Szerintetek is jól kezelte az állam az árvizet?

Jól kezelték,csak nem tudom minek ment oda fontoskodni orbán.

Semmi keresni valója nem volt ott.Főleg,hogy még egy homokzsákot sem pakolt meg.A katonák,rendőrök,tűzoltók és civilek ő nélküle is tudták a teendőket.

Mindig az okoskodó Chauchesku jót róla eszembe.

Ja, sztem is fölösleges volt, hogy odament! Sőt még az is fölösleges, aki rakja, mert csak a homokzsákra van ott szükség. Az lett volna a legtisztább, ha a gát rakja magára a zsákokat!

Egy bizonyos korig, én is azt hittem, hogy a politikus csak és kizárólag az országért, a polgárokért van, és feláldozza magát ennek oltárán - de aztán kinőttem ebből...

Nagyrészt marketing a dolog, és ez így van minden országban, minden vezetőnél.

A hasonlatod meg azért is sántít, mert akkor inkább elárasztották volna, vagy min. eldózerolták volna a településeket, minthogy megvédjék, szal az emlékezőtehetséged is megcsalt, és az iQ tesztek ezen részén is csúnyán megbuknál!

De sebaj! Talán van még időd, hogy behozd a lemaradásodat.

Én ebben dolgozom, úgyhogy engedjétek meg, hogy egy kicsit szakmai szemmel nézzem.

Jól kezelte, de tulajdonképp semmi szokatlan nem történt.

A töltések megfelelően működtek, bár azok már kb. 60-70, de néhol már több, mint 100 éve kiépültek. Átszakadni nem szakadt töltés, nem is tudna, ezek a szerkezetükből adódóan inkább átáznak és elmosódnak, de az maximum sokhetes igénybevétel esetén tud előfordulni.

Ami a "katasztrófa" helyzetet jelenti, hogy sok épület az úgynevezett kiöntési területre, vagy hullámtérbe, vagyis a töltésen belülre épült. Ezek főleg nyaralók, meg régi Duna menti települések. Erről az a véleményem, hogy aki a hullámtérbe épít, annak tudomásul kell venni, hogy ott jön az ár. Ugyanúgy, mit ahogy egy alpesi hegyen sem építkezne a lavinák lezúdulási területére.

Amit a homokzsákokkal védtek, az a kiöntési terület. Ezzel kapcsolatban viszont történt egy-két szakmaiatlan és felháborító dolog.

1. A média úgy állította be a dolgot, mintha valami nagy honvédő háborúba lépett volna az ország. Így hamis képett kapott az állampolgár a helyzetről.

2. A kormány olyan megoldást választott, ami már nem célszerű, és ennek látványosan a politikai haszonszerzés volt a célja. (Orbán kb. mint anno Rákosi elvtárs)

3. Ennek következményeként több ezer jó szándékú önkéntesnek kellett olyan munkát végezni, amit már meghaladott a korszerű árvíz elleni védekezés. Mobilgátak sokkal olcsóbbak, és emberanyagnak csak a töredékére van szükség. Így önkéntesekkel együtt is kb. 4-5-ször annyiba került a védekezés, mint mobilgátakkal. Ezt természetesen az állampolgárok, köztük az önkéntesek adójából finanszírozza az állam.

4. Ha a homokzsákos megoldást is használjuk. Akkor sincs semmi szükség önkéntesekre. Összesen nem volt 14000 ember aki részt vett a munkában. Ez a szám, ha jól tudom, kb. a honvédségi állománynak a fele-harmada. Nekik ez elvileg feladatuk is. Ehhez még hozzá tudjuk venni, egy csomó más olyan szervezet állományát, akinek ez feladata. Szóval erre a feladatra bőven van fizetett állománya a nemzetnek.

Eleve sokkal könnyebben halad a munka, ha nem totál gyakorlatlan önkéntesekkel, hanem "hivatásosokkal" folyik a munka.

Ezek miatt rengetek jószándékú embert kihasznált a kormány. Azt a hamis érzést keltette bennük, hogy hasznos és helyes, amit és ahogy tesznek. Valójában szavazóbázist épített, és népszerűséget akart generálni. Ráadásul ezt sokkal drágábban, mintha szakszerűen lett volna kezelve az árhullám. Ez viszont felháborító.