1989-2009 között haladtunk, és azóta is haladunk, de vajon merre?
2013. Március 12. | Kategória: Mondás, idézet
Szép eredmények ! 1989-2009
20 év számokban
Ez a "fejlődés" megdöbbentő!
20 év számokban, avagy a magyar kapitalizmus diszkrét bája.
Magyarország népessége :
1989-ben: 10 millió 374 ezer fő
2009-ben: 10 millió 016 ezer fő
Magyarország külső adóssága (bruttó) :
1989-ben: 21 milliárd USD
2009-ben: 225 milliárd USD
Nyilvántartott munkanélküliek száma
1989-ben: mintegy 30 ezer fő
2009-ben: mintegy 470 ezer fő
Létminimum alatt élők száma:
1989-ben: mintegy 900 ezer fő
2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fő
Hajléktalanok száma (becsült adat):
1989-ben: 5-10 ezer fő
2009-ben: 50-70 ezer fő
Újépítésű lakások száma :
1989-ben: 51 ezer 500 db
2009-ben: 28 ezer 400 db
Házasságkötések száma :
1989-ben: mintegy 70 ezer
2009-ben: mintegy 42 ezer
Válások száma :
1980-as évek: 1000 házasságkötésre 350 válás
2000-es évek: 1000 házasságkötésre 590 válás
Élve születések száma :
1989-ben: mintegy 127 ezer
2009-ben: mintegy 96 ezer
Házasságon kívül született gyermekek száma :
1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül
Összes bűncselekmények száma:
1989-ben: mintegy 225 ezer bűneset
2009-ben: mintegy 410 ezer bűneset
Befejezésül:
Míg 1978-ban egy egyedül élő az átlagos keresetéből a lakása rezsijére 20%-ot költött, addig ma, ez 80%!
"Míg 1978-ban egy egyedül élő az átlagos keresetéből a lakása rezsijére 20%-ot költött, addig ma, ez 80%!"
Még a 64 ezres minimálbérnél is túlzásnak tartom, hogy 51 ezer forint menne el télen-nyáron rezsire. Egyébként az átlagkereset 145 ezer forint nettó volt a legfrisebb adatok alapján, tehát 116 ezer forintos rezsiköltsége van egy egyedül élőnek havonta?
Én egyedül élek egy rossz állapotban lévő kertes házrészben, ráadásul hőtárolós villanykályhával fűtök, mert nincs bevezetve a gáz és így is kijön átalányban a rezsi (villany, víz, csatorna, kémény, szemétszállítás internet, tévé) 40 ezer forintból.
# 12:
"Az átlagkereset szót felejtsük már el mert ha a felső 1% jövedelmét nem számoljuk 90ezer körül van az átlagkereset."
Az a baj, hogy a szalagmunkás, aki 90 ezer forintot keres megmondja a frankót, hogy hazugság az átlagkereset, mert neki minden munkatársa 90 ezer forintot keres.
Én egy biztosítónál dolgozom nettó 160 ezer forintért és a legrosszabban fizetett kollégák sem keresnek 130 ezernél kevesebbet nálunk. Ugyanakkor vannak, akik jóval 200 ezer forint felett keresnek. Tehát akkor én is mondjam azt, hogy a 145 ezer forintos nettó kereset is hazugság, hiszen nálunk az átlag 200 ezer körül keres?
Persze könnyebb megmondani a frankót, hogy mert a Milka csokoládé ára 2011-ben 200 forint volt, tavaly meg már 330 forint, akkor bizony az átlagos 5% körüli infláció is hazugság volt, mert hát jól látható 65%-kal emelkedtek az árak.
Vagy mondjuk a 10%-os rezsicsökkentésnél is megnézzük a 2010/2011-es fogyasztás alapján számított átalánydíjas tavaly februári rezsiszámlát, majd utána a 2011/2012-es fogyasztás alapján számolt idén februárit, és nem látjuk a különbséget, mert tavaly volt egy igen zord február eleje, ami mindenkinek megdobta az átalányát.
Nem értem a kérdést. 1989 óta a kapitalizmus módszertanát próbáljuk kiépíteni. Eddig sikerült az egyik legrosszabb változatát megvalósítani. Rendszer szempontjából tehát erre. A pénz értéke inflálódik, ez a világ döntő részén így van, nálunk a megvalósult kapitalizmusnak megfelelően lényegesen gyorsabban. A fizetőeszköz szempontjából tehát erre. Az életszínvonalba beleérthetjük azt az infrastruktúrát, ami körülvesz és egyre silányabb. Belevehetjük a bérek vásárlóerejét (a nettó értéke érdektelen, hiszen a 10 forintos kenyeret és 100 forintos húst nettó 45 ezerből is jól meg lehet venni) tekintve az előző kettő szempontok megfelelően szintén erőteljesen romló az arány. Ha ide vesszük a munkanélküliséget, lakásviszonyokat, ismét ugyanazt kapjuk. A népesség persze hogy fogy, ezer tanulmány van arról, az életszínvonal romlása hogyan csökkenti a népességet. Tehát az irányról nem világos, hogy mit kell megbeszélni, hiszen annyira magától értetődő.
Az okok feltárása, az más. Igen, azt kellene, de arra nincs igény, de legalábbis kellően megfontolt hozzáállás. Akkor meg min csodálkozunk?
A kérdésre egy eddig legjobbnak ítélt modellt tudok mondani,
a közösségnek 3 lét szintje van;
1. lelki, erkölcsi és szellemi szint
- amiből az öntudat és hovatartozás, valamint az én
fogalma eredeztethető
2. erre épül a fizikai szint
- társadalmi kapcsolatok, egészség, népesedés
3. és a harmadik szint a gazdasági szint
- ide tartoznak a gazdasági javak, és tulajdon
"Régen háborúkban mindig a harmadik szintért folytak a harcok, a területért, ez károsította ugyan a második szintet, de az elsőt nem."
Most viszont a Magyar társadalomban az figyelhető meg, hogy az első szint elértéktelenedett, mintha megszűnne és ezáltal magával ránt mindent.
A kommentelőknek üzenem, hogy a rendszerváltás sikertelenségéért, a társadalom a legkevésbé okolható.
Sajnálatos módon az a hatalom átmentés ami történt tudatos volt, azt ember humánus módszerekkel nem akadályozhatta meg, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kommunizmus alatt a rendszer nem igen tolerálta a politikai szemrehányásokat, és azért ez a félelem tudat nem törik meg egyik napról a másikra.
Az embereket sajnos ma már látható módon becsapták és átverték, a társadalmat széttagolták és egymás ellen uszítják sok esetben (lásd párt rendszer), hogy míg mindenki egymást marja, ne látszódjon a mögöttes kiárusító gazdasági érdek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!