Mire alapozzák az Eu fanok azt az elgondolásukat, hogy az Eu a globálkapitalizmus rendszerében fenntartható?

Kedves kérdező!

Az Európai Unió egy eléggé ellentmondásosan működő, ám (szerintem) mégis hasznos intézmény.

Szinte a kezdetektől legfőbb célja a közös, egységes kereskedelmi térség megteremtése, ahol megszűnnek a határok a kereskedelem, a tőkemozgás és a személyek mozgása előtt. Ez hasznos, mert lehetővé teszi, hogy Európa állampolgárai "a lehető legtöbbet hozzák ki magukból", ott áruljanak, annyiért, amit akarnak. Emiatt tartom én hasznosnak az EU-t. Hátránya viszont, hogy kicsit szocialisztikus szervezet, célja a jólét folyamatos fenntartása, sőt emelése is, még akkor is, ha az amúgy nem vagy csak nagy nehézségekkel megvalósítható. Így akkor is megmentené pl. Görögországot a csődtől, ha azzal árt Németországnak. A szabad piaccal együtt jár az is, hogy nem lehet protekcionista gazdaságpolitikát folytatni. A tagállamok rossz néven vehetik, ha mint esetünkben is, pl. nemzeti légitársaságuk ezt a szabad piacot védő uniós szabályok miatt szűnik meg. Ilyenkor EU ellenesség alakul ki. Szerintem ez szükségszerűen oka a hullámvölgyeknek, a szocialisztikussága pedig egy hibája az EU-nak, ami javításra vár. Az EU egyébként kifejezetten kapitalista szervezet lenne, hiszen célja a piacok állami túlhatalom alóli kivonása. Egy pusztán a szabadságok, a szabad kereskedelem fenntartásával foglalkozó EU talán jobb, elfogadottabb, működőképesebb lenne.

Az hogy nincs protekcionista piac az Magyarországnak elég nagy hátrány.

Ha magyar piacon előnyben részesülnének a magyar termékek illetve a külföldiek magasabb áfát kapnának az jobb lenne a magyar gazdaságnak.

Ez a teljesen szabad piac , protekcionizmus nélkül csak a nagykutyáknak jó ,mint Frano. vagy No.

Sikerült kicsit bonyolultan fogalmaznom, ezért egyszerűsítve:

Jó benne: Eladhatom az általam készített lámpát Günthernek Nürnbergben különösebb gondok nélkül.

Rossz benne: Kicsit túlnőtt eredeti funkcióin és a jólét, a biztonság garantálására hivatkozással már sok mindenbe beleszól, amibe talán nem kellene már.

Ha megmaradna pusztán a kereskedelem szabadságának biztosításánál, akkor ez a rossz oldala eltűnne és összességében szerintem jobb lenne az Unió.

19:51-nek válasz:

Biztosan vannak a protekcionizmusnak is előnyei, de itt inkább képzeld el az EU-t úgy, (talán kicsit ovis a példa) mint azt az apukát, aki egy társasjátékkal találja gyerekeit és azt veszi észre, hogy azok csalnak és azt akarja, hogy a gyerekek a szabályok szerint játszanak. Nem érdekli, hogy ki nyer, csak, hogy a szabályok be legyenek tartva. De ha be vannak tartva valószínűleg mindenki jobban jár.

Hogy jön ez ide? :) A protekcionista politikával az állam "csal", egy olyan üzemet vagy ágazatot tart életben, hoz helyzetbe, ami egyébként a versenyben nem állná meg a helyét. Egy másik versenytársat, egy másik tagállamot büntet plusz adókkal vagy vámmal azért, mert a sajátja nem versenyképes. Ráadásul ennek költségeit is az adófizetői fizetik. Az Unió ezért ezt megtiltja és azt mondja, hogy mindenkinek be kell tartania, hogy verseny van és a jobb nyer. Viszont ennek része az is, hogy ha egy magyar cég fut be, az ugyanúgy élhet az összes előnnyel, mint bármelyik más tagállam cégei. És egymás polgárai beszállhatnak bármely állam cégeibe. Oda teszik a pénzüket, ahová akarják. Mikor az unió így, "az apuka szerepében" kialakítja az igazságos feltételeket a játékosok vagyis a tagállamok között, azt már nem vizsgálja, hogy amúgy a tagállamok sikeresek lesznek-e ezután, hanem azt mondja, hogy a feltételek adottak, tessenek gondolkozni, feltalálni, vállalkozni, jó dolgokat piacra dobni és akkor majd halad a szekér. Ha ez nem megy, az adott ország nem tud élni azzal, hogy őt sem diszkriminálják és árulhatja a dolgait bárhol az Unión belül, az ő baja, miért nem ügyesebb. A lényeg, hogy "csalni" (tehát vámot kivetni más állam cuccára, állami köldökzsinóron tartani ágazatokat, adófizetőket külön megadóztatni pl. a hazai tejipar fenntartásáért stb.) nem lehet.

Ennek vannak negatívumai, de összességében mégis jó, hogy az államok nem hoznak törvényeket egymás korlátozása érdekében.

5.

Igazad van , de szerinted hogy versenyeznek egy szlovák , magyar és a hasonló kaliberű gazdaságok a monstrum Németországgal vagy a csigaevőkkel?

Sehogy , ezért szerintem egy kis csalás , engedmények, vagy valamiféle esély kiegyenlítés beleférne.

Nem kellene egyenlőnek tekinteni a gyengéket és az erőseket.

Ha olyan erős lenne a szlovák gazdaság mint a csigásoké akkor egyenlőek lehetnének.

6.

Lényeges, hogy eltűnnek a határok is. Megint csak azt tudom írni, hogy egy pillanatig képzeld magad a "pusztán magyar" (értsd jól, nem lealacsonyítom a nemzeti állampolgárságot, hanem úgy értem, hogy a "csak magyar és más nem") állampolgár helyett európai állampolgárnak. Te már nem csak abban gondolkozhatsz, hogy a magyar vállalkozásod magyar telephelyen magyaroknak gyárt, hanem abban is, hogy a te magyar céged osztrák telephellyel franciáknak süt bagettet. Így mindegy, hogy gazdagabb vagy szegényebb tagállam polgára vagy, bolgárként, magyarként, szlovákként stb. ugyanúgy árulhatsz Berlinben mondjuk csokit, mint Jürgen, aki echte német. A hasznodat pedig szabadon hazahozhatod Magyarországra.

A kezdet valóban nehezebb lehet, jó eséllyel a beinduláshoz kevesebb tőkéd lesz, mint Jürgennek, aki már diákmunkában, az egyetem alatt többet kereshet, mint a magyarok egy jelentős része. Ezért van az Uniónak kohéziós alapja, ezért vannak a fejlesztési pénzek és ezért nagyon fontos, hogy a tőke szabad áramlásának szabadsága következtében fordulhatsz bármelyik német bankhoz (is), hogy a németországi üzletnyitásodhoz hitelt kérj.

Egyébként az Unióban kifejezetten örülnének és gyakran merül fel, mint cél, hogy jó lenne, ha a polgárok tudatosabban lennének európai állampolgárok és el mernék hagyni a saját országukat, mernének külföldön vállalkozni, vásárolni, befektetni stb. Brüsszelben a cél pont az lenne, hogy átjárkáljunk egymáshoz, a külföldiek is ide (ahogy ez azért egész jól is megy) és mi is külföldre (ez már kevésbé megy jól). Számításba kell venni azt is, hogy még viszonylag nem rég csatlakoztunk, 2004 óta, bár hosszú idő telt el, nagy óriási változások azért még nem történhettek.