Most miért gondolják másképp?

A sok birka meg bevette... Sokaknak most esik le, hogy mégiscsak jobb lett volna az a csúnya MSZP-s pár ezer forintos képzési hozzájárulás. Akkor kellett volna gondolkodni.

Az, hogy másképp gondolják egyszerűen nem igaz. Akkor is pontosan tudták, hogy szükséges, de csak így tudtak politikai előnyre szert tenni, ha azt szajkózzák, amit a birka nép hallani akar, ennyi...

Mikor a Fidesz eltörölte a tandíjat, azért tette, hogy népszerűséget szerezzen. Mer' ők jók, eltörölték a csúnya, gonosz tandíjat. Akkor éppen adott erre módot a gazdasági helyzet, volt pénz az ingyenes oktatásra.

Aztán volt egy tandíjellenes népszavazás. Ott is buzdítottak arra, hogy mondjunk nemet a tandíjra. Könnyen tehették: nem ők voltak kormányon, nem nekik kellett kitalálni, honnan pótolják a tandíjból kiesett pénzt. No meg jól is jött a jóságos Fidesz képéhez ez a húzás.

Most viszont már nagyon nincs pénz arra, hogy számolatlanul öntsék a felsőoktatásba, ami meg ettől nem működik olyan hű, de nagyon jól. Ezért aztán van... Hát, szóval tandíj az konkrétan nincs, csak nagyon kevés államilag finanszírozott hely van. Vagy mégiscsak több. Vagy bejut mindenki, de lehet, hogy nem is olyan sokan. Szóval tandíj az nincs, de sokan fognak fizetni.

Az ilyen, egymásnak ellentmondó húzások a rövid távú politikai célokat szolgálják. Ezek célja általában a népszerűség elnyerése, a gazdasági problémák hirtelen jellegű, tűzoltásszerű orvoslása vagy a figyelem elterelése valami fontosabb dologról. Nincs semmi meglepő abban, hogy így ellentmond magának a párt. Inkább az a baj, hogy a Fidesz esetén csak rövid távú célok vannak, hosszú távúak egyáltalán nincsenek.

Az elv aránylag egyszerű. Egyfelől az oktatás pénzbe kerül, aminek zömét mindenképpen az állam fizeti (adókból). Másfelől az oktatás résztvevőit motiválni kell, részben hogy tanuljanak, részben hogy milyen szakirány felé mozduljanak. Ehhez előtte gazdaságot kell tervezni.

A tandíj-ösztöndíj rendszer célja a motiválás és költségtérítés. A mértékét részben a lehetőségek, részben a fő célkitűzések, részben megegyezés határozza meg.

Ha azonban a felsőoktatás (is) a hatalom megszerzésének és megtartásának eszközévé válik, akkor a fenti elvek értelmüket vesztik. Akkor mindig csak az van, hogy egyik vagy másik elem legyen/ne legyen, mennyi legyen ahhoz, hogy legjobban szolgálja a hatalmat. Az eltörlésekor a hatalom megszerzését szolgálta. A mostani bevezetése az elrontott gazdaságpolitikából származó pénzhiány pótlási kényszere követelte meg, ennek elfedését és a szakirányi ösztönzést pedig a normatívákkal, keretszámokkal lehetett manipulálni. Ezért kerültek előtérbe a keretszám-gondok, elfedve a tandíj problémákat. Az egyes elemek mértéke és nyilvánosságra hozásának időpontja egy hatalmi stratégiát szolgáló bonyolult rendszer része.