Az miért van, hogy nekem nincs egy munkanélküli ismerősöm se?

Nekem nagyon közeli rokonom kb. 5 évig keresett aktívan állást, többszáz email-t postázott. Sok álláshirdetés kamu. Sokra 50-en jelentkeznek 1-2 helyre. Soknál álindokok vannak, pl. olyan helyre kérnek nyelvtudást, ahova ez abszurd követelmény. Ha elmúltál 50, akkor el vagy veszve.

A rokonom sorra végezte az OKJ-s szakmákat, sok pénzt kiperkálva. Végre talált egy piacképesebbet, most dolgozik, 11-12 órában. Node nem nyavalyog emiatt, örül, hogy van.

Másik közeli rokonom is aktív álláskereső, néha talál egy-egy embertelen alkalmit, ami napi 14 órás kb. Biztonsági őr.

Másik családi ismerős gépész v. gépészmérnök, és munkanélküli. Bár a gépészmérnökséggel nehezen tudom elképzelni, de a család nem hazudik, max a végzettséget tudja rosszul. Ő is 50 feletti, el van veszve.

Nem egy barátnőm szülei közül munkanélküli legalább az egyik, van, ahol mindkettő. Vannak, akiknél az evés, utazás nehéz kérdés.

Amúgy bizonyos végzettségekről a gimimben is mondtak rossz híreket a tanárok, ha pályaválasztás végett érdeklődtünk. Volt, aki a (tanulásban!!!) szorgalmas és tehetséges diáknak is azt javasolta, ne akarjon diplomát. A kétkezi szakmák piacképesek inkább. Egyik tanárnak környezetmérnök gyereke van és munkanélküli.

Ja, közben jönnek az emlékek. Félig rokonomnak nevezhető személy dietetikus, és azt mondja, azzal is nehéz elhelyezkedni. Néha talál munkát, éhbérért, aztán hamar elveszíti, és kereshet újat. Biztos dietetikus állása nincs. Most végzi a táplálkozástudományi MSc-t, hátha úgy több sikerrel jár majd. Ő is "idős" (sok-sok idézőjellel, értsétek jól), 40-50 közötti.

Előző, ha addig írnak, a hosszú válaszoló voltam.

Fontos infó: mindenki, akiről írtam budapesti.