A Szabadság-téren álló szovjet emlékművet miért nem távolítják el? Az nem önkényuralmi rendszer jelképe?

Mert elfér ott.

Az amúgy nem zavar hogy az ország tele van Horhy emlékművekkel? ezzel az erővel dózert azoknak is.

Ez a kérdés már nagyon sokszor meg lett vitatva, sajnos eredmény nélkül.

Tény az, hogy a szovjetek a német megszállás alól felszabadították az országot, és emiatt rengeteg szovjet katona meghalt. Erről szól az emlékmű, nem másról.

Tény az is, hogy ez a felszabadítás, egy újabb megszállássá vált, ami folyamán tudtak hatalomra jutni a kommunisták, ami egy 40 éves diktatúrát hozott.

Úgy gondolom, hogy a szovjet katonák áldozatát nem szabad lebecsülni, illik az itt elhunyt katonáknak emléket állítani. Ők nem tehettek arról, hogy csak a hatalom eszközei voltak. Viszont ismervén az utótörténetet, szerintem egy felszabadulási emlékmű nagyon nagy képmutatás. Szerintem át kellene ezt gondolni. Tisztelet az elesett hősöknek, de politikai dicsőség soha egy katonának sem való és illő.

Önkényuralmi jelkép meg ne legyen egy szobron se, arra ott van a szoborpark.

Én a környéken élek születésemtől fogva, engem egyáltalán nem zavar az emlékmű, sőt nagyon jó emlékeim vannak arról, ahogy a testvéremmel folyton felmásztunk rá. Persze franc se tudta, mit jelképez. Nem volt körülötte kordon, mint ma, igazából senkit nem zavart a léte látványosan. Most a 90-es évekről beszélek egyébként. Aztán a fordulópont az volt, amikor egyszer leöntötték vörös festékkel a tér felújítása után, onnantól kezdve hirtelen mindenki rájött, hogy neki mennyire nem tetszik, hogy ott van. Azóta járőröznek folyton a rendőrök, és azóta van körbekerítve maga az emlékmű. Szerintem azért ez enyhén nevetséges, hogy hosszú évekig senkit nem zavart, aztán hirtelen rájövünk, hogy na ez mit keres itt.

Ha nem lenne körbekerítve és nem kéne rendőrökkel őriztetni 0-24-ben, akkor azt mondanám, hogy maradjon a helyén. Ha a társadalom végre elfogadná, hogy a történelemben voltak sötétebb korszakok, és nem mindenáron el akarná tüntetni annak összes nyomát, akkor nyugodtan maradhatna. Szerintem a Reagan-szoborral együtt meglehetősen bizarr kompozíciót alkot (jó értelemben), amit kár lenne tönkretenni. Így viszont, hogy el kell keríteni, őriztetni kell, sajnos begyógyulatlan sebként tátong ott, és talán jobb lenne elvitetni az építményt mondjuk valamelyik temetőbe (nem a szoborparkba, mert azért szerintem nem kéne Leninnel, Sztálinnal és Kun Béláékkal egy szintre rakni egyszerű katonákat).

"Mert az az emlékmű nem Leninnek vagy Sztálinnak épült, hanem azoknak a szovjet kiskatonáknak, akik az életüket áldozták fel a Magyarországon dúló harcok során."

- Igaz, és mint minden elesett katona, őket is megilletik a kegyeleti jogok. De azt ne gondoljuk, hogy valami páthoszos hősiességből jöttek ide, mint felszabadítók. Jöttek, mert különben agyonlőtték volna őket.

Az is igaz, hogy nem lehet kategórikusan kijelenteni, hogy a szovjetek vadállatok voltak. A gyerekekkel kedvesen bántak, ezt minden idős vallja. Az is biztos, hogy ahány ember, annyiféle visszaemlékezés van a szovjetekkel való találkozásról. Ugyanakkor európai mércével barbár vadállatiassággal erőszakolták végig nemcsak Magyarország, de egész Kelet-Európa női népességét, így a szerbeket is, akikkel szemben nem volt bosszúval indokolható. Borzalmas kegyetlenségek, kórházi ápoltak megerőszakolása, férjek kivégzése, hadifoglyok felkoncolása, szabadrablás, és 600 ezernyi magyar Gulag-ra való elhurcolása kísérte a bejövetelüket. De ezt sem lehet az egész hadseregre ráhúzni, hiszen voltak rendezettebb alakukatok (az elsővonalbeli harcosok), nagyobb fegyelmet tartó, nyelveket beszélő tisztek, és civilizálatlan hordák tömege is (általában ők követték második hullámban az elsőket). Viszont az arányok olyan mértékben tolódtak ez utóbbiak részére, ami miatt jogosan ítéljük az egészet negatívan. Ugyanis ha összeségében pusztító, a lakosságot rettegéssel eltöltő hadseregről van szó, akkor nem kell, és nem is lehet differenciálni.

"Ők csak tették a dolgukat, amire utasították őket, mellesleg a donnál a magyar katonáknak is van emlékművük és azt nem rongálják meg minden évben az unatkozó vandálok..."

- Ezzel van a legnagyobb bajom. Pontosabban azzal, hogy ez nem igaz. A keleti fronton elesett magyar katonák sírhelyének hollétéről ma sincs fogalmunk. A sírokat a vonuló szovjetek már akkor feldúlták, ezért azóta is beazonosíthatlanok. Ma is nagyon sok munka van akár csak tíz név kikutatásával is, nekem egy történész rokonom van, aki ezt végzi. Lehet, hogy van egy mutatóban, de a katonák túlnyomó többsége ma is jeltelen tömegsírban fekszik. (Nem is beszélve a sokszázezernyi Gulag-on elpusztultról.)

Márpedig a legtöbbjüknek pontosan feljegyzett sírhelye volt. Igaz, a magyarországi szovjetek is nagy számban fekszenek tömegsírban, de az az ő felelősségük: ők voltak a győztes fél, rajtuk múlott, hogy mennyire szedik rendbe a halottaikat, vagy csak elhantolják mindet egy bombatölcsérben.

Ellenben mi megfelelően rendezett temetőket alakítottunk ki őnáluk, tehát a lehetőséget megteremtettük az emlékezésnek, a szovjetek dúlták fel azokat.

Magam részéről nem kívánom nyom nélkül eltüntetni, de valami diszkrétebb emlékhelyet alkotnék oda. A kegyeletet megtartva az elesett katonáknak, de Budapest lakóinak - akik közül még mindig sokan vannak, akik átélték az eseményeket - folyton szeme előtt lebegtetni is legalább annyira kegyeletsértő.

Viszont ha ez nem is történik meg, legalább az önkényuralmi jelképeket el kell távolítani róla mindenképp.

Hogy ez mégis miért nem történik meg? Nem mernek hozzányúlni. Néhány éve az észt kormány ilyen döntése is diplomáciai botrányt okozott:

[link]

Az oroszok körében ma is különös kultusza van a "nagy honvédő háborúnak".