Kiket tartasz a legnagyobb magyar királyoknak?

Mátyás rendszere hosszútávon nem volt életképes. A magas adók és a dicsőségért vívott hadjáratai azok annyira kimerítették az országot, hogy nem kellett utána sok idő a szétesésig.

Nagy Lajos a híres lovag király szintén ilyen volt. Folyamatosan háborúzott, de Dalmáciát leszámítva semmilyen eredményt nem ért el.

Talán Szent Istvánt, Szent Lászlót, III. Bélát, IV. Bélát és Károly Róbertet tudnám mondani. Luxemburgi Zsigmond határeset.

,,A magas adók és a dicsőségért vívott hadjáratai azok annyira kimerítették az országot, hogy nem kellett utána sok idő a szétesésig.

Nagy Lajos a híres lovag király szintén ilyen volt. Folyamatosan háborúzott, de Dalmáciát leszámítva semmilyen eredményt nem ért el."

Az ilyeneknek nem tűnik fel, hogy amíg éltek ezen királyok, addig nem volt probléma, csak miután nem volt utódjuk, aki továbbvigye azt, amit ők elkezdtek? :o

"Az ilyeneknek nem tűnik fel, hogy amíg éltek ezen királyok, addig nem volt probléma, csak miután nem volt utódjuk, aki továbbvigye azt, amit ők elkezdtek? :o"

Lehet, hogy ebben a korban már érdekesen hangzik, de egy királynak többek között az is dolga, hogy gondoskodjon a dinasztiájáról.

De azért te is gondolkodhatsz azon, hogy mindenféle háborúval és adóval terhelt ország az nem húzhatja a végtelenségig.

Nagy Lajost szerintem nem kell annyira dicsoiteni, az apja Károly Róbert épített fel neki mindent, ő meg sikeresen eltolta...

Mátyás szinten nem volt olyan nagy király... Legalábbis politikusnak nem vmi jó. Oké h visszaszerezte a koronát meg békét kötött a törökkel, de nem csak ennyi történt azalatt amíg uralkodott 32 éven keresztül....

Nem király, de rangja ugyanaz, és mindenképp elsőként megemlítendő: Árpád fejedelem honszerzése, és a hon megtartása az egyesített, többszörös túlerőben lévő, visszafoglalásra induló frank-morva hadakkal szemben, 907-ben.

Az Árpád-házi királyok közül szinte mindegyik komoly küzdelmeket folytatott a Német-római Birodalom, és a Bizánci Császárság meg-megújuló hadaival szemben, és fennmaradtunk. Közülük mégis talán III. István volt a legkiemelkedőbb, aki a belső polgárháború mellett tudodta kivédeni a külső bizánci támadó hadakat is, amelyek ráadásul még a besenyőkkel is szövetségbe álltak. (De mint írtam, sok-sok hadjárat indult a Magyar Királyság ellen, és mindben helytálltak a királyaink, viszont talán ez volt a legkritikusabb pillanat.)

IV. Béla király, akinek országa sikerrel állta ki a világot meghódító, mindent elsöprő Batu kán hadát, majd teremtett újra élhető országot itt.

Károly király, aki a dinasztia kihalása után anarchiába süllyedt országból erős, központi hatalommal irányított, csordultig feltöltött kincstárral rendelkező királyságot teremtett, ezzel létrehozva a lehetőségét egy kiépülő birodalomnak.

Lajos király, aki élt apja ezen ráhagyott lehetőségével, és megteremtette a korának legerősebb birodalmát, az Archiregnumot. Több hadjáratot indított a pogány Litvánia és Szerbia ellen, meghódoltatta a Balkán nagyrészét és Moldvát, Havasalföldet, kétszer foglalta el a Nápolyi Királyságot, majd halála felé a lengyel trónt is megszerezte. Emellett egyetem is épült, megalakult a céh-rendszer, új törvények születtek, egyszóval sikertörténet.

Hunyadi János, aki ugyan nem volt király, de kormányzóként ilyen szerepet töltött be. A gyengekezű, egymást sűrűn váltogató királyok mellett képes volt sikerrel háborút vívni a törökök ellen (először Erdélyben aratott hatalmas sikereket, majd két hadjáratot indított saját földjükre, és végül a Nándorfehérvárnál aratott diadallal tetézte be törökverő karrierjét), majd elérte, hogy fia király legyen.

Hunyadi Mátyás király, aki alatt a Magyar Királyság hadi, politikai, kulturális és művészeti aranykorát élte. Ezt nem is nagyon akarom részletezni.

Szapolyai János, az utolsó magyar király, aki bár Mohács tragédiáját nem tudta megakadályozni, de azt igen, hogy Magyarország teljes egészében a Habsburgok kezére jusson.

Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek, akik megőriztek egy kicsiny szigetet a magyar kultúra számára, ahol tovább virágozhat, miközben az ország egyik felét németek, másik felét törökök pusztították, és több sikeres hadjáratot vezettek a Felvidékre.

II. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki viharos gyorsasággal szabadította fel szinte teljes Magyarországot, az egész népet fel tudta sorakoztatni maga mögött, bevezettette a közteherviselést, és számos más korszakalkotó törvényt hozott, 8 éves regnálásának idejére egy gazdaságilag és hadászatilag fejlődő, erős fejedelemséget birtokolt, amely háborút volt képes vívni a Habsburgok egész Európára kiterjedő birodalma ellen, majd a bukás után végig kitartott elvhűsége mellett, és a bűnbocsánat, valamint visszakapott kastélyai, birtokai ellenére is száműzetésbe vonult.

Ezután hosszú kihagyás következik a magyar uralkodók sorában. A következő csak Kossuth Lajos kormányzó-miniszterelnök lesz. Vele, az 1848-as forradalom a példanélküli törvényeivel, és a szabadságharcaival, amikor gyakorlatilag a semmiből, közfelajánlással szervezett ez a nemzet egy ütőképes, nagy haderőt, ami elporolta a császár hadát, melyet csak az orosz intermezzo mentett meg, mindenképpen sikeres időszakot írhatunk a fejezetek közé.

Horthy Miklós kormányzó korszaka, aki egy szétszabdalt, megcsonkított, megvert országból volt képes egy, a közép-európai politikát meghatározó államalakulatot létrehozni, mely nem sokkal később minden kárpát-medencei katonai ellenfelet legyőzött, és a világháborúban Németország legfontosabb szövetségeseként szerepelt.

1945-ben pedig megszűnt a Magyar Királyság.

Kedves 16:26-os válaszoló!

"Oké h visszaszerezte a koronát meg békét kötött a törökkel, de nem csak ennyi történt azalatt amíg uralkodott 32 éven keresztül...."

- Azért ennek még olvass utána egy kicsit bővebben.

Mátyás három várat és 60 kisebb erődítést foglalt el a déli határon a törököktől, ezzel biztosítva az ütközőzónát, az Erdélybe betörő török hadakat pedig szétverte Kinizsi Pál hadvezérével, Kenyérmezőnél. Hűbérre kényszerítette a Moldvai Fejedelemséget. Meghódított egy sor német-római hercegséget és grófságot Nyugaton, még Bécset is, csakúgy mint cseh és morva területeket. A kultúráról nem is beszélve: a Bibliotheca Corvina az egyik legnagyobb kódexgyűjtemény volt a kontinensen, csak a Vatikáné múlta felül - ekkoriban kezdődött el a kódexmásolás is Magyarországon. És itt honosodott meg először Itálián kívül a reneszánsz stílus a szobrászatban, építészetben, festészetben.

Hogy az uralkodása vége felé 1 millió aranyat közelítő bevételeit, mely vetekedett az angol és francia királyéval, már csak mint bónusz említsem meg...