Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Vállalható-e a Magyarok...

Vállalható-e a Magyarok Szövetsége Gazdasági tagozat 10 pontja?

Figyelt kérdés

A Gazdasági Tagozat 10 pontja



1.) Követeljük az államadósság lengyel/bolgár minta szerinti kb. 60-70%-os mérséklését, és rendezetlensége miatt elveszett kb. 50-60 Mrd USD visszatérítését Magyarországnak!


Magyarország adóssága 1990-ben 22 Mrd US dollár volt. Miután 93/94-ben Magyarország adósságát nem mérsékelték, azért az értéke mára 4,5-szeresére nőtt. Emiatt adták el az ország legértékesebb termelő vagyonát és részben emiatt szűnt meg 1,5 millió munkahely. Összesen kb. 70 Mrd USD kára keletkezett az országnak. Mivel a nemzeti tőke kb. negyed része az adósság értékének, emiatt a kifizetés teljesíthetetlen. A mai adósságterhet kb. 1/4-ére kell mérsékelni. Ha nem, akkor Magyarország – még áthidaló hitelekkel is - totális csődbe jut.


2.) Az államadósság könnyítése kapcsán kapjanak a hazai dolgozók kb. 10 évre kb. 20-25%-os adókönnyítést!


Magyarországon az 1990 előtt az államadósság a lakosságra is hatott, pl. 1980-tól jelentősen visszaesett az állami lakásépítés, s ez családokra vetítve már egy fél lakás árának megfelelő kárt okozott. Ha hozzávesszük a megmaradt 22 Mrd USD-os adósságot, akkor bizonyosan egy ház ára kár keletkezett. 1990 utáni szintén egy fél lakás ára kárt szenvedett minden magyar család. Mondható, hogy az államadósság 1979 óta családonként egy ház ára kárt okozott. Ma az államadósság ma 4 tagú családra számítva kb. 8 millió Ft. Ha ezt ki kell fizetni, akkor Magyarországon minden magyar család elveszíti a lakását. (a nemzet albérlővé válik a saját hazájában, vagy elvándorol) Ezért elkerülhetetlen a rendezés.


3.) Követeljük a GDP 25%-át kitevő rejtett gazdaság gyökeres felszámolását, ennek keretében szerzett és elcsalt kb. 12000 Mrd Ft értékű vagyon- és pénzérték visszatérítését!


Magyarországon a fekete gazdaság aránya 1990 óta megduplázódott, ma a GDP 25%-a. Az adóeltitkolásból szerzett pénzösszegek és csalárd módon szerzett vagyonok értéke 1990 után minimálisan 12000 Mrd Ft-ra tehető. Azért kell ezt az összeget visszaszerezni, mert az egy adócsaló arisztokrácia kezében van, amely gazdaságilag és erkölcsileg rombolja az országot. Ez a réteg a korrupció melegágya, és hogy az országot ne tudják gazdaságilag végleg tönkre tenni, vissza kell tőlük venni az elcsalt értékeket. Ehhez mielőbb vissza kell állítani az Adógyomozó Hivatalt, és átfogó gyomozást kell visszamenőleg indítani.


4.) A korrupció és a rejtett gazdaság felszámolásával juttassanak a társadalom 60%-ának kb. 4,5 millió Ft-os családi részvényt, a kisvállalkozóknak adókedvezményként, és az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok megerősítéséhez részösszeget!


1990 óta a lakosság 80%-ának csökkent, 20%-ának nőtt a jövedelme. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lakosság egészének a reáljövedelme ma az 1989-es értéken áll, akkor nyilvánvaló, hogy a 20%-os nyertes, és a 80%-os vesztes réteg közt egy belső jövedelmi átrendeződés, valójában egy belső kifosztás zajlott le. Azért nevezhetjük ezt belső kifosztásnak, mert a vesztes 80% munkajövedelemből él, s teljesítményük kb. 70%-kal nőtt, miközben reáljövedelmük csökkent, míg a gazdag réteg nagy részének (pl. az adócsaló arisztokráciának) nincs olyan teljesítménye, hogy méltó lenne a jövedelemtöbbletre.


Miután Magyarország lakosságának kb. 60%-a szerény, vagy szegény körülmények közt él, és ők 1990 utáni idők vesztesei, ezért társadalmi igazságtétel, hogy ez a 6 milliós tömeg a veszteségének mérsékléséhez családonként kb. 4,5 milliós részvényt kapjon. Ugyanakkor ismert az önkormányzatok és az egészségügyi rendszer


5.) Magyarországon egy radikális, magyar típusú New Deal-re van szükség, amelyben munkahelyteremtő állami beruházásokat kell kezdeni és védelembe kell venni a hazai árut, amit az Uniónak is el kell fogadnia!


1990 után várni lehetett, hogy a magyar tulajdonú termelő tőke növekedni fog. Ehelyett magyar tulajdonú termelő tőke 60%-a elveszett. Ez példátlan gazdasági veszteség. Ez azért történt, mert 1990 után Magyarországon a kapitalizmusnak egy elavult típusa, azon belül is az idegeneknek kedvező, un. provinciális monopolkapitalizmus alakult ki. A monopolkapitalizmus 1929-ben már súlyos gazdasági válságba taszította a világot, és kiderültek súlyos szociális hiányosságai. Ez történt az USA-ban is. Ám 1931-ben felismerték a monopolkapitalizmus tarthatatlanságát és Keynes angol közgazdász elvei alapján meghirdették a New Dealt-t, melyben fontos, infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásokat indítottak. Ezek mellett azon belföldi cégek, melyek nem bocsátották el a dolgozóikat, a termékeikre rátehették a kék sas jelet, melyet, mint hazai terméket ajánlották a vásárlóknak. A kapitalizmusnak pedig a egy humánusabb típusára, a szociálkapitalizmusra tértek át. Ez kell tenni 2009 után Magyarországon is.


6.) A külföldi cégeknek a további protekcionista - évi kb. 900 Mrd Ft-os - támogatását le kell állítani és az eddig áron alul vásárolt ingatlanok értékét utólag meg kell fizettetni velük.


1990 után Magyarországon megjelent az idegen tőke, s máig kb. 100 Mrd eurót ruháztak be ám mára kb. 100 Mrd USD-t vittek ki. A külföldi elérte óta a lakosság 80%-ának csökkent, 20%-ának nőtt a jövedelme. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lakosság egészének a reáljövedelme ma az 1989-es értéken áll, akkor nyilvánvaló, hogy a 20%-os nyertes, és a 80%-os vesztes réteg közt egy belső jövedelmi átrendeződés, valójában egy belső kifosztás zajlott le. Azért nevezhetjük ezt belső kifosztásnak, mert a vesztes 80% munkajövedelemből él, s teljesítményük kb. 70%-kal nőtt, miközben reáljövedelmük csökkent, míg a gazdag réteg nagy részének (pl. az adócsaló arisztokráciának) nincs olyan teljesítménye, hogy méltó lenne a jövedelemtöbbletre.


7.) A drága állami beruházásokat (pl. a 4-es metrót) felül kell vizsgálni, a bekerülési árakat mérsékelni kell, és a munka nélküli prémiumokat, csillagászati végkielégítéseket (pl. BKV esetében) és gyanús pályázatokon nyert összegeket felül kell vizsgálni és vissza kell fizettetni.


Magyarországon 1990 óta a gyanú és az elégedetlenség övezi az állami beruházásokat. Sokszor meggondolatlanul és drágán épülnek az utak. Ezek közül is legkirívóbb a 4-es metró. A metró hazai forrásból kb. 250 Mrd Ft-ba kerül. Ez jogilag is kifogásolható, mert az önkormányzati törvény szerint Budapest beruházását ez esetben a Központi Költségvetésből nem lehet támogatni. Ezért mielőbb felül kell vizsgálni jogilag és finanszírozási szempontból a 4-es metrót, és keresni kell a kisebb kiadású megoldást. Másik akut pont Magyarországon a pályázati és állami vállalatoknál kialakult jövedelmi és premizálási rendszer. A munka nélkül jövedelmeket és alaptalan pályázatokon elnyert összegeket jórészt összejátszással érik el, ezért nem csak az anyagi veszteség, hanem a veszélyes korrupciós tünete miatt kell utólag is eljárást indítani.


8.) Az állami beruházások kiadásának mérséklésével és a prémiumok visszaszerzésével keletkező összegeket a 120 Mrd Ft-s elvonást elszenvedő önkormányzatok és a csődközeli, kb. 50 Mrd Ft-ot igénylő devizahitelesek megsegítésére kell fordítani.


Magyarországon 2007-ben az 5000 lélekszám alatti településeket II. Nemzeti Fejlesztési Tervben olyan helyzetbe hozták, hogy képtelenek önrész vállalására a pályázatokban. Közben a 4-es metrónak költségvetésből 250 Mrd Ft-ot akarnak juttatni. Közben kormány 2009 nyarán hozott megszorító intézkedésében 120 Mrd Ft-ot von el az önkormányzatoktól. Ettől már a falusi önkormányzatok nem hogy pályázni, hanem már fennmaradni is alig tudnak. További sajnálatos tünet a devizahitelesek sorozatos fizetésképtelensége. Elveszik házaikat, s utcára kerülnek. Számukra az állami beavatkozás, adott esetben tartozásfelvásárlás lehet a családjuk megmentése. Ehhez pár tíz milliárdos állami segítség mentség lehet.


9.) Magyarország sikeres uniós tagságához a mai magyar termelő tulajdont az elkövetkezendő 10-15 évben 1,5-1,7-szeresére kell növelni, az elveszett 1,5 millió munkahely 80%-át vissza kell szerezni, a külföldi cégek hazai uralma mellett is.


Mint ismert Magyarország termelő vagyona 40%-a az 1989-es értéknek, közben a túlprivatizációval és a külföldi felvásárlások miatt a munkahelyekből 1,5 millió elveszett. Ma már egyre inkább felismert, ha nem alakul ki jelentősebb magyar tulajdonú termelő tőke, akkor Magyarország csak elgyengült, bedolgozó hátsó udvara lesz az Uniónak. Ahhoz, hogy ez változzon, jelentősen, kb. 1,5-1,7-szeresére kell növelni a hazai tőke nagyságát az elkövetkezendő egy-másfél évtizedben. Ehhez a magyar New Deal-en beül - az Uniót is meggyőzve - egy piacvédelmi programot kell meghirdetni (mint az USA-ban Hamilton elveivel) Fontos még, hogy a szociális támaszt is jobban adó állami tulajdon is nőjön, s ehhez munkahelyeket jelentő állami beruházásokat kell indítani.


10.) A magyar természeti kincseket - a földet, a vízkészletet, a hévizeket, az ásványkincseket - védelembe kell venni, a külföldieknek történő eladását - az EU ellenkezése mellett is - meg kell akadályozni, az eddigi csalárd szerződéseket felül kell vizsgálni és fel kell mondani.


Magyarországnak közepesnek nevezhető a természeti kincsekben a gazdagsága. Ebből a kincsből akkor profitál igazán az ország, ha hazai kézben is marad. Ezért stratégia kérdésnek tekinthető a hazai természeti kincsek védelme. A külföldiek előtt 2011-ben szabaddá válik a hazai termőföld vásárlása. Ha a felvásárlás dömpingszerűen megindul, akkor Magyarország szó szerint elveszíti a maga alatt a talajt. Ez katasztrofálisan kiszolgáltatott helyzetet teremthet. Ez minden körülmények közt meg kell akadályozni, s Európai Unión belül is ki kell csikarni a földvédelmet. (érdemes erről konzultálni Lengyelországgal is) Ilyen irányban minden eddigi megállapodást is felül kell vizsgálni. Nagy figyelmet kell fordítani a gázvagyon védelmére (ld. Makó), s készülni kell arra, hogy bizonyos érdekcsoportok - a nagyobb technológiai tudásra hivatkozva - a hazai érc és szénvagyont megszerezni.


2009. aug. 30. 15:09
1 2 3
 21/26 anonim ***** válasza:

"Aztán a sok szart behozzák vám nélkül, mert a magyarok semmilyen vámot nem, de az UNIÓ igen kapnak."

ékes példa arra, hogy valaki az úniós szabályok alapjaival sincs tisztban...(no, meg a magyar nyelven való szabatos fogalmazás is hagy némi kívánnivalót maga után, de ez már annyira megszokott turbómagyaréknál, hogy szóra sem érdemes...)

2009. aug. 30. 17:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/26 anonim ***** válasza:

"...A multik pedig adóznak, de nyereségükhöz képest szerintem keveset."

ja, hogy szerinted - akkor minden rendben van :)

szerintem meg a fénysebesség monnyonle, mert az mégiscsak tűrhetetlen, hogy egy zsidó egyszer azt mondta, hogy azt márpedig nem lehet átlépni, és azóta is úgy van, a szegény igazmagyar meg kénytelen eltűrni ezt a felháborító megkülönböztetést!

:)

2009. aug. 30. 17:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/26 anonim ***** válasza:

Te mi a "rákról" beszélsz.

Adó kedvezmény!

Helyi adó mentesség: iparűzési adó

Ha munka nélkülit alkalmaznak évi 400 000- aztán majd évente lehet cserélgetni

Sőt hogy ne vigyorogj: minimál profit kiegészítés!


Rákocska ezekről nem hallottál a homokozóban?

2009. aug. 30. 17:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/26 anonim ***** válasza:

Ezeket azzal kapcsolatban írtam hogy olcsóbb e a magyar árú még ha drágábban is termeljük meg adott esetben. De egy az egyben át lehet írni a KKv-k ra és a multikra is.


Természetesen nem csak az Ikaruszra vonatkozik a kérdés hanem nagy általánosságban.

Nem lenne hatékonyabb a nemzetgazdasági szempontokat is alapul véve elbírálni a pályázatokat? Át rágni azokat az okokat amik olcsóbbá teszik sokszor a drágábbat?

Miért a külföldi multikat kedvezményezzük , mikor abból az összegből versenyképes és hazai cégeket lehetne megmenteni és fel fejleszteni olyan szintre ami külföldön is eladhatóvá tennék. Hogy ne kifelé fizessünk? Adjuk össze a teljesség hiánya mellett hogy mik befolyásolhatják hogy valójában mi is a drágább?


1 . 8 % al már az indulásnál drágább a külföldi , hisz ennyi az a kamat amennyiért a külföld hitelez.


2. Mennyi az az összeg ami termelődik mint 100% magyar profit éveken át ha itt hagyják a gazdaságban a pénzt?


3 . Hány munkahelyet hoz a tevékenység.


3. Mennyivel kevesebbet kell kifizetni segélyekre.


4. Mekkora adóbevételeket jelent a gyártó cég működése?


6. Mekkora helyi adókat jelent ?


7. Mennyit hoz a háttér ipar miatt kialakult cégek beszállítók bevétele , adója?


8. Milyen inovációkat eredményezhet?


9. És ha egy picit bizakodó vagyok: Mennyit hogy ha ki jut exportra? Hiszem amit nem kell kintről felvenni az 8%. És már ennyit virtuálisan is hoz , plusz az adók , és járulékok a cég haszna , ami mind Euróba jön be és itt lesz a nagyon nagy része elköltve!


Gondolkodj ! Akad annyival olcsóbb pld busz külföldön ami mind ennek ellenére olcsóbb.

És ne is hivatkozz a pénzre mert ezeket vagy így vagy úgy de kifizetjük.

Nem lehet hogy ez csak egy bizonyos korrupt rétegnek nem kifizetődő?

DJ

2009. aug. 30. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/26 anonim ***** válasza:
Miért szerinted sokat adóznak a multik? Egy nagy lóf*szt. Akkor már rég elhúztak volna innen a büdös p*csába :D
2009. aug. 30. 18:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/26 anonim ***** válasza:
61%

1.: Azt hogyan? Odaálltok a hitelezők elé, és szóltok, hogy na most ide 50 mrd euróval? Követelni sok mindent lehet, én is követelhetem, hogy adjanak nekem 100 milliót, csak félek, hogy ettől nem fogom megkapni.


2.: Rendben, de az adócsökkentés után az állami szolgáltatásoknak is csökkenniük kell.


3.: Akarni azt is lehet, de egyetlen ország sincs a földön, ahol nincs feketegazdaság (még Dániában és Svájcban is van), legfeljebb nem ekkora. Okos adópolitikával lehet ellene küzdeni, nem akarással meg követeléssel.


4.: Korrupció is van mindenütt, és mindenhol küzdenek is ellene. Mindenhol követelik, hogy ne legyen korrupció, de a kiáltvány szerzőinek esetleg konkrét ötlete is van, mitől szűnne meg egycsapásra a korrupció?


5.: Állami beruházáshoz sok állami pénz kell. Ahhoz magas adók, ami a 2. pontba ütközik. Vagy hitelfelvétel, ami az 1. pontba ütközik. A kiáltvány írói nem tudják, hogy a New Deal nem ingyen volt, az USA eladósodott közben.


6.: Nem fog használni a jogbiztonságnak, ha érvényes szerződéseket felbontanak. Ugyanis ekkortól kezdve senki sem mer majd Magyarországgal üzletelni, mondván, itt bármikor felülvizsgálhatnak bármilyen szerződést.


7.: Most akkor legyen sok állami beruházás, vagy szüntessük meg őket? Az OK, hogy csináljuk hatékonyabban, de ezt sem elég akarni meg követelni, hanem tudni kellene, HOGYAN. Az meg innen hiányzik.


8.: Ez OK, de ha (2.) drasztikusan csökkentek az állam jövedelmei, akkor hirrtelen miből lesz mindenre pénz?


9.: Lehet növelni a magyar tulajdont. Ehhez csak ún. "pénz" kell. Honnan lesz az államnak több pénze, ha az adócsökkentés (2. pont) után kevesebb a pénze?


10.: Ez OK, de nehogy azt higgyétek, hogy sok múlik az ásványkincseken. Dániának, Hollandiának, Svájcnak milyen ásványkincse van? És mire megy Zimbabwe, Zambia vagy Bolívia a rengeteg természeti kincsével?

2009. aug. 30. 20:30
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!