A kapitalizmus 1930-ban és 2013-ban. Fejlődés vagy visszafejlődés?

A 30-as években is kapitalizmus volt.

Viszont , akkor egész másként működött , másként működtek a dolgok.

Az a baj hogy nem egyféle kapitalizmusról beszélhetünk.

Én 1933 tól számolnám az első szakaszt amikor is a New deal-t megalkották és elvezetett a 60-70as években kiteljesedő amerikai álomhoz.

érdemes elolvasni és a maival helyzettel összecsengő irányokat meglátni!

"1933. március 4-én hirdette meg a hivatalába frissen beiktatott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök új gazdasági-társadalmi irányvonalát, a New Dealt (új irányvonal). Kemény kézzel rendbe tették a válságba került amerikai gazdaságot.

A gazdasági recesszió már Calvin Coolidge elnöksége alatt kezdetét vette, a helyzet azonban Herbert Hoover alatt fordult válságosra. Az 1932-es választásokon diadalmaskodó Roosevelt átfogó válságkezelő programot kínált a kilábalásra, a New Deal három R-je (relief, recovery, reform) a társadalom perifériájára szorultak és a válság által legsúlyosabban érintettek számára is megváltást ígért.

A politika világában mágikus számnak tekintett első 100 nap alatt az elnök gyors megoldásokat foganatosított a legsürgetőbb területeken. Négynapos bankzárlatot rendelt el, új banktörvényt vitt keresztül a kongresszuson, megtiltotta az arany kivitelét az országból. A bankok újbóli megnyitását szövetségi hatósági engedélyhez kötötte, így helyreállította a bankokkal szemben megcsappant bizalmat. Az inflációs gazdaságpolitika jegyében leértékelték a dollárt.

A munkanélküliség megszüntetésére létrehozták a polgári tartalék hadtestet (CCC), a munkások táborokban laktak, ingyen étkezést, szállást, egyenruhát és napi 1 dollár zsebpénzt biztosítottak számukra. A program keretében erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek, folyószabályozást végeztek. Megalakult a közmunkaügyi hivatal is (Works Progress Administration - WPA), melynek feladata a közmunkák szervezése volt. Utóbbi volt a legnagyobb és legambiciózusabb hivatal, egyebek mellett WPA projekt volt a los angelesi Griffith obszervatórium, a new yorki LaGuardia repülőtér vagy a san franciscói Golden Gate híd is.

A mezőgazdaság fellendítése érdekében csökkentették a vetésterületet és az állatállományt, a farmereket kárpótolták és haladékot kaptak adósságaik visszafizetésére. Az iparban megteremtették a tisztességes verseny feltételeit, meghatározták a maximális munkaidőt és a minimális munkabért. Trösztellenes törvényeket fogadtak el, jelentősen megnyirbálták a vállalatok jogait és kiváltságait.

A láthatatlan kéz politikáját a cselekvő állam koncepciója váltotta fel, megkezdődött a társadalombiztosítási rendszer kiépítése, a munkások védelme állami feladat lett. A szociális intézkedések jegyében elkezdődött a munkanélküliek segélyezése, létrejött a Szövetségi Gyorssegélyező Hivatal (FERA).

Roosevelt a társadalmi támogatottság érdekében nagy gondot fordított az amerikaiak tájékoztatására is. A „kandalló előtti beszélgetéseket” egész Amerika figyelemmel kísérhette a rádióban. Szintén remek ötletnek bizonyult a „kék sas akció”, amelyben a New Deal törvényeit betartók kék sassal jelölhették meg áruikat.

1935-ben a konzervatív gazdaságpolitika hívei Roosevelt ellen fordultak, a legfelsőbb bíróság a New Deal több törvényét is alkotmányellenesnek ítélte. Roosevelt ekkor a testület létszámát 9-ről 15-re emelte, s hogy, hogy nem, ekkor már elfogadták a korábban alkotmányellenesnek minősített törvényeket.

Az első New Dealt Keynes gazdaságpolitikájára alapozva 1935-36-ban egy újabb követte, amely kétmillió munkanélküli számára teremtett munkahelyet. Az intézkedések következtében az amerikai gazdaság újra felfutóban volt, nem csoda, hogy az elnök az 1936-os választásokon földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, s az évtized végére Amerika kilábalt a válságból."

[link]

Aztán jött az USA színész, akit gyakorlatilag megvettek kg-ra és elindult ismét a neoliberalizmussal az a folyamat ami a maga pusztításával kikényszerítette a New dail-t.

"Elnöksége idején folytatta a már kormányzóként megkezdett – a neves közgazdász Milton Friedman által inspirált – neokonzervatív gazdaságpolitikát, melyet Reaganomics-nak is neveztek. Próbálta csökkenteni az állam gazdasági és szociális szerepvállalását, nagyarányú jövedelemadó-csökkentést hajtott végre, és jelentősen növelte a fegyverkezési kiadásokat. Bár költségvetési szigort hirdetett meg elnöksége elején, az államháztartási deficitet nem sikerült csökkentenie.[2]"

[link]

De ami még érdekesebb!

"Reagan egyik fő tevékenysége az állami szabályozás lebontása volt. A legkülönbözőbb fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi ellenőrző hatóságok élére ültette magukból az ellenőrzött iparágakból érkező embereit. Ez a kecskére káposztát stratégia, illetve a szervezetek költségvetéseinek megvonása sikeresen le is bontotta az állami szabályozó rendszert. Környezetvédelmi területek nyíltak meg az ipar számára, a nagynehezen kiharcolt tartalmas gyerekprogramok a tévében pedig visszaszorultak szombat reggelre, és gumicukorcégek reklámműsoraivá váltak. A dereguláció talán legnagyobb áldozata a pénzügyi rendszer volt. Reagan kezdte el azt az elnöki gyakorlatot, amely mind a mai napig, még Demokrata elnökök esetén is folytatódik, hogy a legnagyobb pénzügyi intézmények, a Giant Four soraiból választják kulcsminisztereiket. Ennek mindenek előtt a Goldman Sachs vált haszonélvezőjévé. Az ilyen módon a kormányzásba erős üzleti érdekeket hozó bankárok hamar nekiestek annak a Nagy Gazdasági Válság után hozott törvénynek, amely a kereskedelmi és a befektetői bankokat választotta szét. Kiskapukkal már a Reagan kormányzat alatt szétbomlasztották a törvény logikáját, a törvény végleges visszavonására azonban csak a Clinton kormányzat alatt került sor, amely sok tekintetben, "harmadik utas"-ként Reagan gazdaságfilozófiájának folytatója volt. Az ügy első hallásra technikai, valódi fontossága azonban felbecsülhetetlen, mert érdemben ez vezetett a jelenlegi globális és pénzügyi válság kialakulásához. Az elmosódó határok tették ugyanis lehetővé azt a megkérdőjelezhető hitelezési gyakorlatot, amely az amerikai pénzügyi szektor széteséséhez vezetett 2008-ban. Már Reagen saját második ciklusában is volt egy hasonló, deregulációból eredő összeomlás, az úgynevezett Savings & Loans (takarékpénztári) megakrízis. A megmentett nagyvállatoknak adott segítség tovább növelte az eladósodottságott.

Szintén csökkentették az újraelosztási programokat, mint a Medicaid egészségügyi program, az élelmiszersegélyek, az oktatási és környezetvédelmi programok.

Reagannek szintén sikerült lenyomnia a szakszervezeteket. Míg a lengyel Szolidaritás szakszervezet mellett teljes mellszélességgel kiállt, addig otthon hírhedt módon sokezer repülőgépirányítót rugott ki már az elnöksége kezdetén, amikor azok sztrákba léptek. Gyakorlatilag mindvégig törvénysértő módon szorította vissza a szakszervezeteket."

[link]

Az az, válságtól válságig lejátszódott egy folyamat ami két részre osztható. Egy egyensúlyt fenntartó a társadalmak érdekeit megvédő szakasz. És egy a nagytőke által kivásárolt rendszer ahogy folyamatosan felzabálja az opportunizmustól lángolva a működést a nagytőke a befolyásával. Mára a globális kapitalizmussal fűszerezett változat teszi még kritikusabbá a helyzetet.

"A kapitalizmusnak nem feladata az, hogy lakást meg benzinpénzt osztogasson. Ez a baj Magyarországon. Mindenki elvár mindent."

Butaság!

A kapitalizmusnak nincs feladata, az a rendszer.

A tőkének a feladata hogy működtesse a rendszert hiszen az alapja mindennek. Az hogy miként teszi csak egy dolog.

Viszont ha nem működik csak a társadalmak és az állam eladósodásának az árán, az annyit jelent hogy nem működik.

Az az, elmondható hogy az elmúlt 30 év gazdaságfilója ami a te felfogásod is, az nem működőképes. A vadkapitalizmus szabályozatlan és teljesen a tőke érdekeit megvalósító felfogása egy zsákutca. Hiszen ha a tőke szoclakások létrehozására adózik, az élénkíti a fogyasztási oldalt.

Fogyasztás nélkül a tőke is mehet kapálni.

A kooperatív Keynesi állam ebben teremtett egyensúlyt, míg a Miltoni felfogás kiszolgáltat a nagytőkének az az egyensúly romboló. Ha nem lenne ennyire opportunista a tőke akkor soha nem létezhetett volna a neoliberalizmus és nem lenne ez a mai válság sem. Egy lassabban növekvő de társadalom barátabb és fenntartható rendszer maradt volna.

Hiába van neked tőkéd, ha nincs fogyasztás!

Ha a tőkéd lehetőségeinek a túlburjánzása korlátozza a fogyasztás kiteljesedését akkor azok maga a tőke is bukik!

ma 10:32

És akkor te mit javasolsz? A tőkét nem lehet megkötni, elmegy egyik országból a másikba; ezt csak globális szabályozással lehetne megoldani, az meg sokaknak nem érdeke...

"ma 10:32

És akkor te mit javasolsz? A tőkét nem lehet megkötni, elmegy egyik országból a másikba; ezt csak globális szabályozással lehetne megoldani, az meg sokaknak nem érdeke...

Nem is kell megkötni, menjen ha akar, de ne is hozza oda a termékeit ahonnan kivonult. Tudom hogy ez ma nehezen elképzelhető, de vagy ez lesz a jövő vagy a vadkapitalizmus és annak az árnyékában a folyamatos társadalmi feszültségek erőszakos manifesztálódása.

Mint említettem az egyensúly a kulcsa mindennek, és az egyensúly egy olyan rendszerben ahol a tőke sz isten csak szabályzásokkal alkalmazásával működhet. Kiszabadították a neoliberalizmus szellemét a palackból és elsőnek ezen kell változtatni. Hogy vannak a mai trendnek érdekeltjei?

Lassan már nincsenek. A fejlett világok már lejtőn vannak, a fejletlenek pedig megrekednek ha nincs hajtóanyag az az fogyasztás. Ha a fejlettek nem fejlődnek a felzárkózókat a tőke az alacsony bérekkel és a nemlétező szoc juttatásokkal nem képesek magasabb fogyasztásra bírni, akkor a rendszer omlik. Ha a fejlődők magasabb jövedelmeket és szocjuttatásokat kapnak, akkor kifogy az előnyük és levegőhöz juthatnak a fejlettek.

Ha egyik sem és a tőke sehol nem szeretne engedni a javaiból, akkor a meglévő fogyasztás újraosztása és a kihasználható erőforrások erőszakos kihasználása olyant társadalmi feszültségekhez vezet ami ma még beláthatatlan következményeket generál.

Mi a megoldás?

Az pontosan tudja sok sok erre illetékes ember ahogy a megvalósítását is érti. Csak hogy a mai mainstream nem igazán akar visszább lépni amíg nem lesz ez a mai állapot nagyon bukó a számára. De ez az idő is eljön, kérdés hogy mikor?