Hogy lehet, hogy 2002ben még a térség élvonalába tartoztunk, most pedig sereghajtók vagyunk?

Sokan voltunk, de nem voltunk elegen :)

Sajnos ez inkább szomorú, azóta minden csak leromlott, a Fidesz se a régi, és a támogatói se. Hasonlítsd össze a 2002-es Kossuth téri sok jó arcot a Békemenet leharcolt nyugdíjasaival... Arra a bizonyos 8 évre tényleg ráment az ország, és nem hiszem hogy van visszaút. Mindenki hibája aki akkor szavazókorú állampolgár volt, hogy az MSZP hatalomra juthatott.

Ritkán lehet olyan higgadt, korrekt és tényekre alapozott választ olvasni, mint a #9-es. Az utolsó mondat kicsit félreérthetőre sikeredett, OV-nek nem kellett benyalnia, mert saját magát nyalta volna.

Ezt persze nem kell elhinni, de az a hitetleneknek rossz, mert tévképzeteken alapuló cselekvések ritkán eredményesek. Mint Pro Patrianak, akiről minden érv lepereg, megértem, hívőkkel nem lehet vitatkozni, akit hitében rengetnének meg, az ezt nagyon nehezen viselné lelkileg.

2002-ben már nem tartoztunk annyira a térség élvonalába. Ez 1990-ben sokkal határozottabban látszott. Mindössze a hagyományosan magas színvonalú cseh ipar volt összemérhető.

Az okok sokrétűek, igazságtalan lenne egy valamire kenni, legfőképpen nem az akkori kommunistákra. Például azért nem, mert a régi rendszert változatlanul akarókat már régen háttérbe szorították belülről a változás akarók. Gyakorlatilag is, ideológiailag is. Ha nem így lett volna, nem lett volna az átmenet olyan példaértékű, amit az egész világ a SZU-tól az USA-ig alig akart elhinni. A probléma azonban klasszikus. Valamit eltörölni sokkal könnyebb, mint helyébe másikat építeni. Iszonyatos társadalmi nyomás volt kívülről és belülről a kapitalizmus létrehozására, csak más okból. Lehetett volna főkommunista, vagy főjobbos vezető, csak ugyanazt tehette volna, legfeljebb kicsit eltérő stílussal. Kívül mindenki gyors kapitalizmust akart nálunk. Kicsit azért, nehogy visszatérjen a másik rendszer, de főleg az új piacért, az új jó munkaerőért, a várható olcsó és magas profitért. Mert a kapitalizmusnak ez a lényege. Belül mindenki azt látta, itt a lehetőség a jóléti kapitalizmusra, nosza csináljuk. A tömegekben a tévhit, hogy ha kapitalizmus, akkor jólét, olyan erős volt, hogy minden mást elnyomott. De nem nagyon tudta senki, hogyan kell ezt csinálni. Antall gyors hazai nagytőkére gondolt, úgy vélte jobb, mint a külföldi. Nem lett jobb. De a lényeg mégis az, hogy a kapitalizmus természete szerint hosszú idő alatt konszolidálódik, rövid idő alatt, tapasztalt nyugati nagytőke tevékenysége mellett csak a hataloméhes vezető termelődik ki. Mert ő gyors, hiszen csak hatalmat akar. A dolgokat átlátó, eredményt teremtő vezetőnek időre van szüksége, amit a tömeg nem hisz el, mert az előbbi ezt sulykolja belé. A megfontolt vezetőnek ezért nincs esélye. Mára ez, és az eredménye eléggé nyilvánvaló, mégsem hiszik el nagyon sokan. Azt gondolják - mert ügyesen elhitetik velük - még mindig a már régen kiöregedett, motyogni is alig bíró "kommunisták" miatt van így. Vagy a szocializmust hírből alig ismerő fiaikról, akik már régen rájöttek, hogy eredményt elérni a mostani módszerekkel lehet. Ahogy nagyapáik is rájöttek, hogy a nagy keleti szomszéd és "atya" módszerei az egyedül hasznosak a saját szempontból.

Azok a komcsizó fórumozók, mondjanak már neveket, akik a "szocialista" módszerekkel teszik tönkre az országot. Olyanokat lehet sorolni bőven, akik a nyugati módszerekkel (csak sokkal durvábban) teszik tönkre az országot kegyetlen egoizmussal, de ekkor nincs szerepe semmiféle pártnak. E tekintetben azonosak, legfeljebb szólamaikban lehet nagy nehezen különbséget észrevenni.

Amit még a társadalom nem tanult el a nyugattól, az a magabiztos határozottság, amellyel elzavarja a politikusait, ha túl erőteljesen élősködnek. Valamennyit tudomásul vesz, talán mert ez az ára a vezetésnek, de az elvárás sokkal magasabb. Amint ez nálunk is érvényesül, azonnal észrevehető lesz a gazdasági mindennapokban is.

Én laikusként a józan "paraszti" eszemmel a következőket gondolom,amiért most ide jutottunk:

1.A minőség-mennyiség egyensúlyának a felborulása,tehát sok vacakot valamivel olcsóbban,hogy folyamatos legyen a kereslet.Például bármilyen elektromos háztartási vagy szórakoztató elektronikai cikk,ma már az úgynevezett márkás pl: dvd lejátszó is max 2 évet fut,aztán vehetsz újat.

2.A import elszabadulása,ennek oka az is,hogy nem túl kedvező adózási rendszerünk van,ezért még a magyar tulajdonú vállalkozásoknak is jobban megéri kitelepülni más országba és onnan ide exportálni a termékeit.

3.A ki- és bevándorlások,vendégmunkások kontrollálatlansága,ami ahhoz vezetett,hogy egyre kevesebbért egyre többet dolgozunk.

4.OV szavaival élve (nem vagyok rajongója,de jól megfogalmazta) a spekulánsok világát éljük,ami azt jelenti,hogy minimális vagy még annyi erőfeszítéssel,munkával sem mindenki hatalmas összegeket akar kaszálni.Ez már kicsiben is megy,a legócskább vacakért is vagyonokat akarnak kapni az emberek.

5.Bár annak idején,mikor beléptünk az unióba sokan úgy gondolták,hogy ez jó lesz,vannak előnyei és hátrányai is.

De ha körülnézünk,hogy hány tagállamban vannak komoly problémák gazdaságilag és politikailag egyaránt,rá kell jönnünk,hogy valamit nagyon elfuseráltak és nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.