Dióhéjban valaki felvázolná nekem Magyarország politikai intézkedéseit a rendszerváltástól kezdve?

'90-'95-ig az ország megújuláson ment át, ám mivel még újak voltunk, a hitelt megkóstolva igen-igen rákaptunk. Antall József urunk a pénztől megrészegülve visszautasított egy fincsi ajánlatot, ingyen pénzről (helyreállítási alap).

Az országban a privatációt is nagyon kedvelték politikusaink akkortájt, de sajnos volt aki értett is hozzá, no persze nem a népek, és az állami vállalatok, hanem "üzletemberek". Így került német kézbe az ország földjeinek egy nagyobb része (a business-man-ek háta mögött kis német cégek, német bankok álltak. Keress csak rá az Expo 96-ra, és minden hasonlót egy projekten belül láthatsz. A kivagyiságtól az államiból lett magán-irodaparkig.)

A privatizáció után úgy tűnt jó úton vagyunk, csak a hirtelen virágzó államiból áttranszformálódott magáncégek vagy durván bebuktak (aki az égnek tartja az orrát), vagy felvásárlódtak.

'95 után jött egy kisebb csóresz, meg sötét idők. A magyar maffia mesteri szintre vitte az olyan piti(nek tűnő) dolgait, amiket az előbb írtam. Volt egy pár durvább gyilkossági ügy is, olyan amilyet a Rex felügyelőben láthatsz. (Hatott ránk a német kultúra. Az életvitel valami olyasmira hasonlíthatott ugyanis. Munka->pénz->öngondoskodás->kis adó.

Utóbbi kettő valami egész furcsa módon alakult. Öngondoskodás nuku (vagy csak extraként), kis adó meg a multiknak, meg a GMK-knak. Ez így azt jelentette, hogy az a pénz amit az emberek eddig a saját termelésük után kaptak juttatásként, ellátásként az államtól, az megmaradt, de már nem volt kin behajtani.

'98-'02: Orbánék. Rövidtávú könnyebb időszakok. Leszavazták az egyesek szerint sikerre ítéltetett Bokros-csomagot. Helyette apró trükkökkel tartották a színvonalat.

Budapest már egy ideje SZDSZ-MSZP páros által irányított város. Hanyatlásnak indul. Amit Demszky 94-től felépített marad, ami előtte volt az bomlik, ami ez után lesz, az kétséges.

'02-től: MSZP 2010-ig.

Nem rossz, de fájdalmas a helye. Sok hitel, sok hiány, elszabadult a piacgazdaság. Amit eddig az állam próbált irányítani, az most egy megvadult mazohista-kannibál. Eszi azt akiből él. Hamarosan 2006.

2006: MSZP-t megválasztják másodszor. Állítólag a Fidesz által indított tüntetések tépázzák Pestet. Valamennyire jogosan.

2007-2010: Budapest és az ország még pár városa beadja a kulcsot. MÁV-sztrájk, BKV-sztrájk, BKV-jegyáremelés 4-szer(3-szor?), vizitdíj az orvosi rendelőkben, Sukoró-ügy.

Közben Gyurcsány lemond, helyette Bajnai Gordon jön. Úgy tűnik nem tesz semmit, de az országot megállítja a hegymenetben. A gazdasági válság hatásai csúcsponton.

2010-től: FIDESZ 2/3-os nyereséggel ül be a parlamentbe.

Szinte azonnal Alkotmány módosítás, egy-kulcsos adórendszer bevezetése, az eddig "öngondoskodásként" folytatott magán-nyugdíj rendszer felszámolása. A magán-nyugdíjpénztárak pénzét állítólag beforgatták a szocializmus hagyatéka nyugdíjrendszerbe, bár egyesek szerint a hiányt tömték vele.

A többit halhattad rendesen, mert még ma is hangos a sajtó miattuk.

Örömhír: Pintér Sándor (FIDESZ-es) ellenségeit, a 90-es évek végi bűnözőket sorra csukják le. Lassan elvarródnak a szállak talán. Most egy kicsit áll a buli, de semmi nem marad szó nélkül.

2013: A 2006-ban kérdéses finanszírozás mellett elkezdett M4-es metró Budapesten 85%-os készültségben áll. Budapest szerzett 150 új buszt (vagyis egy FIDESZ közeli vállalkozó vette őket, és kilóméterdíjban számolnak el vele). Ilyen 2004-2007 közt volt, amikor az M2-es metró felújításakor vett 150 buszt a BKV.

Inkább Kádár 2, ha már valami. De ezt kívánja a nép? Nem? Cirkuszt és kenyeret (no meg cigit).

Van gondoskodó állam bácsi, aki megmondja a buta embernek, hogy hitelt hogy vegyen fel, mert a répa nem olvasta el a szerződést, amit aláírt (akár x-et is tehetett volna oda, mint az írástudatlanok, mert abban a pillanatban kb. annyira értett a lapkához).

Állam bácsi megmondja még, hogy kivel barátkozhatunk, de vannak akikkel nagyon kell.

Állam bácsi a halálra ítélt szoci nyugdíjrendszert is megtartja, mert a nép ezt érti meg.

Állam bácsi fizet mindent, bár nehezére esik, lassan bele is pusztul, mert a nép nem elég érett az öngondoskodáshoz. (lásd: nyugdíj).

A Kádár rendszerben ehhez képest kánaán volt!

Persze azt mondják sokan, hogy a jólét az kölcsönből volt akkor! És most mi másból van a "rosszlét"?