Népszavazási kezdeményezés egyetért-e ön a következőkkel?

Kábítószerezéssel te csak saját magadnak ártasz, míg a gyilkossággal másnak is.

Engem nem kell meggyőzni soha nem szavaznék a jobbikra de egy pici logikát érzek ebbe.

A törvényalkotás, nevelés, a büntetés mértékének, jellegének és hosszának a visszatartó erőhöz való viszonya meglehetősen bonyolult dolog. Ehhez képest az autóvezetés gyerekjáték. Mégis ahhoz hosszas tanfolyamokat írnak elő, vizsgához kötik, ha enélkül vezet valaki bűncselekménynek tekintik.

De úgy tűnik büntető törvényre bárki tehet javaslatot (a gyakorlatban tesz is és meg is szavaz sok dilettáns, ezért artunk ott, ahol tartunk).

Úgy tűnik, nálunk mindenki tudja, hogyan kell nevelni, ahhoz nem szükségeltetik szakértelem. A hosszú ideje szociális segélyen élő tudatlan embertől elvárjuk, gondosan, hozzáértően nevelje a gyermekét, hogy 12 év múlva ne legyen bűnöző. Akkor is elvárjuk, ha közben éhezik, akkor is elvárjuk, ha sosem látott munkát, mert nincs, de azért értsen hozzá. Miközben halvány fogalmunk sincs arról, hogy miképpen fejlődik az értelem. Fogalmunk sincs, hogy a személyiség már az anyja hasában félig-meddig kialakul, de nem etnikai alapon, hanem életkörülményi alapon. Fogalmunk sincs, hogy minden ember élete első két évében olyan személyiségjegyeket sajátít el, amiről leszokni pokoli nehéz és segítség nélkül lehetetlen. Fogalmunk sincs, de fenntartjuk a jogot, hogy meghatározzuk mi történjen, hogy ítélkezzünk, hogy fensőbbségesen lenézzünk másokat, mert jobb helyre születtünk. Sőt, fel sem merül bennünk a mások cselekedeteinek miértjeire adandó válasz. Nem is tudja, hogy létezik jó válasz.

Tehát hosszan tartó és nagyon kemény tanulásra ítélném azt, aki ilyen népszavazást kezdeményez. Kötelezném a javaslat mélyebb következményeinek megértésére, arra, hogy felfogja, mik a feltételei az eredményes munkának, mik a büntetés személyiségi következményei, és legalább értse meg, hogyan és mitől változnak az ember tulajdonságai. Eredményes vizsga után ismét megengedném, hogy közügyekkel foglalkozhasson. Még az is lehet, hogy felkérném egy kis segítségre, hogy kevesebb legyen a bűnözés, és nagyobb a jólét. Mindenkinek.

Így ahogy le van írva nem értek vele egyet. Mi lesz abból a családból akitől minden segélyt megvonnak és magára hagyják? Ha tudnának nekik munkát biztosítani akkor semmi gond, de ez biztos nem így lenne. Nekik már mindegy lenne honnan, de megszereznék maguknak a betevőt és a tüzelőt is. Ha lecsukják sem számít mert ott is kapnak enni és fűtenek rájuk. Nekem az a véleményem, hogy ezzel is mi szívnánk meg. Látom a híradókban már most is mik történnek egyes településeken. Ha néhány napra ott hagyják a házat, mire hazaérnek már le is bontották. Embereket vernek agyon pár ezer forintért. Ez csak fokozódna. Fokozódni is fog enélkül is mert a szegénység egyre több családot érint.

Más megoldást kellene keresni a bűnözés felszámolására.