Jól értem, hogy végeredményben azzal érvel a kormány, hogy azért jobb a keretszámok szűkítése a Gyurcsány-féle tandíjjal szemben, mert most már van Diákhitel 2? Ha igen,4 éve miért nem vetették fel?

"Szép hogy ennyi részösztöndíjas van, de attól még nekik is ugyanúgy fizetni kell, és ezt nem minden család engedheti meg magának."

- De nem mindegy, hogy csak mondjuk a felét esetleg. Ami máris sokkal több család számára teszi elérhetővé a tanulást, mint a kevesek teljes támogatása.

Az eddigi válaszokból kiválóan látszik, hogy ugyanannak a dolognak a megítélése kizárólag a szemlélettől függ.

Többen juthatnak hozzá kevesebbhez. Ez jól hangzik. Önmagában az állítás akkor igaz, ha ezt a keretszámot kihasználják. Ha igen, formálisan igaz az állítás. De nem használják ki, tavaly a sokkal kisebb keret nagyjából ötödére volt igény. Másik probléma, hogy a hitel az hitel. Vissza kell fizetni. Ha lesz állása a diplomásnak. Ahhoz két dolog kell, munkahely és felkészültség. Az előbbiből csak közmunka van (de ilyen minek), utóbbiból viszont hiány lesz. Erről már idén gondoskodtak, a jövő évi (egyetemi) költségvetés alapján pedig már tervezik a leépítéseket (szakirányok, óraszámok, minőségi mutatók csökkentése, stb), ugyanis nem lesz rá keret.

De ez még mindig a kisebb gond. Feltételeztük, hogy ennyi osztható e területen. De ha az egész gazdaságot tekintjük, ki állítja, hogy annak hosszútávú fejlődése szempontjából az az arány a jó, amelyik ekkora összeget eredményez? Ki állítja, hogy a világban a (hosszú távon is) fejlődő gazdaságok így csinálták annak idején? Mert a lényeg mégis csak ez. A felsőoktatás egy szűkebb réteg problémája. Kérdés, hogy ez a probléma milyen mértékben hat ki a többi, széles rétegekre. Ha semennyire, belügy. Ha nagyon is, akkor közügy. És eltűrhetetlen. Nem is fogják eltűrni. Most még lehet terrorizálni, ez is egy fejlődési folyamat, amelynek megvan a kifutási ideje. Csak ne jajgassanak, akiknek akkor kell majd szélsebesen elugrálniuk előle.