A '90-es évek előtt hogy nézett ki az álláskeresés?

Már az iskolaidő alatt ún. tanulmányi szerződést kötöttek a diákokkal, és a képzés végeztével ott dolgozhatott ahol a gyakorlati helye volt.

Gyáraknál meg a kapuban táblára volt kiírva, hogy milyen munkaerőt vesznek fel. Dísznek néhol megmaradtak ezek a táblák ma is. :)

És voltak újsághírdetések is.

Volt akkoriban egy "aranyköpés":

"Száz évig úgysem élünk, száznál pedig több munkahely van!"

Ez szerintem jól érzékelteti a helyzetet. (bár most majd jönnek a mai "munka hősei", akik napi 25 órát aktívan dolgoznak, hogy "..könnyű volt akkor, mert 1 ember munkáját 4 végezte el..", és jól megmondják.)))

Nekem egy ismerősöm mondta, hogy beadta az önéletrajzát, behívták, felvették. Ez számomra is elég fura, mert igaz, hogy piacképes szakmája van, de ő volt az egyetlenegy jelentkező? Ezek szerint igen...

Nem voltak ilyen körmönfont állásinterjúk, ahol mindenféle megalázó pszichológiai tesztnek vetették alá, mint most.

A legnagyobb m.arhaság, amit mostanában hallottam, mint állásinterjú kérdés:

-Mi lenne szívesebben, szekrény, vagy fogas?

Na, ilyen kérdések akkor nem voltak.