Vállalható-e a Magyarok Szövetsége Gazdasági tagozat 10 pontja?

A Gazdasági Tagozat 10 pontja

1.) Követeljük az államadósság lengyel/bolgár minta szerinti kb. 60-70%-os mérséklését, és rendezetlensége miatt elveszett kb. 50-60 Mrd USD visszatérítését Magyarországnak!

Magyarország adóssága 1990-ben 22 Mrd US dollár volt. Miután 93/94-ben Magyarország adósságát nem mérsékelték, azért az értéke mára 4,5-szeresére nőtt. Emiatt adták el az ország legértékesebb termelő vagyonát és részben emiatt szűnt meg 1,5 millió munkahely. Összesen kb. 70 Mrd USD kára keletkezett az országnak. Mivel a nemzeti tőke kb. negyed része az adósság értékének, emiatt a kifizetés teljesíthetetlen. A mai adósságterhet kb. 1/4-ére kell mérsékelni. Ha nem, akkor Magyarország – még áthidaló hitelekkel is - totális csődbe jut.

2.) Az államadósság könnyítése kapcsán kapjanak a hazai dolgozók kb. 10 évre kb. 20-25%-os adókönnyítést!

Magyarországon az 1990 előtt az államadósság a lakosságra is hatott, pl. 1980-tól jelentősen visszaesett az állami lakásépítés, s ez családokra vetítve már egy fél lakás árának megfelelő kárt okozott. Ha hozzávesszük a megmaradt 22 Mrd USD-os adósságot, akkor bizonyosan egy ház ára kár keletkezett. 1990 utáni szintén egy fél lakás ára kárt szenvedett minden magyar család. Mondható, hogy az államadósság 1979 óta családonként egy ház ára kárt okozott. Ma az államadósság ma 4 tagú családra számítva kb. 8 millió Ft. Ha ezt ki kell fizetni, akkor Magyarországon minden magyar család elveszíti a lakását. (a nemzet albérlővé válik a saját hazájában, vagy elvándorol) Ezért elkerülhetetlen a rendezés.

3.) Követeljük a GDP 25%-át kitevő rejtett gazdaság gyökeres felszámolását, ennek keretében szerzett és elcsalt kb. 12000 Mrd Ft értékű vagyon- és pénzérték visszatérítését!

Magyarországon a fekete gazdaság aránya 1990 óta megduplázódott, ma a GDP 25%-a. Az adóeltitkolásból szerzett pénzösszegek és csalárd módon szerzett vagyonok értéke 1990 után minimálisan 12000 Mrd Ft-ra tehető. Azért kell ezt az összeget visszaszerezni, mert az egy adócsaló arisztokrácia kezében van, amely gazdaságilag és erkölcsileg rombolja az országot. Ez a réteg a korrupció melegágya, és hogy az országot ne tudják gazdaságilag végleg tönkre tenni, vissza kell tőlük venni az elcsalt értékeket. Ehhez mielőbb vissza kell állítani az Adógyomozó Hivatalt, és átfogó gyomozást kell visszamenőleg indítani.

4.) A korrupció és a rejtett gazdaság felszámolásával juttassanak a társadalom 60%-ának kb. 4,5 millió Ft-os családi részvényt, a kisvállalkozóknak adókedvezményként, és az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok megerősítéséhez részösszeget!

1990 óta a lakosság 80%-ának csökkent, 20%-ának nőtt a jövedelme. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lakosság egészének a reáljövedelme ma az 1989-es értéken áll, akkor nyilvánvaló, hogy a 20%-os nyertes, és a 80%-os vesztes réteg közt egy belső jövedelmi átrendeződés, valójában egy belső kifosztás zajlott le. Azért nevezhetjük ezt belső kifosztásnak, mert a vesztes 80% munkajövedelemből él, s teljesítményük kb. 70%-kal nőtt, miközben reáljövedelmük csökkent, míg a gazdag réteg nagy részének (pl. az adócsaló arisztokráciának) nincs olyan teljesítménye, hogy méltó lenne a jövedelemtöbbletre.

Miután Magyarország lakosságának kb. 60%-a szerény, vagy szegény körülmények közt él, és ők 1990 utáni idők vesztesei, ezért társadalmi igazságtétel, hogy ez a 6 milliós tömeg a veszteségének mérsékléséhez családonként kb. 4,5 milliós részvényt kapjon. Ugyanakkor ismert az önkormányzatok és az egészségügyi rendszer

5.) Magyarországon egy radikális, magyar típusú New Deal-re van szükség, amelyben munkahelyteremtő állami beruházásokat kell kezdeni és védelembe kell venni a hazai árut, amit az Uniónak is el kell fogadnia!

1990 után várni lehetett, hogy a magyar tulajdonú termelő tőke növekedni fog. Ehelyett magyar tulajdonú termelő tőke 60%-a elveszett. Ez példátlan gazdasági veszteség. Ez azért történt, mert 1990 után Magyarországon a kapitalizmusnak egy elavult típusa, azon belül is az idegeneknek kedvező, un. provinciális monopolkapitalizmus alakult ki. A monopolkapitalizmus 1929-ben már súlyos gazdasági válságba taszította a világot, és kiderültek súlyos szociális hiányosságai. Ez történt az USA-ban is. Ám 1931-ben felismerték a monopolkapitalizmus tarthatatlanságát és Keynes angol közgazdász elvei alapján meghirdették a New Dealt-t, melyben fontos, infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásokat indítottak. Ezek mellett azon belföldi cégek, melyek nem bocsátották el a dolgozóikat, a termékeikre rátehették a kék sas jelet, melyet, mint hazai terméket ajánlották a vásárlóknak. A kapitalizmusnak pedig a egy humánusabb típusára, a szociálkapitalizmusra tértek át. Ez kell tenni 2009 után Magyarországon is.

6.) A külföldi cégeknek a további protekcionista - évi kb. 900 Mrd Ft-os - támogatását le kell állítani és az eddig áron alul vásárolt ingatlanok értékét utólag meg kell fizettetni velük.

1990 után Magyarországon megjelent az idegen tőke, s máig kb. 100 Mrd eurót ruháztak be ám mára kb. 100 Mrd USD-t vittek ki. A külföldi elérte óta a lakosság 80%-ának csökkent, 20%-ának nőtt a jövedelme. Ha tekintetbe vesszük, hogy a lakosság egészének a reáljövedelme ma az 1989-es értéken áll, akkor nyilvánvaló, hogy a 20%-os nyertes, és a 80%-os vesztes réteg közt egy belső jövedelmi átrendeződés, valójában egy belső kifosztás zajlott le. Azért nevezhetjük ezt belső kifosztásnak, mert a vesztes 80% munkajövedelemből él, s teljesítményük kb. 70%-kal nőtt, miközben reáljövedelmük csökkent, míg a gazdag réteg nagy részének (pl. az adócsaló arisztokráciának) nincs olyan teljesítménye, hogy méltó lenne a jövedelemtöbbletre.

7.) A drága állami beruházásokat (pl. a 4-es metrót) felül kell vizsgálni, a bekerülési árakat mérsékelni kell, és a munka nélküli prémiumokat, csillagászati végkielégítéseket (pl. BKV esetében) és gyanús pályázatokon nyert összegeket felül kell vizsgálni és vissza kell fizettetni.

Magyarországon 1990 óta a gyanú és az elégedetlenség övezi az állami beruházásokat. Sokszor meggondolatlanul és drágán épülnek az utak. Ezek közül is legkirívóbb a 4-es metró. A metró hazai forrásból kb. 250 Mrd Ft-ba kerül. Ez jogilag is kifogásolható, mert az önkormányzati törvény szerint Budapest beruházását ez esetben a Központi Költségvetésből nem lehet támogatni. Ezért mielőbb felül kell vizsgálni jogilag és finanszírozási szempontból a 4-es metrót, és keresni kell a kisebb kiadású megoldást. Másik akut pont Magyarországon a pályázati és állami vállalatoknál kialakult jövedelmi és premizálási rendszer. A munka nélkül jövedelmeket és alaptalan pályázatokon elnyert összegeket jórészt összejátszással érik el, ezért nem csak az anyagi veszteség, hanem a veszélyes korrupciós tünete miatt kell utólag is eljárást indítani.

8.) Az állami beruházások kiadásának mérséklésével és a prémiumok visszaszerzésével keletkező összegeket a 120 Mrd Ft-s elvonást elszenvedő önkormányzatok és a csődközeli, kb. 50 Mrd Ft-ot igénylő devizahitelesek megsegítésére kell fordítani.

Magyarországon 2007-ben az 5000 lélekszám alatti településeket II. Nemzeti Fejlesztési Tervben olyan helyzetbe hozták, hogy képtelenek önrész vállalására a pályázatokban. Közben a 4-es metrónak költségvetésből 250 Mrd Ft-ot akarnak juttatni. Közben kormány 2009 nyarán hozott megszorító intézkedésében 120 Mrd Ft-ot von el az önkormányzatoktól. Ettől már a falusi önkormányzatok nem hogy pályázni, hanem már fennmaradni is alig tudnak. További sajnálatos tünet a devizahitelesek sorozatos fizetésképtelensége. Elveszik házaikat, s utcára kerülnek. Számukra az állami beavatkozás, adott esetben tartozásfelvásárlás lehet a családjuk megmentése. Ehhez pár tíz milliárdos állami segítség mentség lehet.

9.) Magyarország sikeres uniós tagságához a mai magyar termelő tulajdont az elkövetkezendő 10-15 évben 1,5-1,7-szeresére kell növelni, az elveszett 1,5 millió munkahely 80%-át vissza kell szerezni, a külföldi cégek hazai uralma mellett is.

Mint ismert Magyarország termelő vagyona 40%-a az 1989-es értéknek, közben a túlprivatizációval és a külföldi felvásárlások miatt a munkahelyekből 1,5 millió elveszett. Ma már egyre inkább felismert, ha nem alakul ki jelentősebb magyar tulajdonú termelő tőke, akkor Magyarország csak elgyengült, bedolgozó hátsó udvara lesz az Uniónak. Ahhoz, hogy ez változzon, jelentősen, kb. 1,5-1,7-szeresére kell növelni a hazai tőke nagyságát az elkövetkezendő egy-másfél évtizedben. Ehhez a magyar New Deal-en beül - az Uniót is meggyőzve - egy piacvédelmi programot kell meghirdetni (mint az USA-ban Hamilton elveivel) Fontos még, hogy a szociális támaszt is jobban adó állami tulajdon is nőjön, s ehhez munkahelyeket jelentő állami beruházásokat kell indítani.

10.) A magyar természeti kincseket - a földet, a vízkészletet, a hévizeket, az ásványkincseket - védelembe kell venni, a külföldieknek történő eladását - az EU ellenkezése mellett is - meg kell akadályozni, az eddigi csalárd szerződéseket felül kell vizsgálni és fel kell mondani.

Magyarországnak közepesnek nevezhető a természeti kincsekben a gazdagsága. Ebből a kincsből akkor profitál igazán az ország, ha hazai kézben is marad. Ezért stratégia kérdésnek tekinthető a hazai természeti kincsek védelme. A külföldiek előtt 2011-ben szabaddá válik a hazai termőföld vásárlása. Ha a felvásárlás dömpingszerűen megindul, akkor Magyarország szó szerint elveszíti a maga alatt a talajt. Ez katasztrofálisan kiszolgáltatott helyzetet teremthet. Ez minden körülmények közt meg kell akadályozni, s Európai Unión belül is ki kell csikarni a földvédelmet. (érdemes erről konzultálni Lengyelországgal is) Ilyen irányban minden eddigi megállapodást is felül kell vizsgálni. Nagy figyelmet kell fordítani a gázvagyon védelmére (ld. Makó), s készülni kell arra, hogy bizonyos érdekcsoportok - a nagyobb technológiai tudásra hivatkozva - a hazai érc és szénvagyont megszerezni.