Miért indulnak el Árpádék a Kárpátmedencébe, mik lehettek a politikai okok, és miért pont a Kárpátmedence?

Baracsi Attila:

Biztos hogy nem Árpád-magyarjai voltak az elsők,ha hallottál legalább László Gyula kettős-honfoglalásról szóló munkájáról,akkor tudhatod.

Az is biztos,hogy már lakott volt a Kárpát-medence,bár valószínűleg gyéren,még egy adalék,itt már éltek olyan népek maradványai is,melyek a magyarokkal nagyon is közeli rokonságban álltak.

A ma közvetlenül velünk szomszédos,s az egykori történelmi-Magyarországon is velünk együtt élt szláv nemzetek elődei is a magyarokkal együtt,egy időben jöttek ide,s nem előttünk voltak már itt,ahogy azt ma is még fennhangon állítják.

A Kárpát-medencét a népvándorlások idején,az egykori Római-birodalomból itt ragadt népek töredékei,valamint germán népek,kelta népmaradványok,valamint a hunok leszármazottai,s a már említett,a magyarokkal nagyon is közeli rokonságú avarok,s kabarok leszármazottjai lakták ezt a földet,így már akkor egy erősen kevert népességű,bár meglehet hogy nem túl sűrű lakosságú területet találtak itt Árpádék,s még ők maguk is hozták magukkal a jórészt szláv jövevényeket,sőt sok kisebb észak-iráni,s török-mongol,s kaukázusi,s uráli-altáji eredetű csatlós népet,melyek már akkor félig asszimilálódtak,ahogy a szlávok nem kis hányada is.

Ez a zsidó hitre való áttérés teóriája viszont nekem is új,s nem biztos hogy valós alapokon nyugszik,s nem biztos,az sem,hogy ez bármit is annyira befolyásolt volna.

Miért indultak el?

Erről csak feltevései vannak a kutatásnak, hiszen a magyaroknak nem igazán volt saját írásbeliségük, ami kortárs forrás van, az mind más nemzetek évkönyveiben található meg. Ilyen források származnak a muszlimoktól, Bizáncból és Nyugat-Európából is.

Miért pont a Kárpát-medencébe?

Ennek több politikai és földrajzi oka is van. Földrajzilag a Kárpát-medence különleges hely volt, hiszen itt húzódott a sztyeppe legnyugatabbi határa, illetve itt már az évi csapadékmennyiség volt akkora, hogy ne kelljen nomadizálniuk az ideérkezőknek. (Ugye keletebbre nem volt annyira csapadékos az időjárás, hogy évente akár többször is kinőjön a fű, ezért volt szükség a nomadizáló életmódra.) Politikailag pedig azzal indokolható az, hogy nem mentek nyugatabbra, hogy a KM-től nyugatra (illetve már a Dunántúl nyugati pontjain is) egy szilárd államalakulat volt, a Keleti Frank Birodalom.

A Kárpát-medence nem túl sűrűn lakott terület volt, illetve különböző népcsoportok és szórványok lakták, ezért nem volt gond a meghódítása. Ilyen szórványok voltak többek között az avar, bolgár, szláv, illetve esetleges gepida maradványok is. Érdemes beszélni arról is, (amiről egyébként az előző válaszolók nem szóltak, illetve hibásan) hogy a honfoglaló magyarság már ismerte a Kárpát-medencét, tehát nem a vakvilágba jött ide. Az első csapataink már 862-ben biztosan megjelentek itt, amikor Karlmann, a Keleti Frank Birodalom trónvárományosa fellázadt apja ellen, magyarokat hívott segítségül. 881-ben is Bécs környékén, a Morvák szövetségeseként harcoltunk. Tehát a valóságban legalább 30-35 év is eltelt az első kalandozások és a tényleges honfoglalás között, ami bőven elegendő idő egy ilyen méretű cselekmény előkészítésére. Illetve fontos még azt is látni, hogy a honfoglalók pontosan tisztában voltak azzal, hogy a Keleti Frank Birodalom meggyengült és van esélyük arra, hogy bejöjjenek.

Illetve annyit még hozzátennék, hogy a kettős honfoglalás elmélete egyáltalán nem bizonyított, sőt mondhatnánk inkább azt is, hogy nincsen teljesen elvetve tudományos körökben. Az mindenesetre biztos, hogy a László Gyula-féle klasszikus kettős honfoglalás elmélet nem állja meg a helyét.

Annyit tudnék javasolni, hogy ha érdekel a téma, akkor olvassál régészeti és történettudományi szakcikkeket a témáról, amik elfogulatlanok és ha ismered az akadémiai álláspontot, amit hitelt érdemlően támasztottak alá és publikáltak a szakértők, ráérsz utána megismerkedni az egyéb teóriákkal. Így, ha több oldalról is tájékozódtál eltudod majd dönteni egyedül is azt, hogy mit fogadsz el hitelesnek és számodra szimpatikusnak.

egy régészhallgató