? De van. Csak az ők tuajdonában, céghálózat része ként. Gyakran megtalálható két konkurens márka, pl autógyár, egy azon multi tulajdonában pl. GeneralMotors. Vagy két féle Ketchup gyár, Univer. Bármelyiket is választod, őket választod. ) akik a legnagyobb cégeket vezetik. Ők tényleg császárként viselkednek. Ők irányítják a kereskedelmi médiát, akár közvetlen, akár reklámokon keresztül. Ők irányítják a legtöbb politikust. Mert ők fizetik a kampányokat magyar példa ( pl. bajnai, mol) Akár cégeken keresztül, akár személyesen. Őket nem megválasztják, nincsen limitált idejük, senkinek nem tartoznak elszámolással. A cégbirodalom tetején lévőknél soha nem tudod megmondani. Hogy éppen micsoda. Hogy az illető a cégnek, vagy a kormánynak dolgozik. Mert állandón mozgásban vannak. S akit, amelyik politikus nem az ők szabályaik szerint fütyöl. Azt a lehető leghamarabb megpróbálják nevetség tárgyává tenni, akár a médián keresztül. Vagy egyszerűen felszólalásaik nem kerülnek be a médiába. Vagy lejáratni valamilyen módon a világ előtt. Ezáltal háborús helyzetet szítva nemzetek között. A kormányok programjai alapvetően a cégbirodalomnak készülnek. Melyet a cégek a kormány elé tesznek, és a végén kormányprogram lesz. Ez egy rettentő kapcsolat. Maximalizálni kell a profitit a társadalmi és környezeti károktól függetlenül.

pl. gazdasági bérgyilkos John Perkins

Következő 3)

3)

A cégbirodalom adósságon, megvesztegetésen, és megbuktatáson keresztül manipulál. Ezt úgy nevezzük, globalizáció. Ahogyan a bankok szerződéses rabszolgaságban tartják az embereket az állandó adóssággal, inflációval és kamattal. A világbank és az imf ugyan ezt a szerepet játssza globális szinten. Az országokkal. Az alap módszer egyszerű, adósíts el egy országot rajta kívül álló okoktól, vagy korrumpáld az ország vezetőit. Majd szabj feltételeket, végez szerkezeti és strukturális átalakításokat. Amely gyakran a következőkkel jár. 1 Valuta leértékelés. Pl. magyar forint. Ha a pénz értéke csökken, mindené csökken, amit abban a pénzben mérnek. Föld, víz, energia, cégek, fizetés. Ez a megszorult erőforrásokat könnyen megszerezhetővé teszi a rájuk vadászók számára. Igazi értékük töredékéért. 2 Nagyméretű szociális elvonások pl. magyar példa. Oktatás, egészségügy. Ezek tipikusan az oktatást, az egészségügyet érintik. Veszélyt jelentve a társadalom jólétét és integditását. Utat nyitva a kizsákmányolásnak. 3 Az állami vállalatok privatizálása (magyar példa, mezőgazdaság, cukorgyárak felvásárlása. Majd bezárása). Ez azt jelenti, hogy a fontos szociális rendszereket szabadon megvehetik és üzemeltethetik idegen külföldi vállaltok pl. eon, t-mobile. Magas profitot termelve.

Pl. 1999-ben a világ bank ragaszkodott hozzá, hogy a boliviai kormány adja el az ivóvíz hálózatát a harmadik legnagyobb városában az amerikai érdekeket képviselő Bechtel leányvállalatának. Amint ez megtörtént, a már egyébként is elszegényedett emberek számlái az egeket kezdték el verdesni. Egészen addig amíg a fellázadt emberek nyomására a Bechtel szerződést nem törölték. 4, Ott van még a piaci liberalizácó. Szabad piaci kapitalizmus pl. EU Usa tagállamok stb. Az az a gazdaság megnyissa minden védővám eltörölésével. Ez számos gazdasági visszaélést tesz lehetővé, pl. a multinacionális cégek által behozott olcsó tömegtermékek ellehetetlenítik, az amúgy is nyomorgó termelést. Lerombolva a helyi gazdaságot. Pl. Magyarország. Valamit Jamaika, amely a világbanktól felvett kölcsönök után, elvesztette helyi piacait a nyugati árukkal szemben. Ma számtalan munkanélküli mezőgazdász van. Akik kénytelenek a multik termékeivel versenyezni éhbérért termelni. 5, Egy másik megoldás, sok titkos, alig észrevehető szabályozatlan, embertelen feltételek mellett működő gyárak létesíteni. Mely a gazdasági nehézségeket használja ki. pl. pl. Tommy Hilfiger, HugoBoss, CalvinKlein, Nike, Adidas, OldNavy, Retro. Mivel a termelés nem szabályozott, a környezetett folyamatosan rombolja. És mivel az ország erőforrásait idegen vállalatok aknáznák ki. Ezek jelentős, szándékos környezetszennyezést okoznak. pl. Shel.

Pl. a világ legnagyobb környezetvédelmi pere zajlik ma. Amely 30 ezer ekvádori és amazóniai ember perli a Texakot, ami ma a shelprom tulajdona. Így a per ő ellenük zajlik, de a texakó tettei miatt. A texakó általi szennyezés 18x akkora, mint ami alaszka partjainál történt az exon katasztrófájakor. De az ekvádori eset, nem baleset volt. Az olajtársaság szándékosan tette, hogy megspórolják a drága tárolás és tisztítás költségeit.

Valamint egy gyors pillantást vetve a világbank eredményeire. Amely elvileg a szegény országok megsegítésre jött létre. Világossá válik, hogy a világbank csak növeli a nyomort. Míg a multik profitja szárnyal. 1960-ban a bevételi különbség az 5 leggazdagabb országa és a világ 5 legszegényebb országa között. 30 az 1-hez volt. 1998-ra ez az arány 74 az 1-hez változott. 1970 és 1985 között, míg a globális nemzeti jövedelem az 5 leggazdagabb országában 40%-al emelkedett. Addig a szegények száma 17%-al emelkedett. 1985 és 2000 között. Napi kevesebb, mint 1 dollárból élők száma 18%-al növekedett. Még az usa gazdasági bizottsága is elismerte, hogy a világbanki projektek sikeressége mind össze 40%. A 60-as évek végén hatalmas összegekkel avatkozott be a világbank ekvádorban. 1968 és 1998-ra a szegénység 50%-ról 70%-ra növekedett. Az alul foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma 18%-ról 70%-ra növekedett. A társadalom eladósodottsága 240 millióról 16 milliárdra emelkedett. Miközben a szegények tulajdon hányada 16%-ról 6%-ra esett vissza. 2000-ben az ekvádori költségvetés fele az adósság törlesztésére ment el. Fontos leszögezni a világbank egy amerikai bank amely amrikai érdekeket képvisel. Az usa, a világ legnagyobb tőke forrása számára. Vétójogot biztosít döntései felett. A világ top 100 gdp melett 51 multi szerepel. Amelyből 47 amerkai székhelyű vagy érdekeltségű. Wal-Markt. GeneralMotor, Exon. Amelyek gazdaságilag egyenként is erősebbek, mint Magyarország, Szaud-Arábia, Lengyelország, Norvégia, Dél-Afriak, Finország stb. Miután a kereskedelmi védővámokat lebontották, az árfolyamok összecsúsznak. Azokat szabadon manipulálják. Gazdaságok bedőlnek a szabad verseny. És a szabadpiaci kapitalizmus miatt. A cégbirodalom pedig egyre csak terjeszkedik. A világot egy maréknyi üzleti hatalom vette át. Mely uralja az erőforrásokat. Amely a megélhetésünkhöz kellenek, és a pénzt, amely az erőforrások megszerzéséhez kellenek. Az eredmény egy globális monopólium, melyek alapja nem az ember, hanem a gazdasági és pénzügyi hatalom. És ahogyan az egyenlőtlenség növekszik. Egyre több és több ember válik elszánttá, így egy új módszer kellett, hogy a hatalom kezelni tudja az ellenségei. Így megkreálták a terroristát. A terosrista elnevezés egy üres frázis. Amelyet a rendszer ellenségeire akaszthatnak. Nem szabad ezt összetéveszteni, a kitalált alkaidával. Amely valójában egy számítógépes adatbázis neve volt. Az usa által támogatott szent háborúban, a 80-as években. 2006-ban a védelmi minisztérium 161,8 milliárd dollárt kapott. A terorizmus elleni harc céljára. A nemzeti anti terorista szervezet szerint. Körülbelül 2000 ember öltek meg terrortámadásban. Ebből 70 volt amerikai. Ezeket a számokat nézve. Érdemes elgondolkozni, hogy 2x annyian halnak meg évente mogyoró allergiában mint terorrizmusban. E közben a vezető halálozási ok amerikában a koszorúér elzáródás. 450 ezer embert öl meg évente. Mégis 2007-ben a kormányzati keret a betegség kutatásra mindössze 3 milliárd dollár volt. Az az Amerikai kormány 2007-ben 54x annyit költött terrorizmus elleni „harcra”. Mint egy olyan betegség kutatására, ami évente 6600x annyi embert öl meg, mint a terrorizmus. Mégis míg a terrorizmus és az alkaida minden egyes hírben felmerül minden incidens esetén, ami amerikai érdekeket sért. A mítosz egyre csak növekszik. 2008-ban az amerikai főügyész javasolta, hogy hivatalosan is álljanak harcba a fantázia ellen. Nem is említve, hogy 2008-ra több mint 1 millió ember került fel az usa terrorista ellentörési listájára. Ennek a „terorista” elhárításnak, természetesen semmi köze a lakosság védelméhez. Sokkal inkább a törekvéshez, hogy letörjék az inkább egyre nagyobb amerika ellenességet mint belföldön, mint külföldön. Ennek oka pedig, a világot kizsákmányoló kapzsi vállalatok terjeszkedése. Az igaz terroristák 5000 dolláros öltönyökben járkálnak, és a legmagasabb gazdasági és kormányzati körökben „dolgoznak”. A cég birodalom irányítja az energiaellátást, az ópium előállítást. És mind ezt a profiért teszi.

pl. 1980-előt. Afganisztán részesedése a világ ópium termelésében 0%-volt. Miután a CIA által támogatott Mujahidek megnyerték a szovjetek elleni háborút, 1986-ra már a világ termelésének 40%-át produkálták. 1999-re ez a világ termelésének 80%-ra nőtt. Amikor is valami váratlan történt. A tálibok kerültek hatalomra, és 2000-re majdnem az össze ópium mezőt felszámolták. Az évi több mint 3000 termelés visszaesett 185 tonnára, ami 94%-os csökkenés. 2001 szeptember 9.-én Bush asztalán volt a teljes afgán invázió terve. Két nap múlva már ürügy is volt. Ma, az amerikai irányítás alatt álló afganisztáni ópiumtermelés a világ termelésének 90%-át adja és évről évre növekszik.

Következő 4)

4)

Társadalmi intézményeink legalapvetőbb vonása az önfenntartás szükségessége. Legelső célja fenntartani magát az intézményt. Legyen szó cégről, vallásról, vagy kormányról. Pl. a legutolsó dolog, ami t egy olajtársaság akarhat. Egy olyan technológiai energia elterjedése, amit nem irányít. Mert az csökkenti a társadalomban betöltött értékét. Hasonlóan a hidegháború, és a szovjetúnó összeomlása. Valójában az usa globális hegenómiájának megőrzését szolgálta. Ugyan így a vallások is elérik, hogy az emberek bűnösnek érzik magukat természetes hajlamiakért. Míg mindegyikük az egyetlen megbocsátó ként és üdvözítőként hirdetik magukat. Az intézmények önfenntartó rendszerében a pénzügyi rendszer húzódik meg. Hiszen a monetáris rendszerben a pénz a hatalom és a túlélés eszköze. Éppen ebből kifolyólag, ha egy szegény ember rá van szorulva, hogy lopjon a túléléséért. Az is egy természetes hajlamból fakad, hogy bármit megtegyenek azért, hogy az intézmény profitábilis maradjon. Ez különösen nehézzé teszi a változást egy profitorientált rendszerben. Mert nem csak nagy tömegek túlélést kockáztatja. Hanem a hatalom és a gazdaság köré épített el anyagiasodott életvitelünket is. A bénító szükség, hogy egy intézményt megőrizzenek. Függetlenül annak fontosságától és szükségétől. Az mindig a pénzre és a profitra vezethető vissza.

Ha egy ember a termékek eladásából él, akkor harcolni fog azért a többi intézménnyel és vállalattal, hogy az ő termékét vásárolják. Pl. Ha bejönnél az üzletembe és én azt mondanám, hogy a lámpám elég jó, de a szomszédban lévő jobb. Akkor nem sokáig lenne üzletem. A pénzügyi rendszerben az ember nem lehet korrekt és etikus lennék, nem működne. Tehát azt mondani, hogy az ipar törődik az emberekkel, az egyszerűen nem igaz. Egyszerűen a tisztességet nem engedhetik meg maguknak. A rendszernek nem célja, hogy az embereket szolgálja. Ha törődnének az emberekkel, akkor nem készítenék ki pl. a gyári munkásokat. Az ipar nem törődik az emberekkel, csak azért foglalkoztatnak. Mert nem tudnak mindent gépesíteni. A tisztességet és etikát ne is említsük, ezekkel egyszerűen nem maradhatunk fenn az üzleti életben. Fontos kihangsúlyozni, hogy függetlenül a társadalmi rendszertől. Legyen az fasizmus, szocializmus, kapitalizmus, agy kommunizmus. A működtető mechanizmus mindegyikben a pénz, a munka és a verseny. A kommunista kína nem kevésbé kapitalista, mint az usa. Az egyetlen különbség annak a fokán látszik. Hogy az állam mennyire avatkozik be a vállalatokba. A valóság az, hogy a világon a monetarizmus az ami a világon az összes érdeket irányítja. A monetarizmus legagresszívabb formája a szabadpiaci kapitalizmus.

Az alapvető perspektíva. Hogy az önérdek és a verseny társadalmi jóléthez vezet. Mert a verseny kitartásra ösztönöz.

Azt azonban nem elemezték. Hogy a verseny piaci gazdaság mindig korrupcióhoz vezet. Elősegíti a már gazdagok erősödését. A társadalmi rétegződést. A munkásosztály kizsákmányolását. És végül egy rejtett kormányzati diktatúra kialakulását, amit a gazdag elit irányít.

A korrupciót gyakran definiálják szellemi elferdülésként. Ha egy vállalat mérget önt az óceánba, hogy spóroljon. Azt a legtöbb ember korrupt viselkedésnek tekinti.

Egy finomabb témánál. Amikor a tesco üzletet nyit egy kisvárosban. És a kis üzleteket tönkre teszi. Mert azok egyszerűen nem tudnak vele versenyezni. Akkor már ez nem tűnik annyira egyértelműnek. Végül is mi rosszat tesz valójában a tesco? Miért kéne törődnie a kis üzletekkel, amik csődbe mennek?

Egy még ennél is finomabb példa. Amikor valakit azért rúgnak ki. Mert a vállalat új gépeket vesz, és annak olcsóbb a munkaideje. Az emberek hajlamosak ezekre úgy tekinteni, hát ez van. És nem veszik észre ezeknek a lépéseknek a burkolt korrupcióját egy ilyen lépésnek. Mert a tény az. Mind1, hogy mérget engedünk a természetbe, monopóliumot építünk ki ,vagy leépítés van. A motiváció mindig ugyan az. A profit. És mért? Mert a profitot maximalizálni kell a társadalmi és környezeti károktól függetlenül.

Lényegében ezekről szólnak az eu-k. Legyen az bármelyik. A legjobban még is az Amerikai unióra jellemzők ezek és az Európai unióra. Az euro antanti övezetre.

"Nem olvastam el ezt a hosszú dolgot, de szerinted miért kapunk most is több ezer milliárd támogatást, amikre bárki pályázhat, ha kis akarnak minket semmizni?"

Látod ez a gond. Olvasd el, és megtalálod benne a választ.

"Nem olvastam el ezt a hosszú dolgot, de szerinted miért kapunk most is több ezer milliárd támogatást, amikre bárki pályázhat, ha kis akarnak minket semmizni?"

Azért hogy kilopják a szemed.

Szerintem a nagy kérdés az, hogy Példa Edömér magyar állampolgárnak, aki igazi mintaember, szorgalmas, nem fél teljesen kockáztatni, jól képzett, nyelveket beszél stb. mikor vannak jobb lehetőségei, ha Magyarország az unió tagja vagy ha nem? (Azért ilyen embert vettem, mert akinek nincsenek lehetőségei vagy csak nem él velük, annak tulajdonképpen mindegy, hogy kint vagy bent nem tud kezdeni semmit)

Szerintem akkor, ha az ország tagja az Uniónak, mert akkor akár külföldön is élhet lehetőségekkel vagy a piaca sokkal nagyobb lesz, mint tagság nélkül. Tanulni is tanulhat külföldön, ha úgy gondolja, hogy az neki jobb.