1920-ban tényleg meg akarták szerezni az akkori csehszlovák vezetők a Dunántúl nyugati vármegyéit, hogy kapcsolatuk lehessen Jugoszláviával?

[link]

Ez a térkép jól ábrázolja a követeléseket és az Antant ígéreteit.

Komoylan nem támogatták a franciák csak azt a változatott, ahol egy patakról azt mondták, hogy hajózható folyó vagy azt ahol pozsonyt úgy mutatták be mint dicsó ősi szlovák város ( 41% magyar 42% német és 15% szlovák lakossággal ... ) vagy az ásványkincseneket és a feldolgozó ipar közé pont behúzták a csehszlovák határt... ne mondja senki, hogy ez etnikai alapon ment volna ... ( szlovákia területén 1,8 milliós szlovák lakott jó részt északi lengyel határ mentén ... ) 1,08 millió magyar és 300 ezer német ...

csehek voltak nagyon vakon csűlölködők, mert nem tudták elfogadni, hogy a mi küzdöttünk a szabadságért 1848ben és

"1920-ban tényleg meg akarták szerezni az akkori csehszlovák vezetők a Dunántúl nyugati vármegyéit, hogy kapcsolatuk lehessen Jugoszláviával?"

De még mennyire, hogy meg akarták szerezni!

[link]

Különösebb realitása nem volt, ezt már az antantnak sem volt pofája lenyomni az ország torkán...

ez az un. "szláv korridor" elképzelés volt.

1,változat,a "nagy-korridor".nyugati határa a történelmi osztrák-magyar határ,keleti határa a Győr-Veszprém-Balaton-Zala vonal.délen teljes Baranya,Tolna,Somogy megye jugoszláv uralom alá került volna

2,"kis-korridor" változat: nyugati határ ugyanaz,de a keleti határa a Mosonmagyaróvár-Csorna-Rába vonala-Zala folyó vonalat követi

3,"szűk-korridor" Mosonmagyaróvár-Kapuvár-Sárvár-Vasvár vonal Lentiig.

Később az osztrákok kapták a korridort leszűkitve Moson,Sopron,Vas és Zala vármegyék nyugati területeiből.Vas vármegye területének közel 40%-át vesztette el.