Híres magyar történelmi személyeinknek is igaza volt az izraelitákkal kapcsolatban?

Arany János nem számol azzal a ténnyel, hogy a zsidóknál halmozódó tőke, ami nem az uzsorából származott jórészt, hanem a kereskedelemből, ami a középnemességnek büdös volt. WEz az a bizonyos tőke, amiből magyarország megkezdi az iparosodást a XIII. században. Ha nem lett volna iparosodás, Arany János művészetét sem biztos, hogy tudták volna fedezni.

Itáliai gondolkodók is írtak olyanokat a magyarokról, hogy antimagyarizmusra kerekedő szád csak úgy habzana tőle.

Épített ember az antiszemitizmusra kiscserkészkört, tört is ki belőle népirtás és világháború

Egyébként Kossuth Lajos, ezt is mondta az antiszemitizmusról: "Én ember és ember között faj-, nyelv-, vallásfelekezet miatt soha nem tettem s nem is fogok tenni különbséget; az antisemitikus agitatiot mint a XIX. század embere szégyellem; mint magyar restellem, mint hazafi kárhoztatom."

"a zsidóknál halmozódó tőke, ami nem az uzsorából származott jórészt, hanem a kereskedelemből, ami a középnemességnek büdös volt."

Angyalom, te meg elfelejted azt a tényt, hogy Európában a keresztény egyházak tiltották a pénzügyekkel való foglalkozást (nagyon helyesen!), ezért izraeliták és izmaeliták kereskedtek. Nem arról van szó, hogy büdös lenne.

Megfordítom: a zsidóknak büdös a mezőgazdaság és a kapanyél helyett a pénz csörgését hallgatták.

A pénz az emberek döntő többségét megrontja, tönkreteszi.

"Ha nem lett volna iparosodás, Arany János művészetét sem biztos, hogy tudták volna fedezni."

Ha nem lett volna ún. ipari forradalom, akkor nem vágják ki a világ erdeinek jelentékeny részét, nem irtják ki állatfajok garmadáját, nem szennyezik a vizeket, atomrobbantásokkal nem amortizálnak le hatalmas területeket és nem "élvezhetnénk" a globális klímaváltozás "áldásos" hatásait.

A magyar ártéri gazdálkodás a folyószabályozások miatt ment tönkre, a termőföldeket az intenzív gazdálkodás használta ki.

A 19. századi naaagy társadalmi-gazdasági átalakulás azt érte el, hogy a birtokos nemesből dzsentri, a birtokos parasztból zsellér lett.

Az a bizonyos "nem uzsorás" zsidó nagytőke olyan kondíciókkal adott hiteleket, amiket nem tudtak kigazdálkodni a magyarok, ennek tudható be a tömeges elszegényedés és lecsúszás.

Innentől kezdve nem indokolatlan az ellenszenv a zsidó uzsorásokkal szemben.

Kedves 18:44-es, azt kár elvitatni, hogy a zsidóság körében igen elterjedt volt az uzsoráskodás, mint életvitel. A tisztességtele pénzváltás és nyerészkedés olyan hagyományokkal bírt, amik miatt már Jézus is felborogatta a pénzváltók asztalait a Nagytemplom előtt.

De a tőke sem hozott felvirágzást, sőt, inkább a kedvező gazdasági feltételekbe kapaszkodott bele. Az 1850-es, '60-as években sorra nyíltak a bankok a Magyar Királyságban. Az embereket azonban ezek csak tönkretették. Erről az Új Képes történelem így ír: "A '60-as, '70-es években élték virágkorukat a sokasodó magánbankházak, amelyek alapítói között nagy számban voltak zsidó vállalkozók. A zsidóság [...] mint kereskedő és pénzkölcsönző, szerteágazó piaci kapcsolatokra és ismeretekre tett szert.

[...]

A tehetősebb parasztgazdák tőkeigényüket jobb híján 3 hónapos lejáratú váltóhitellel elégítették ki. A mezőgazdasági termelés ritmusának ez természetesen nem felelt meg. Ezért könnyen megtörténhetett, hogy a kifizetetlen paraszti váltó nemcsak a kölcsönt felvevő családot, hanem a kezességet vállalókat is tönkretette. [...]

A '60-as évek alapítási láza megélénkítette az addig álmos értéktőzsdét is: 1873-ban már 166 fajta részvényt jegyeztek. A könnyű és gyors pénzkereseti lehetőség sok kisembert csábított arra, hogy alacsony kamatozású betétjeiket felmondva részvényeket vásároljanak. A szélhámosságra alapozott részvénykibocsátások haszonlesőiről és kárvallottjairól festett érzékletes példát Jókai Mór "Fekete gyémántok" című regényébe, a nevezetes bondavári kőszénbánya részvényjegyzése kapcsán.

Az 1873. évi tőzsdekrach és az azt követő válság idején a nyerészkedésre épített vállalatok kártyavárként omlottak össze. Több tucat pénzintézet vált fizetésképtelenné, másokat alaptőkéjük drasztikus csökkentésével mentettek meg a felszámolástól. A kisbefektetők elveszítették részvényekbe fektetett megtakarításaikat. A bankokba vetett bizalom megingott. a külföldi tőke egy időre visszahúzódott Magyarországról."

Lehet ideologizálni, de a valóság ilyen, szomorú képet fest.