Horthy miért küldött több százezer hazafit a biztos halálba? (Don-kanyar)

A németek egyáltalán nem kérték a hadba lépésünket 1941-ben, az Horthy személyes döntése volt, mögötte szervilizmus és antibolsevista túlbuzgóság állhatott, de semmiképpen sem német nyomás. 41 júniusában a németek még abban a hitben voltak, hogy gyorsan végeznek a Szovjetunióval, nem kívántak feleslegesen még velünk is osztozni a zsákmányon. Ribbentrop még a Berlinbe látogató japán külügyminisztert is lebeszélte a Szu. elleni támadásról. A német kényszer legendája tehát nem állja meg a helyét. Tessék csak utánanézni ennek, nincs olyan mérvadó történelmi munka, ami mást mondana.

Tény persze, hogy amikor szorult a kapca, egy évvel később, akkor már követelték a németek a magyar részvételt, de Horthy sem ezelőtt, sem ekkor, sem ezután nem mutatott semmi vonakodást legalább, ami esetleg pozitívan eshetett volna latba később a békekötésnél, a hadüzenet felelősségét pedig saját maga vállalta, német nyomás nélkül.

1941 júniusában amúgy a Szovjetunió lakossága 196 millió fő volt. A trianoni Magyarországon ehhez képest 8 millió ember élt - az oroszoknál egyedül Moszkva (4,5) és Szentpétervár (2,5) lakossága megvolt ennyi. Az orosz katonai erőt lekicsinyelni pedig annak tükrében, hogy végső soron az oroszok megverték a Wehrmachtot, ami pedig a világ valaha látott leghatalmasabb és mindaddig teljesen veretlen hadi gépezete volt, egyszerűen nevetséges.

Aki ezek után abban hisz, hogy a Szovjetunió megtámadása bölcs döntés volt Horthy részéről, az egyszerűen nem normális.

"A németek egyáltalán nem kérték a hadba lépésünket 1941-ben, az Horthy személyes döntése volt, mögötte szervilizmus és antibolsevista túlbuzgóság állhatott"

- Legfőképp az, hogy ekkor már mindenki más (Szlovákia, Románia, Finnország) belépett a háborúba, egyedül nem. A végsó lökést pedig a kassai bombázás adta meg.

Ennek ellenére 1941-ben még csak jelképes létszámú, megszálló alakulat volt jelen Ukrajnában.

Ez egyfelől azért is szükséges volt, mert a közös Szovjetunió-ellenes európai hadjáratban a magyar felső vezetés is részt akart venni, másfelől pedig nem akarta egy kimaradással kockáztatni a további (és az eddigi) revíziót, hiszen a szomszédos államok már német szövetségesek voltak.

"Tény persze, hogy amikor szorult a kapca, egy évvel később, akkor már követelték a németek a magyar részvételt, de Horthy sem ezelőtt, sem ekkor, sem ezután nem mutatott semmi vonakodást legalább"

- Neked is leírom: ez a történelem meghazudtolása. A németek a teljes magyar haderő (három hadsereg) részvételét követelték. Ehhez képest az, hogy "csak" a 2. magyar hadsereget kellett végül kivezényelni, jelentős külpolitikai siker volt.

"ami esetleg pozitívan eshetett volna latba később a békekötésnél, a hadüzenet felelősségét pedig saját maga vállalta, német nyomás nélkül."

- Horthyt senki nem vonta felelősségre 1945-ben. Sztálin maga ezt mondta:

"1941 júniusában amúgy a Szovjetunió lakossága 196 millió fő volt. A trianoni Magyarországon ehhez képest 8 millió ember élt - az oroszoknál egyedül Moszkva (4,5) és Szentpétervár (2,5) lakossága megvolt ennyi."

- Azt elfelejted, hogy Magyarország nem egyedül rohant neki, hanem a 80 milliós Németországgal, plusz az ilyen-olyan más európai haderőkkel közösen.

"Az orosz katonai erőt lekicsinyelni pedig annak tükrében, hogy végső soron az oroszok megverték a Wehrmachtot, ami pedig a világ valaha látott leghatalmasabb és mindaddig teljesen veretlen hadi gépezete volt, egyszerűen nevetséges."

- Azt azért tudod ugye, hogy ha a németeknek nem kell megosztani az erőiket, akkor a Szu.-nak reszeltek?

A német haderő még 1944-ben, sőt, 1945-ben, a háború utolsó évében is magas fölényben volt. Vegyük példának a '44-es Bagratyion hadműveletet:

Szovjet erők:

- 2,3 millió katona

- 3100 harckocsi és rohamlöveg

Német erők:

- 850 ezer katona

- 118(!) harckocsi és 377 rohamlöveg

Veszteségek:

Szovjeteknél - 770 888 elesett és sebesült; 2957 (!) kilőtt harckocsi és rohamlöveg

Németeknél - 380-500 ezer között (elesett, sebesült és fogságba esett)

A hatalmas összevont szovjet haderőnek gyakorlatilag _nem maradt_ harckocsija a hadművelet után. És vess még egy pillantást, hogy a németeknek mennyi harckocsi állt rendelkezésre a több ezres szovjet áradattal szemben...

Pürrhoszi győzelem volt.

"Aki ezek után abban hisz, hogy a Szovjetunió megtámadása bölcs döntés volt Horthy részéről, az egyszerűen nem normális."

- Abban a helyzetben a legésszerűbb. Német szövetségesekkel körülfogva, területi revíziót célul kitűzve, a Moszkva kapuiban álló német hadsereg láttán, és annak tudatában, hogy Sztálin hogyan kebelezte be egyre több szomszédos államát, ez volt 1941-ben az ésszerű döntés.

"Horthyt senki nem vonta felelősségre 1945-ben. Sztálin maga ezt mondta: *"

Az idézet meg lemaradt:

"A nürnbergi perek során egyetlen magyart sem fogtak perbe. Horthy tanúként vett részt. Amikor 1946 áprilisában magyar küldöttség járt Moszkvában, Nagy Ferenc visszaemlékezett rá, hogy Sztálin megkérdezte: 'És hogy van a kormányzó?' Utána ezt mondta még neki: 'Kérem, ne ítéljék el Horthyt [...] Először is már öreg ember; másodsorban nem szabad elfelejteni, hogy 1944 őszén fegyverszünetet ajánlott."

Rubicon, 2012/3-a szám.

Apám suhanc volt, nem vitték el katonának, de a két bátyját igen.

Nem kívánkoztak ők oroszországba, de kiviték őket és vissza már nem jöttek.

Apósom lehúzta a 3 évet a Horthy hadseregben. Éppen leszerelték volna, mikor kitört a háború.

4 év front után már itthon magadta magát az alakulata, 5 év szibéria.

Szerencséje volt, mert civil szakmája fodrász volt, így életben maradt, mert akik lágermunkát végeztek, azok hullottak, mint a legyek.

Mire hazajött, megváltozott a politikai helyzet és itthon nem hősként fogadták, aki a hazáért szenvedett, hanem mint egy szovjet börtönből szabadultat.

Zaklatták állandóan,dolgozni is csak a diliházban hagyták, a bolondokat nyírta.

Egyszerű baka volt, illetve a háború végefelé valami alacsony rangot kapott, mert már öreg harcos volt. Ezért úszta meg egyáltalán-

Mesélni soha nem mesélt semmit, legalább is csak néhány szót. Olyanokat, hogy téglával mosakodtak, meg szép tájak voltak, de nem érdekelte őket, mert mindig éhesek voltak.

Hiába kérdeztem, mindig kitért előle.

Valószínűleg úgy vélte, nem érthetem meg, mert én nem voltam ott.

Én utálom Horthyt, pedig nem vagyok baloldali.

Egy politikust nem a szándékai, hanem az erdményei minősítik.

Az igaz, hogy a két háború között voltak diplomáciai sikerei, a trianoni területekből kaptunk vissza, amit a szovjetek is jóváhagytak, de a vesztes háborúval végképp elvesztettünk mindent.

Az új békeszerződést jóváhagyta kelet, nyugat, Ha vissza akarjuk szerezni, ugyancsak neki kell gyürkőzni.

Nem tudom, kedves Pro Pátria,voltál e katona.

Ha esetleg igen, akkor azt kérdem, háborúban talán?

Ha nem így van, akkor jobban teszed, ha nem szónokolsz a más bőrére.

Úgy tudom, amikor hadat üzentünk a ruszkiknak, a miniszterelnök, Bethlen, öngyilkos lett.

Ő már látta, ezért Horthy is láthatta volna, mit cselekszik. Meg aztán, de nem folytatom, minek...

Vonulj be katonának, menj el mondjuk afganisztánba, vagy ahová a Nato küld, aztán nézz szembe azzal, ami rád vár, ha ilyen nagy hős vagy...