Volt nyilas puccs?

"- Nem adta át. Puccsal elvették tőle, majd ő formailag beleegyezett, ami amúgy sem jelentett akkor már semmit."

így van. sőt, Szálasi felesküdése a koronára sem jelent semmit, mivel népakarattal ellentétesen lépett hatalomba. A nyilasok mindig is egy kis, szélsőséges csoport voltak.

Miért kell olyat állítani amit egyáltalán nem írtam le? Azért egy minimális korrektséget, és „gerincességet” elvárna az ember! A felvetéseid minden tényszerűséget nélkülöznek. Nem érdemes vitába szállni mert mind a tények ismeretében, mind retorikailag magasabb szinten állok, és a végén úgy is alulmaradnál. Rengeteg kérdésnél írhattam volna kifogásokat, de nem akartam feleslegesen „kisregényeket” írni egy nyilvánvalóan téves beidegződés miatt. Állításaidat elfogultság koncepciózusság és részrehajlás jellemzi. A tényeket adatokat ennek függvényében válogatod, vagy durván „másítod” meg!

Az meg, hogy aláírta Szálasi a kinevezését, és megbízta a kormányalakítással nem mindegy, mert ezzel tette törvényessé és jogfolytonossá az „uralmát”. Többek közt ezért nevezhették Mo. –t Hitler utolsó csatlósának.

És különben is ha ennyire nem számított az egész akkor miért kellett volna aláírnia?

Eredeti „forrásokból” dokumentumokból kell kiindulni nem találgatásokból meg részrehajló feltételezésekből. A kinevezési dokumentumot Horthy sk. írta alá aminek egy részletét be is másoltam.

Egy ház adásvételénél sem az a mérvadó, hogy valaki erőszakosan-önkényesen beköltözik hanem, hogy a megfelelő okiratokat aláírták –e.!!!!

Ha Horthy még aug. folyamán végrehajtotta volna a „kiugrási tervet” akkor másképp is alakulhattak volna a dolgok.

"Miért kell olyat állítani amit egyáltalán nem írtam le?"

- Kiemelnéd, hogy hol történt ilyen?

"Azért egy minimális korrektséget, és „gerincességet” elvárna az ember!"

- Így van. Csak sajnos nem mindenkiből jön ez ösztönszerűen, így te például rendszeresen "lelépsz" azokról a helyekről, ahol tételesen megcáfoltam a firkálmányaidat, mert egyszer már besült a mutatvány, és nem akarod megismételni.

"A felvetéseid minden tényszerűséget nélkülöznek."

- A "felvetéseim"-ben a téma legelismertebb szakértőitől idéztem.

"Nem érdemes vitába szállni mert mind a tények ismeretében, mind retorikailag magasabb szinten állok"

- Na, most majdnem kiugrottam a zoknimból:D

Minél magasabban hordod az orrodat, annál nagyobbat tudsz esni. Az a baj, kedves kolléga, hogy ezt a fenenagy szaktudást és retorikai kiműveltséged rajtad kívül még senki nem tette szóvá veled kapcsolatban. Csak te hiszed magadat egy egész fórum-közösséget befolyásoló megmondóembernek.

Én - ellentétben veled - nem szorulok öndicséretre, akik régebbóta itt vannak, ismernek, és még a velem ellentétes életszemléletű személyek is úgy írnak rólam, mint akivel korrekten lehet vitatkozni, és nem csap át szélsőségekbe. Mutassak példákat?

"és a végén úgy is alulmaradnál."

- Ezt nem elég mondogatnod, ha az eddigi esetek éppen mást tanúsítanak...

"Rengeteg kérdésnél írhattam volna kifogásokat, de nem akartam feleslegesen „kisregényeket” írni egy nyilvánvalóan téves beidegződés miatt."

- Így van, egyet is értek. Szorítsd vissza a téves beidegződéseidet, és ne írj semmit.

"Állításaidat elfogultság koncepciózusság és részrehajlás jellemzi. A tényeket adatokat ennek függvényében válogatod, vagy durván „másítod” meg!"

- Ezt biztosan azért sikerült ilyen szépen megfogalmaznod, mert már olyan sokaktól hallottad magadfelé. Így én sem tudok mást hozzátenni, tökéletesen illik rád.

Azzal a pontosítással, hogy - ami még inkább kritikán aluli - mániákus baloldaliságodban önellentmondásokba is bonyolódsz, például Horthy egyszer háborús bűnös, aki sok százezer hazafit küldött halálba, majd néhány kommenttel később ugyanez a sok százezer férfi "fasiszta hódító had". Most akkor hogy is van?:) És mikor a szovjetellenes harcban résztvevő önkéntes észt, lett, litván, svéd, spanyol, norvég, és egyéb katonákról írtam, azt válaszoltad, "kit érdekel néhány _kollaboráns_?" Majdnem kiestem a székből:D Kollaboránsok, akik az általad pátoszosan megfogalmazott "békésen építgető Szovjetunióra" támadtak.

"Az meg, hogy aláírta Szálasi a kinevezését, és megbízta a kormányalakítással nem mindegy, mert ezzel tette törvényessé és jogfolytonossá az „uralmát”. Többek közt ezért nevezhették Mo. –t Hitler utolsó csatlósának.

És különben is ha ennyire nem számított az egész akkor miért kellett volna aláírnia?"

- Azért, hogy a magyar nép ne lázongjon, hogy úgy tűnjön, nem megbuktatták a kormányzójukat a nyilas puccsisták a német megszállók segítségével, hanem ő maga adta át hatalmát. Horthynak ugyanis - elhiszed-e, vagy sem, lényegtelen - még ekkor, 1944-ben is igen magas volt a népszerűsége és az elismertsége.

Ha Horthy nem adta volna meg az írást, valószínűleg tüntetések lettek volna országszerte, így viszont elkerülhették ezt. Mi pedig a halottak százait, akiket agyonlőttek volna a németek lázongások okán.

Horthy már elvesztette elsőszülött fiát az oroszországi fronton. Teljesen érthető, hogy második fia életével való zsarolását nem tudta kiállni. Nem is lett volna ember, ha igen.

"Eredeti „forrásokból” dokumentumokból kell kiindulni nem találgatásokból meg részrehajló feltételezésekből."

- Rólad a jóízlés keretein belül nem lehet nyilatkozni...

Újra kimásolom a korábban erre írt válaszomat, hogy más is lássa, milyen képmutató vagy:

***

Megnyugtathatlak: nem egy könyvet olvastam el az adott témában.:) Méghozzá a legnagyobb szaktekintélyek tollából. Kétségtelen, hogy ezek a könyvek nem az '50-es, '60-as, '70-es években íródtak. De azért pár címet felmutatnék neked:

1) Szombat Tamás, Pranter Zoltán - Magyarország a II. világháborúban, Pannon-Literatúra kiadó, 2009.

2) Szabó Péter, Számvéber Norbert - A keleti hadszíntér és Magyarország 1941 - 1943, Puedlo Kiadó, 2003.

3) Ungvári Krisztián - A magyar honvédség a második világháborúban, Osiris Kiadó, 2004.

4) Szélinger Balázs, Tóth Marcell - A második világháború teljes története; Küzdelem Magyarországért, Pannon-Literatúra kiadó, 2010.

5) Babucs Zoltán, Maruzs Roland - Ahol a hősök születnek; Az egri magyar királyi "Dobó István" 14. honvéd gyalogezred története, (1922-1945), Puedlo Kiadó, 2007.

6) dr. Vajda Ferenc (lektorálta dr. Szabó Péter, és dr. Számvéber Norbert) - A Don partjáig és vissza; Emlékek és fényképek a magyar királyi 2. hadsereg 1942-1943. évi hadműveleteiről, Puedlo Kiadó, 2008.

7) Pihurik Judit - Naplók és memoárok a Don-kanyarból 1942-43, Napvilág Kiadó, 2007.

8) Környei István - Katonasors I.-II.-II. kötet, Kráter Műhely Egyesület, 2007-2009.

9) Kecskés Péter Pál - Honvédnapló a keleti frontról, Hispánia kiadó, 2002.

Szóval engem óvatosan vádolj műveletlenséggel, mert valószínűleg többet olvastam csak a doni témában, mint te eddig összesen. És mielőtt belekezdenél: igen, a frontot megjárt egykori katonákkal is beszéltem.

***

"A kinevezési dokumentumot Horthy sk. írta alá aminek egy részletét be is másoltam.

Egy ház adásvételénél sem az a mérvadó, hogy valaki erőszakosan-önkényesen beköltözik hanem, hogy a megfelelő okiratokat aláírták –e.!!!!"

- Mit is mond a jog az erőszakkal kicsikart szerződésekről?

"Ha Horthy még aug. folyamán végrehajtotta volna a „kiugrási tervet” akkor másképp is alakulhattak volna a dolgok."

- Ki is él feltételezésekkel, találgatásokkal?:) Ott van Románia, ők sem jártak jobban, noha átálltak. Ugyanúgy megkapták a nyakukba a maguk diktátorát, Ceaușescut, ugyanúgy kommunizmus lett náluk is. Ott van Csehszlovákia, ugyanúgy kommunizmus, és felkelés 1968-ban. Vagy Lengyelország, aki papíron a "győztesek" oldalán fejezte be a háborút, ennek ellenére a szocializmust békésen építgető Sztálin lecsípte az ország területének a felét, és német területekkel "kárpótolva", gyakorlatilag "arrébb tolta" az egész államot, mert neki úgy tetszett. Kommunizmus szintén, és forradalom, ami épp a mi '56-unk előzménye volt.

Európa sorsa a következő 50 évre már Jaltán eldőlt.

13. v.!

„"Miért kell olyat állítani amit egyáltalán nem írtam le?"

- Kiemelnéd, hogy hol történt ilyen?”

Igen pl.:

-„Igen, "történelmi felvilágosító válaszok", mint amikor az '56-osokat csőcselékeknek, huligánoknak írtad le...”

-„A bili ott borult ki, mikor először Horthy ellen ágált azzal, hogy "több százezez magyar hazafit halálba küldött", majd később ugyanezen százezreket "fasiszta hódító barbároknak" minősítette". Mikor pedig egy másik kérdésnél még az '56-osokat is csőcselékeknek nevezte, végképp hiteltelenné vált számomra.”

Ilyeneket Én hol írtam? Be tudnád másolni? (Csak a korrektség kedvéért!)

13. v.!

„- A "felvetéseim"-ben a téma legelismertebb szakértőitől idéztem.”

Igen de elég „szelektíven” kiválogatva, hogy mi az előnyös információ számodra, az előnyteleneket meg elhagyva.

„Az a baj, kedves kolléga, hogy ezt a fenenagy szaktudást és retorikai kiműveltséged rajtad kívül még senki nem tette szóvá veled kapcsolatban.”

Viszont ,hogy részrehajló és koncepciózus a véleményed, és a hozzászólásaid nélkülözik az objektivitást azt többen is szóvá tették. Éppen most említették meg a másik a másik kérdésnél!Egyenesen kinevettek mikor az objektivitással hoztak összefüggésbe.

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__348..

„És mikor a szovjetellenes harcban résztvevő önkéntes észt, lett, litván, svéd, spanyol, norvég, és egyéb katonákról írtam, azt válaszoltad, "kit érdekel néhány _kollaboráns_?"”

Jó, akkor ennyi erővel a spanyol polgárháborúban harcoló magyar kommunista csapatokat (pl.: Gerő-„a barcelonai mészáros”, Münnich stb. is ott volt ) akkor ezek szerint nyugodtan azonosíthatjuk a magyar nemzettel. Nem?

"Eredeti „forrásokból” dokumentumokból kell kiindulni nem találgatásokból meg részrehajló feltételezésekből."

Igen, Én pontosan ezt a forrást másoltam be. (nevezetesen a Szálasit kinevező nyilatkozat ide vonatkozó részét) Az, hogy most Te idemásolsz egy halom könyvcímet az nem jelent semmit mert eddig is csak kiválogattad belőle a számodra előnyös tényeket, míg másokat meg elhallgattál, mert hátrányosan érintette az álláspontodat.

Pl.: Horthy a deportálások leállításánál kemény, erős, határozott „államférfi”, a kiugrás „elbarmolásánál” meg szegény „megtört” öregember akinek csak jelképes tisztsége volt, és ezt kihasználták.

„Horthynak ugyanis - elhiszed-e, vagy sem, lényegtelen - még ekkor, 1944-ben is igen magas volt a népszerűsége és az elismertsége.”

Ha szerinted ilyen népszerű volt akkor miért nem használta fel, hogy megpróbáljon fellépni a németekkel szemben? Mozgósíthatta volna az embereket (ha más nem legalább alibiből) lehetett volna egy felkelés, hogy ne úgy vonuljanak be a magyarok a történelembe, hogy a „náci németek utolsó csatlósai”.

„Horthy már elvesztette elsőszülött fiát az oroszországi fronton. Teljesen érthető, hogy második fia életével való zsarolását nem tudta kiállni.”

Egy „államférfit” nem szabadna úgy kezelni, mint egy „hétköznapi” embert. Egy ember szemben egy egész nemzettel. Az esküje is kötötte volna, amit korábban már megszegett amúgy is. És választhatta volna Teleki Pál példáját is, pedig neki kisebb bűne volt. Egyébként meg nem valószínű, hogy történt volna bármi is a fiával kapcsolatban.

„"Ha Horthy még aug. folyamán végrehajtotta volna a „kiugrási tervet” akkor másképp is alakulhattak volna a dolgok."”

A háborús pusztításoktól megkímélte volna az országot, ha aug. folyamán a román kiugrás után egyszerűen utat nyit az oroszoknak. És talán a békeszerződésénél is kapott volna valamennyi plusz területet az ország.

Lengyelországot meg felesleges emlegetni mert a keleti területeket „hiéna” módon akkor szerezték amikor az oroszoknak polgárháborúval és intervencióval kellett megküzdeni. De Lo. , jól járt mert érékesebb területeket kapott, és szinte egynemű nemzetállammá vált.

Még a másik kérdésre akartam írni, hogy korábban Finnország, a Baltikum, K- Lo. is Oroszország része volt, így a 2. Vh. –ban ezen területek ellen folytatott harcot lehet egyfajta „tulajdon visszaszerzésnek” is nevezni. (Bár az amúgy is hatalmas Szu.-nak talán nem sok szüksége volt rá.)

Az meg, hogy úgy tűnhet, hogy „reflektálok” egyes felvetésekre az elsősorban azért van mert próbálok az „aktív” kérdésekre összpontosítani. De megnyugodhatsz, lesz még elég alkalom, hogy a napirenden lévő kérdésnél kifejtsem a véleményemet. Bár legutóbb pont Te voltál az aki nem válaszolt a „felvetésemre”.

"A "felvetéseim"-ben a téma legelismertebb szakértőitől idéztem.

-> Igen de elég „szelektíven” kiválogatva, hogy mi az előnyös információ számodra, az előnyteleneket meg elhagyva."

- Szelektíven kiválogatva? Húsz oldal bemásolt cikk három szerzőtől neked szelektív? Minél jobban kapálózol, annál mélyebben süllyedsz a mocsárba.

"Az a baj, kedves kolléga, hogy ezt a fenenagy szaktudást és retorikai kiműveltséged rajtad kívül még senki nem tette szóvá veled kapcsolatban.

-> Viszont ,hogy részrehajló és koncepciózus a véleményed, és a hozzászólásaid nélkülözik az objektivitást azt többen is szóvá tették."

- Mutasd. És én bizonyítom, hogy nem.

"Éppen most említették meg a másik a másik kérdésnél!Egyenesen kinevettek mikor az objektivitással hoztak összefüggésbe."

- Az ott egészen más kontextusban volt, még megközelítőleg sem történészeti vitában. Vigyázz, mert itt, az interneten minden visszakereshető, úgy érvelj.

"És mikor a szovjetellenes harcban résztvevő önkéntes észt, lett, litván, svéd, spanyol, norvég, és egyéb katonákról írtam, azt válaszoltad, "kit érdekel néhány _kollaboráns_?

-> Jó, akkor ennyi erővel a spanyol polgárháborúban harcoló magyar kommunista csapatokat (pl.: Gerő-„a barcelonai mészáros”, Münnich stb. is ott volt ) akkor ezek szerint nyugodtan azonosíthatjuk a magyar nemzettel. Nem?"

- Nem. De tudomásom szerint ott nem vett részt egy közel 50 ezer fős hadosztály. Kicsit eltérőek az arányok. És még mindig nem adtál magyarázatot arra, hogy akik önként jelentkeztek a Szovjetunió elleni harcra (főként azok az észt, lett, litván emberek, akiknek hazáját előtte a "békésen építgető Szovjetunió" bekebelezte, vagy a finnek, akik "galádul" rá mertek támadni Oroszország-anyácskára, miért "pribékek"?

"Eredeti „forrásokból” dokumentumokból kell kiindulni nem találgatásokból meg részrehajló feltételezésekből.

-> Igen, Én pontosan ezt a forrást másoltam be. (nevezetesen a Szálasit kinevező nyilatkozat ide vonatkozó részét) Az, hogy most Te idemásolsz egy halom könyvcímet az nem jelent semmit mert eddig is csak kiválogattad belőle a számodra előnyös tényeket, míg másokat meg elhallgattál, mert hátrányosan érintette az álláspontodat."

- Ja? Elvégre is azt csak történészek írták, akik adott esetben 20-30 éve, eredeti dokumentumok és túlélők elbeszéléseinek tanulmányozása után szedték össze azt, amit.

Nem, mintha a Jány honvédvezérezredes ellen felhozott hadparancsra nem hoztam volna fel azonnal másik hadparancsot.

"Pl.: Horthy a deportálások leállításánál kemény, erős, határozott „államférfi”, "a kiugrás „elbarmolásánál” meg szegény „megtört” öregember akinek csak jelképes tisztsége volt, és ezt kihasználták."

- Miért, te talán minden helyzetben ugyanazt gondolod, ugyanúgy viselkedsz?

Amikor a deportálásokat leállíttatta, még fegyveres erő volt a kezében. Október 15-én már nem.

Mellesleg egészen pontosan ezt írta az általam felhozott írásos szöveg:

"Október 15-én reggel egy Otto Skorzeny SS-őrnagy vezette német egység elrabolta a kormányzó fiát, ifj. Horthy Miklóst. Horthy nem sokkal azelőtt szerzett erről tudomást, hogy az általa egybehívott Koronatanács összeült. A kormányzó azért hívta egybe a Koronatanácsot, hogy ismertesse tagjaival a fegyverszünetet. Horthyt megrendítette fia elrablása, de összeszedte magát, és félórás késéssel megnyitotta az ülést. Fia elrablása miatt kikelt a németek ellen, majd bejelentette: úgy döntött, fegyverszünetet kér, ám még ekkor sem informálta a kabinetet a titkos tárgyalásról."

- Azaz még a fia elrablása után is összeszedte magát. Amikor azonban a nyilas puccs miatt a kiugrási kísérlet meghiúsult, és Szálasi _már átvette!_ a hatalmat, Szálasi kétszer jelent meg Horthy előtt, de a kormányzó nem volt hajlandó kinevezni őt miniszterelnökké.

Veesenmayer arra kérte Horthyt, fogadja kihallgatáson Szálasi miniszterelnököt. Ekkor Horthy azt felelte – mutatva Lakatosra – "a miniszterelnök itt van mellettem". A németek mindenáron meg akarták őrizni az alkotmányos eljárás látszatát, ezért megfenyegették Horthyt, hogy csak akkor garantálhatják az ő és a családja biztonságát, ha kinevezi Szálasit és lemond. Horthy végül engedett, hogy megóvja a fiát a kilátásba helyezett brutális intézkedésektől, de előtte Veesenmayer becsületszavát vette, hogy a fia csatlakozni fog hozzá a vonaton, amely másnap Ausztriába viszi őt. A fiú természetesen nem csatlakozott apjához, bár Horthy később megtudta, hogy Veesenmayer több kísérletet is tett, hogy elérje ifj. Horthy Miklóst, és így betartsa adott szavát.

Ez október 16-án történt, azaz ekkor már a hatalomátvétel lezajlott, az ellenálló parancsnokokat és politikusokat kiszedték a vezetésből a németek, és Horthy szava semmit nem számított abban, hogy Szálasi nemzetvezető-e, vagy sem.

"Horthynak ugyanis - elhiszed-e, vagy sem, lényegtelen - még ekkor, 1944-ben is igen magas volt a népszerűsége és az elismertsége.

-> Ha szerinted ilyen népszerű volt akkor miért nem használta fel, hogy megpróbáljon fellépni a németekkel szemben? Mozgósíthatta volna az embereket (ha más nem legalább alibiből) lehetett volna egy felkelés, hogy ne úgy vonuljanak be a magyarok a történelembe, hogy a „náci németek utolsó csatlósai”."

- Mert az csak felesleges vérfürdőt okozott volna, a két frontos hadviselés részeként. Ha elolvastad volna, amit írtam (de minek tennéd, hisz kezedben a Bölcsek Köve?), akkor tudnád:

"A második megbeszélésen Hitler megismételte a korábbi klessheimi találkozón felhozott vádjait, amikor azt állította, hogy Magyarország tárgyal a szövetségesekkel. Jegyzőkönyvet adott át Horthynak, amely felsorolta a német megszállás célkitűzéseit: új magyar kormányt kell kinevezni Imrédy elnöklete alatt, Rátz Jenőt kell megtenni honvédelmi miniszternek. A megszálló hadsereggel egy német teljhatalmú miniszter is érkezik Magyarországra. A kormányzónak proklamációt kell kibocsátania, és utasítania kell a magyar népet és a honvédséget, hogy fogadják barátságosan a Wehrmachtot.

Horthy méltatlankodva utasította el a jegyzőkönyv aláírását, kijelentette, hogy még soha életében nem hazudott, és most sem fog. Kétségbeesésében Horthy azt mondta Hitlernek, hogy ha nem szállja meg Magyarországot, ő ünnepélyesen megígéri, hogy Magyarország nem áll át az ellenséghez. Ha az ígéretét az ország nem tartaná be, öngyilkosságot fog elkövetni. Hitler azt válaszolta: „És az mire volna jó nekem?” Ezzel a bizarr végszóval holtpontra jutott a megbeszélés. Horthy átöltözött az utazáshoz, és bejelentette, hogy azonnal indulni szeretne. Ribbentrop úgy tudta visszatartani, hogy állégitámadást és füstfüggönyt rendelt el a kastély fölé. [Közben a telefonkapcsolatban is vonalszakadást okozott a „légitámadás”, így az összeköttetés Budapesttel megszűnt.]

*Szombathelyi Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke meg volt győződve, hogy bármilyen ellenállásnak borzalmas következményei lettek volna.* Rábeszélte Horthy, hogy tegyen még egy kísérletet Hitlerrel. Hitler és Ribbentrop mindketten utaltak valamilyen kompromisszum lehetőségére. Ha Horthy beleegyezik, visszatérhet Budapestre, és ott olyan kormányt nevez ki, amely elfogadható a németek számára. Ha megvalósulnak a garanciák, mondta Hitler Szombathelyinek, akkor visszavonja majd a csapatait Magyarországról. Úgy tűnt, ez az ígéret valamennyire kiegyensúlyozta a helyzetet. Este nyolc óra felé Ribbentrop megjelent, és azt mondta Horthynak, hogy Hitler felkészült a további megbeszélésre. Hitler erőfeszítést tett, hogy békülékenyebb hangot üssön meg, és kérte Horthy, őrizze meg a helyét. Megígérte, hogy a német katonákat visszavonja, amint megalakul egy olyan magyar kormány, amely évezi a bizalmát."

Tessék. *-gal ki is emeltem a lényeges részt, ha esetleg lusta lennél elolvasni az egészet.

"Horthy már elvesztette elsőszülött fiát az oroszországi fronton. Teljesen érthető, hogy második fia életével való zsarolását nem tudta kiállni.

-> Egy „államférfit” nem szabadna úgy kezelni, mint egy „hétköznapi” embert. Egy ember szemben egy egész nemzettel. Az esküje is kötötte volna, amit korábban már megszegett amúgy is. És választhatta volna Teleki Pál példáját is, pedig neki kisebb bűne volt. Egyébként meg nem valószínű, hogy történt volna bármi is a fiával kapcsolatban."

- Igen, mert a németeket úgy ismerték, mint akik nem tettek volna semmit a fiával. Másfelől: Horthy 76 éves volt. Elsőszülött fiát már elvesztette. És ez igen megviselte. Lefogyott, magába fordult, rövid idő alatt éveket öregedett. Ezután második fia életével való zsarolás persze, hogy megtöri. Nem is lett volna ember. És pláne úgy, hogy ha makacskodik, azzal sem ért volna el semmit, nem rajta múlott, Szálasi már hatalomba juttatta magát és klikkjét, akárhogy is próbálod megerőszakolni a tényeket, és ezt is Horthy nyakába varrni.

"Ha Horthy még aug. folyamán végrehajtotta volna a „kiugrási tervet” akkor másképp is alakulhattak volna a dolgok.

-> A háborús pusztításoktól megkímélte volna az országot, ha aug. folyamán a román kiugrás után egyszerűen utat nyit az oroszoknak."

- Nem, nem kímélte volna meg. Hogy miért nem? Mert nem csak magyar csapatok védték Magyarországot, hanem jelentős számban németek is - tudniillik megszállás alatt voltunk. És ők nem "engedték volna át" az oroszokat magyar kiválás esetén sem. Az eredmény tehát csak az lett volna, hogy a magyar honvédek szovjet oldalon véreztek volna el, méghozzá saját hazájuk feldúlását segítve.

"És talán a békeszerződésénél is kapott volna valamennyi plusz területet az ország."

- Talán, igen.:) Hiába mondtam - úgy tűnik, túl kevés memóriatárhellyel rendelkezel -, hogy a Szövetségesek kijelentették, hogy minden Hitler alatt megkötött szerződés, így a Bécsi döntések is, érvénytelennek számítanak a háború után.

"Lengyelországot meg felesleges emlegetni mert a keleti területeket „hiéna” módon akkor szerezték amikor az oroszoknak polgárháborúval és intervencióval kellett megküzdeni. De Lo. , jól járt mert érékesebb területeket kapott, és szinte egynemű nemzetállammá vált."

- Úr Isten! Már a lengyelek is "hiénák", amiért fel merték venni a harcot az őket előtte évszázadokig uraló Oroszország-anyácskával szemben? Milyen őskommunista maradvány vagy te?

"Még a másik kérdésre akartam írni, hogy korábban Finnország, a Baltikum, K- Lo. is Oroszország része volt, így a 2. Vh. –ban ezen területek ellen folytatott harcot lehet egyfajta „tulajdon visszaszerzésnek” is nevezni. (Bár az amúgy is hatalmas Szu.-nak talán nem sok szüksége volt rá.)"

- Gusztustalan, amit művelsz. Gondolom, Erdély visszaszerzése viszont nem lenne "jogos", hiszen románok is lakják - ha már hozzánk közeleső példát akarnék mondani (megjegyzem, a teljes terület bekebelezésével én sem értek egyet). De a meghódított, majd felszabadult Finnországé igen. Talán anyu vagy apu orosz származású, ezért vagy ilyen részrehajló? Nekem volt egy orosz származású tanárnőm, még ő is elítélte a szovjet dúlást '56-ban, és ő ítélte el legjobban a kommunizmust.

"Az meg, hogy úgy tűnhet, hogy „reflektálok” egyes felvetésekre az elsősorban azért van mert próbálok az „aktív” kérdésekre összpontosítani. De megnyugodhatsz, lesz még elég alkalom, hogy a napirenden lévő kérdésnél kifejtsem a véleményemet."

- Attól mentsen meg mindenkit az Ég...

"Bár legutóbb pont Te voltál az aki nem válaszolt a „felvetésemre”."

- Nofene? Valami elkerülte a figyelmemet? Mutass rá.

És a másik kommented.

"Miért kell olyat állítani amit egyáltalán nem írtam le?"

-> Kiemelnéd, hogy hol történt ilyen?

-> Igen pl.:

1) Igen, "történelmi felvilágosító válaszok", mint amikor az '56-osokat csőcselékeknek, huligánoknak írtad le...

Nos, be is mutatom:

A *Törvénybe van már az iktatva hogy aki '56-ot ellenforradalomnak nevezi az felelősségre vonható ezért?* című kérdésre, 09-11 04:41-kor írt kommented:

"Szép is lenne már.

Akkor ezentúl tilos lesz megemlíteni, hogy mondjuk a "hős forradalmárok" 56- ban sebesült- fehér zászlós "kiskatonákat" gyilkolásztak,(pl.: Köztársaság tér) ártatlan civileket mészároltak le mondva csinált okok miatt. (Összesen kb. 200-300 fő ilyen áldozat volt)

És akkor még nem említettük a több ezer köztörvényes bűnöző "rászabadítását" a társadalomra, a fosztogatásokat, gyújtógatásokat, könyvégetéseket stb. stb.

Mit kellett volna csinálni ezekkel az emberekkel? Kitüntetni talán?

Aki ezeket meg meri említeni azt ezentúl felelősségre akarják vonni? Szánalmas."

2) A bili ott borult ki, mikor először Horthy ellen ágált azzal, hogy "több százezez magyar hazafit halálba küldött", majd később ugyanezen százezreket "fasiszta hódító barbároknak" minősítette". Mikor pedig egy másik kérdésnél még az '56-osokat is csőcselékeknek nevezte, végképp hiteltelenné vált számomra.

Erre pedig a *Horthy miért küldött több százezer hazafit a biztos halálba? (Don-kanyar)* című kérdéshez 08-28 09:47-kor írt kommentedet, és rá a 08-29 16:53-kor írt válaszomat mutatom be:

"Arról miért nem írtál(az objektívitás miatt), hogy a magyar megszálló csapatok, hogyan kegyetlenkedtek a civil lakossággal? (Pl.: Túszokat szedtek, ártatlan civileket végeztek ki birósági ítélet nélkül, rekvirálások, fosztogatások, a lakosság „állatként” kezelése, és egyéb háborús bűncselekmények.)"

- Igen, bizonyára ezért volt olyan népszerű a frontházasság, és bizonyára ezért bújtatták az ukrán lakosok az otthonaikban a visszavonuló katonákat, adtak nekik a számukra is szűkös élelmükből, mert olyan vérivó vadállatok voltak...

Kiemelhetnék neked két naplóidézetet is, ahol partizánházakat gyújtottak fel a magyar honvédek, és a tető csak úgy ropogott az oda elrejtett lőszerektől. Jahh..?

Egyébként döntsd már el, hogy most 200 ezer magyar hazafi áldozat, vagy horthyista fasiszta vérivó háborúsbűnös fenevadak-e.

Ebből is kiviláglik, hogy mennyire következetlen vagy, és csak a sarat dobálod."

Idézet vége.

"Ilyeneket Én hol írtam? Be tudnád másolni? (Csak a korrektség kedvéért!)"

- Mint látható, be. Nem szoktam a levegőbe beszélni/írni.

Nem az a baj, hogy nem mered felvállalni a minden téren megmutatkozó, nyilvánvaló oroszok iránti elfogultságodat (lengyelek, finnek, stb.), hanem próbálsz objektív álláspontban tetszelegni. Az igazán elszomorító még csak nem is az, amilyen förmedvényeket írsz. Hanem hogy utána ezeket még le is tagadod.

Ilyen képmutató, sunyi alakkal nem sűrűn találkozok.

Virtuálisan leköptelek. Veled többet nem kívánok levelezni.