Mikor fog Magyarország teljesen kijönni a gazdasági válságból pénzügyileg?

A túrót. Jelentősen ez nem mi tőlünk függ. Hanem azoktól a rendszerektől aminek a befolyása alá tartozunk.

A szakértői kormány egy kamu, sehol sem választás utján állították fel. Ergo nem is az adott nemzet érdekeit képviselte. Sem görögországban, sem olaszban, sem sehol.

"Amikor szakértői kormányt állítanak össze!"

Az először az emberek éhenhalásához vezetne, aztán a megmaradtakból lehetne talán építkezni.

"Amikor szakértői kormányt állítanak össze!

Mi az hogy szakértői?

Hogy az embereket halálra lehet a neoliberális baromságokkal szívatni mert nincs politikai felelősség?

Ezt csak az idióták hiszeik megoldásnak!

Mikor? Majd ha nyugaton is lecseng az a válság ami még nagyon nagyon nagyon az elején tart. Még csak most kezdődik nem hogy vége legyen.

De nem is igazán lehetséges amíg nem történik gazdasági paradigmaváltás.

" Egy szakértői kormány rövid távon nem az állampolgárokat képviseli ez szerintem egyértelmű.

Hosszútávon sem!

"Először a külföldi tőkét kell meggyőzni, hogy megfelelő fiskális monetáris politikával kormányoz, tehát új adók a hiány csökkentése miatt meg stb.

Az az, elvesszünk mindent az emberektől hogy odaadhassuk a nyugati nagytőkének , ismerős 22 éve ez megy.

"Hosszú távon ha majd a hiány cél alatt maradnak, a külföldi tőke áramlik majd csak akkor fog segíteni az embereken a szakértői kormány.

És hogy?

A teáltalad leírt szakértői kormány egy snasz neoliberális formáció, aki csak addig szakért amíg a hiánycél teljesül. "22 év" Aztán jöhet a láthatatlan kéz megint!

Ne viccelj már!

A nyugati nagytőke mit hozott 22 év alatt a magyar társadalomnak?

A reálbérek 7% al emelkedtek, míg a jövedelem olló 2× esére nőtt. Az az a magyarok 70-80% a még bukott is rajta.

Az államadósság az egekben. Az állami vagyon meg mint a kámfor.

Mikor értik meg az emberek hogy még nem volt olyanra példa hogy egy demokratikus és nyitott piacgazdaság felzákózhasson. A perifériából a félperifériák közé vagy a félperifériák közül a centrumhoz.

A neoliberális felfogás csak a tőkeerős és iparilag fejlett, már rég posztindusztriálissá vált lokalitások számára hasznosak. Ők az impérium szerepében képesek mozogni. Mi ezek szerin mi lehetünk a buliba?

Számunkra csak egy aktív kormány lehet megfelelő. A sajátosságainkat a komparatív előnyeinket szinergikusan kihasználni képes sok allokációval és az externáliák beindításával számoló kormány. Meg kell végre lépni amit nem tettek meg kb úgy 2000 óta. A gazdaság szerkezetén kell változtatni.

Mi hol tarunk ma, és mi a fejlődés lehetősége?

"A világgazdaság kialakulása

A világgazdaság kialakulásának kezdetei a nagy földrajzi felfedezésekhez köhtetők. Több fejlődési szakaszra oszthatjuk a folyamatot:

I. 1450-1640: a világgazdaság kialakulásának előtörténete

Az európai kereskedelem, gazdasági élet súlypontja áthelyeződik a mediterrán térségből az atlanti partvidékre.

Kialakul a távolsági kereskedelem: kezdetben luxuscikkek, fűszerek (kis mennyiség, nagy haszon: feudális vonások). Később tömegárukat kezdenek behozni a gyarmatokról (angolok, franciák, németalföldiek). Az államilag felügyelt és legfőképpen védett magánkereskedelem jutott túlsúlyra. A kereskedelem szervezése és lebonyolítása az eredményben közvetlenül érdekelt magánkereskedők és társaságaik feladata volt, az állam csak e tevékenység feltételeit és biztonságát szavatolta. Lásd pl. Kelet-Indiai Társaság, Moszkvai Társaság, londoni Tőzsde.

Nyugat-Európa a kereskedelemből származó hasznot befekteti, (lásd merkantilizmus) a spanyolok és portugálok fényűzésre költik.

Elkezdődött az Európán kívüli és belüli kereskedelem összekapcsolódása és a világkereskedelem egységes tőkés típusú rendszerének kialakulása.

II. A világgazdaság kialakulásának előtörténete II. 1640-1780

Ez a kereskedelmi kapitalizmus kora. Megkezdődik az európai feudális gazdaság felbomlása. Európában megindul egy népességnövekedés (40-50 millióról 100 millióra növ.). Ez keresletnövekedést jelent a mezőgazdasági termékekre nézve. Nyugat-Európában kialakul a tőkés termelési mód, kialakul a tőkés nemzetgazdaság.

Kialakul a világgazdaság kis háromszöge: Európából iparcikkeket szállítottak Afrikába rabszolgáért, őket az Újvilág ültetvényes gyarmataira vitték, ahonnan arany, ezüst- és gyarmatáruk kerültek Európába.

Ezáltal Európában tőke halmozódik fel: kialakul a nemzetközi munkamegosztásra épülő termelés. Kialakul az árutermelés, manufaktúrák virágkora.

III. Az ipari kapitalizmus kora 1780-1880:

Kialakul a klasszikus szabadversenyes kapitalizmus, megszületik a nemzetállam és a nemzetgazdaság.

Modern gyári nagyipar kialakulása az I. ipari forradalomnak köszönhetően. Ez az eredeti tőkefelhalmozás korszaka.

Európában tartós, hosszú távú gazdasági növekedés indul meg, időnkénti visszaesésekkel (recesszióval, gazdasági válsággal).

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok intézményeinek központja London lett. Nagy-Britannia központú, egypólusú világgazdaság kialakulása. (Angliának vannak a legnagyobb gyarmatai, innen kerül ki az ipari termelés zöme).

Kialakul a centrum és a periféria a világgazdaságban. A centrum késztermékeket szállít a felvevőpiacnak számító gyarmatokra, ezáltal ott nem tud kialakulni a szekunder szektor. A periféria olcsó munkaerővel előállított nyersanyagot, élelmiszereket szállít a centrum számára.

E kapcsolatrendszerben a periféria mint külső erőforrás táplálta a centrum tőkefelhalmozását.

E munkamegosztási rendszernek a szabadverseny és a liberális külkereskedelmi politika felelt meg, ez biztosította a centrum országok erőfölényének kialakulását.

Centrum és periféria között alá- és fölérendeltségi viszony alakult ki.

IV. A monopolkapitalizmus, az imperialista gyarmatosítás és a tőkekivitel kora 1880-1939

A nagy monopolcégek kialakulásának kora. Kialakul a tömegtermelés (futószalag; fordizmus).

Monopólium: a gazdasági élet valamely területén valamely termék termelésében vagy forgalmazásában uralkodó helyzetben lévő óriásvállalat.

A monopolizálódás a nemzetközi munkamegosztás tartalmában jelentős változást eredményezett. Előtérbe került a működőtőke-kivitel. (kivinni, beruházni, felhasználva az olcsó munkaerőt, nyersanyagokat, ezáltal óriási haszonra szert tenni).

A klasszikus gyarmati rendszer imperialista gyarmatbirodalommá alakul át.

Új ipari nagyhatalmak jelennek meg (pl. Németország, USA). A világgazdaság központjává egyre inkább az USA válik, Európa kezd lemaradni. Az egyenlőtlen fejlődés következménye a világ fejlett és fejletlen részei közötti szakadék elmélyülése. A centrum országok között megindul a harc a világgazdaság területi és gazdasági újrafelosztásáért. Következmény: az I. vh. kirobbanása.

Az I. vh. következtében átalakul a világgazdaság: az USA a világ vezető gazdasági hatalma.

A háború után a világkereskedelemben a protekcionizmus válik uralkodóvá. A Szovjetunió megszületésével megszűnik a világgazdaság egységessége. A Szu.-ban létrejön a tervutasításos gazdaság.

Megindul egy lassú gazdasági növekedés, de ezt derékba töri az 1929-1933-as nagy gazdasági világválság. Következmény: teljesen szétzilálódik a világgazdaság. Ez a Föld egészére hatással lesz.

A válságból a kivezető út: a gazdasági életbe az államnak be kell avatkoznia (lásd: keynesizmus, USA: New Deal, de Németország: nácizmus).

A perifériás országok helyzete továbbra sem javul, bár egy kezdetleges kapitalizálódás megindul. Egyre erőteljesebben érvényesül a gazdasági függőség. Megkezdődik a többpólusú világgazdaság kialakulása.

V. A II vh. utáni globalizálódó, többpólusú világgazdaság kialakulása

A II. vh. átalakította a világgazdaság egészét. Az USA megerősödik, Európa meggyengül. Megkezdődik a világ kettészakadása: USA és tábora --- Szu. és tábora (szoc. országok). Elkezdődik a hidegháború kora. Létrejön a bipoláris világrend. A Kelet-Nyugat viszony uralja az egész világ kapcsolatrendszerét. Elkezdődik a szocialista országok kiszakadása a világgazdaság egészéből és kialakul a „szocialista világgazdaság”.

A gyarmati rendszer összeomlik.

A tömegtermelés átalakul (posztfordizmus kora). A tömegtermelést végző hagyományos iparágak válságágazatokká válnak. A gazdaság bővülése már nem az iparnak, hanem a tercier szektornak köszönhető. A gazdaság és a társadalom az ipar utáni (posztindusztriális) szakaszba lép. De a fejlődés nem zavartalan: lásd a ’70-es évek két olajárrobbanását. A válságból a kiutat a tudományos-technikai haladás újabb csúcseredményeinek minden területre kiterjedő alkalmazása tudta csak biztosítani.

A világgazdaság szerkezeti átalakulásának igazi kárvallottjai a szocialista országok és a gazdaságilag fejletlen országok voltak, ahol a szerkezetváltás nem történt meg. A ’80-as évek végén megkezdődik a szocialista rendszer összeomlása, fokozódik a „Dél” lemaradása (fejlődő országok). Elkezdődik egy eladósodási folyamat, mely az országok jelentős részét adósságválságba sodorta. Az adósságcsapdába azok az országok kerültek elsősorban, amelyek képtelennek bizonyultak a gyökeres strukturális átalakítások megvalósítására, a gyors alkalmazkodásra. (1999-ben a világ összes külföldi adósságának összege elérte a 2,5 billió dollárt.)

A világgazdaság fejlődésében korszakváltás következett be. A szocialista tábor képtelen volt a megújulásra, össze is omlott a szocialista világrendszer.

A világgazdaság egésze nyitottabbá vált. A nemzetközi kereskedelemben a fontossá a szellemi termékek cseréje vált (szabadalmak, csúcstechnológiai eljárások, licenszek, magas szakképzettségű munkaerő). Dinamikusan fejlődik a szolgáltatások nemzetközi kereskedelme (szállítás, pénzügyi, banki és biztosítási tevékenység, idegenforgalom).

Információs technológia kereskedelme. Az információs gazdaság válik vezető erővé.

A nemzetközi munkamegosztásban vezető szerepet játszanak a multinacionális és transznacionális vállalatok. Ők üzletpolitikájukat és terjeszkedési stratégiájukat globális méretekben szervezik, hálózataik az egész világot átfogják.

Vállalatbirodalmak épültek ki a világgazdaságban. A multik adják a világ ipari exportjának 75%-át.

Napjainkban az egyes nemzetgazdaságok közötti gazdasági kapcsolatok veszítenek jelentőségükből, a világgazdaság fejlődésének fő trendjét a globalizációs folyamatok határozzák meg.

A jelenlegi irányvonalat követve nem kifelé megyünk a pénzügyi válságból, hanem egyre inkább belesüllyedünk. "Gyurcsánykormányokkal" sajnos nem is lehet másképp.

18:49

"Hogy az embereket halálra lehet a neoliberális baromságokkal szívatni ..."

Az európai (és a magyar) válság oka nem a nem létező neoliberalizmus, hanem a szocializmushoz való görcsös ragaszkodás.