Az MSZP miért maradhatott fent a rendszerváltás után?

Miért ne maradhatott volna fenn? Az utolsó politikai kivégzések az 56-os forradalom után voltak, kínzások már akkor se. Akik 90-ben az MSZP-ét alkották, azoknak 99,99 %-ban már semmi közük nem volt a korábbi bűnökhöz. Amiről te beszélsz, az a rákosizmus, az 50-es évek. Aztán egy szerves fejlődés eredményeként humanizálódott a rendszer, és sokkal méltóságteljesebb, nyugodtabb életet lehetett élni az egyszerű emberek tömegeinek akkoriban mint most.

Elképesztő, hogy a mai fiatalok hogy kérdezhetnek ilyen marhaságokat. Azért elemi tényeket pár évtizeddel a megtörténtük után még lehetne tudni, különösen úgy, hogy az akkori emberek még élnek. Hol vannak a szüleid? Hol van a történelemtanítás?

Meg hát feltehetem úgy is a kérdést, hogy ha teljesen kiiktatták volna az MSZP-ét a rendszerváltás után a politikai életből, akkor ma jobb hely lenne Magyarország? Nem, mert akik utánuk jöttek vagy tök dilettánsok voltak (Antall-Kormány), vagy elképesztő, a demokráciát leromboló szélhámosok (Orbánék). Akkor most mi is a kérdés?

Azért, mert eltörölték a halálbüntetést, és a sok vörös gazembert nem lehetett felakasztani.

"Horn, Medgyessy, Gyurcsány és Demszky nyomdokain jár Orbán köztársasági elnöke

Horn Gyuláról mindenki tudta, hogy pufajkás volt, Medgyessy Péter a hazát védte, Gyurcsány Ferenc pedig csak annyira hazudott, mint minden más politikus. Schmitt Pál köztársasági elnök a székükhöz ragaszkodó politikusok nyomában jár, amikor a plágiumbizottság jelentése után sem kíván lemondani a posztjáról.

Schmitt Pál köztársasági elnök nem mond le posztjáról az után sem, hogy kedden a tényfeltáró bizottság nyilvánosságra hozta az 1992-ben megvédett doktori disszertációjáról készült jelentést. A jelentés egyértelműen kimondta: Schmitt dolgoztának jelentős része más művek szöveghű másolata, amelyből hiányoznak a tudományos munkákban kötelező hivatkozások és idézőjelek. A gyáva testület ugyanakkor nem Schmittet, hanem az egyetemet tette felelőssé a hibákért.

A köztársasági elnököt az ellenzéki pártok lemondásra szólították fel, a kormánypártok viszont szűkszavű közleményekben lezártnak minősítették a plágiumbotrányt. A Dél-Koreában tárgyaló Schmitt szerdán Szöulban az MTI-Hírcentrum kiküldött tudósítójának maga is azt mondta: a vizsgálati eredmény megerősítette korábbi döntésében, így továbbra is posztján marad. A lemondás elhárításával Schmitt azon magyar politikusok és közszereplők hosszú sorát folytatja, akik a nyilvánvaló tények vagy a jelentős bizalomvesztés ellenére is ragaszkodtak posztjukhoz.legfontosabbakat.

Horn Gyuláról tudták, hogy pufajkás volt

"Az átvilágító bizottság határozatában egyetlen olyan tény sem szerepel, ami a közvélemény számára ismeretlen lenne. Múltamat sem 1990 előtt, sem utána nem titkoltam, az állampolgárok annak ismeretében választottak meg képviselőnek, az Országgyűlés pedig miniszterelnöknek" - hárította el a lemondást Horn Gyula miniszterelnök 1997. szeptember 1-jén, miután az átvilágító bírák megállapították: a kormányfő 1956-57-ben pufajkásként szolgálta a forradalmat leverő szovjetek által hatalomra segített Kádár-rezsimet, 1985-1990 között pedig rendszeresen megkapta az állambiztonság a III/III. csoportfőnökségének információit tartalmazó jelentéseket.

Hornnak abból a szempontból igaza volt, hogy az 1997-es átvilágítás alaposan megkésett, hiszen már legkésőbb az 1994-es választások előtt tudni lehetett, hogy az MSZP elnöke fegyveresen vett részt a forradalom leverése utáni "rendcsinálásban", és ez sem kezdte ki a népszerűségét. Erre mondta Orbán Viktor Fidesz-elnök - jelenlegi miniszterelnök - 1994. május elején: "Ha magyar népnek olyan ember kell miniszterelnöknek, aki pufajkás volt, akkor azt szomorúan, de tudomásul veszem."

Medgyessy mellett kiállt az SZDSZ

Alig három hete volt hivatalban a Medgyessy-kormány, amikor a Magyar Nemzet címlapon hozta: Medgyessy Péter kormányfő a rendszerváltás előtt az állambiztonság III/II-es csoportfőnökségének (kémelhárítás) szigorúan titkos tisztje volt, D-209 fedőnév alatt. Medgyessy először tagadta az adatok hitelességét. "Soha nem voltam ügynök" - jelentette ki a parlamentben, ami igaz is volt, hiszen a szigorúan titkos tisztek az ügynökök felett álltak az állambiztonság hierarchiájában.

Nem sokkal később azonban kénytelen volt elismerni a múltját, de azt állította, nincs szégyellnivalója. A miniszterelnök úgy állította be korábbi szerepvállalását, hogy az ország gazdasági érdekeinek védelme érdekében vállalt kémelhárító feladatot 1977 és 1982 között. Medgyessy egy pillanatra megingott ugyan, és azt mondta: kész akár a lemondásra is, ha a koalíciós partner SZDSZ megvonja tőle a bizalmat, de erre végül nem volt szükség, a zsidópárt vezetése kiállt mellette.

Gyurcsány kétszer nem mondott le

"Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz" - ezek a szavak rázták meg az országot 2006. szeptember 17-én, amikor nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgynevezett őszödi beszéde. Gyurcsány már aznap elismerte, hogy a kiszivárogtatott felvételeken ő hallható, de úgy fogalmazott: nem csupán kormánya hazugságairól, hanem "a politika alaphazugságairól" beszélt. A kormányfő többször is kijelentette, a tiltakozások ellenére nem mond le.

Másodszor 2008. március 9. után kellett volna távoznia, amikor a Fidesz által kezdeményezett népszavazások a választók többsége elutasította a kormány politikájának több szimbolikus elemét. A kormányfő jó előre jelezte, bármilyen eredménye lesz is a referendumnak, nem fog lemondani. Az eredmény azonban nem sokkal később arra kényszerítette, hogy leváltsa a népszerűtlen egészségügyi minisztert, ami a koalíció felbomlásához és kisebbségi kormány megalakulásához, közvetve pedig Gyurcsány egy évvel később bekövetkezett bukásához vezetett.

Demszky azt hazudta, semmiről nem tudott

Bár a politikai felelősséget elismerte, lemondani nem kívánt Demszky Gábor korábbi budapesti főpolgármester-helyettes, amikor bizalmas tanácsadója, Mesterházy Ernő, illetve helyettese, a szocialista Hagyó Miklós és is gyanúsított lett az úgynevezett BKV-ügyben. A főpolgármester szerint Hagyó kézivezérléssel irányította a fővárosi cégeket, amelyek élére saját embereit helyezte. Demszky bevallása szerint azért nem szállt szembe Hagyóval, mert csak egyfős többsége volt a fővárosi közgyűlésben.

"Nem szerzek ezzel örömet politikai ellenfeleimnek" - utasította el a lemondás gondolatát a főpolgármester, aki egyrészt arra hivatkozott, hogy nem tudott helyettesének visszaéléséről. Másrészt a város érdekeire hivatkozott: érvelése szerint 2010 elején hiába mondott volna le, a törvény szerint nem lehetett volna időközi választást kiírni, így októberig, az általános önkormányzati választásokig vezetés nélkül maradt volna Budapest.

Magyarországon is voltak, akik lemondtak

A rendszerváltás óta eltelt években akadt bőven példa önkéntes lemondásokra is. Szakmai viták miatt például Rabár Ferenc, az Antall-kormány első pénzügyminisztere már 1990 decemberében lemondott. Kovács Pál, a Horn-kormány népjóléti minisztere az úgynevezett Bokros-csomag elleni tiltakozásul távozott 1995-ben. 2000 áprilisában Surányi György, Magyar Nemzeti Bank elnöke bizalomhiányra hivatkozva ajánlotta fel lemondását, de azt Orbán Viktor nem fogadta el. Ugyanebben az évben, novemberben Nógrádi László közlekedési miniszter távozott posztjáról, miután az ő utasítására száguldó sofőrje halálos balesetet okozott. 2008-ban a monorierdői vasúti baleset után Szabó Pál közlekedési miniszter és Kamarás Miklós, a MÁV igazgatóságának elnöke is lemondott.

(Origó nyomán)"

További részletek: [link]

Azért mert nem volt rendes rendszerváltás . Antalék hibája is . Megkellet volna gátolni , hogy akik addig pártagok voltak azok ne lehessenek országgyűlési képviselők , ezt nem tették meg és igen az ügynöklistáknak is rég napvilágot kellet volna látniuk . Nem besúgókat kínoztak , hanem azokat akiket feljelentettek a bseúgók . És igen a kínzások még a Kádár korszakban is voltak jócskán . Kádár is részt vett az 56 utáni megtorlásokban is , és még sokán mások akik szabadlábon vannak . A Kádár korszaknak nemcsak a verés volt az egyedüli kínzó eszköze , ha nem tetszettél nekik akkor rád szálltak . Nem a képesitésednek megfelelő munkát kaptál , kötelező jellegel kellet s.gget nyalni megalászkodni . Nem volt vallás , sajtó és szólásszabadság sem . De persze volt egy vezető réteg akik nagyon jól éltek . A rendszerváltáskor még az SZDSZ volt a leghangosabb antikommunista párt , de aztán jöttek a 94-es választások . Az SZDSZ azzal vádolta az MDF-et hogy összeáll az MSZP-vel , de miután lezárultak az urnák az MSZP abszolút többséget szerzet , de az SZDSZ-nek így is sikerült összeállni vele . A Szabad DEMOKRATA Párt volt az is aki , sikeresen népszavazással elérte hogy csak a parlament választhatja meg a köztársasági elnököt .

"99,99 %-ban már semmi közük nem volt a korábbi bűnökhöz"

Hogy írhatsz ekkora hazugságot ?

Nem véletlen az sem , hogy akik most a felső tízezerhez tartoznak azoknak a jelentős része , részt vett a pártállam isrányitásában és a rendszerváltást követően jól megtudta lopni az államot .

#5: Nem írtam hazugságot. 90-re már csak a koruknál fogva se lehetett köze a legtöbb MSZP-ésnek semmilyen kínzáshoz, kivégzéshez. A 800 ezer volt párttagról meg már ne is beszéljünk.

"A Kádár korszaknak nemcsak a verés volt az egyedüli kínzó eszköze , ha nem tetszettél nekik akkor rád szálltak . Nem a képesitésednek megfelelő munkát kaptál , kötelező jellegel kellet s.gget nyalni megalászkodni"

Na és ez ma nem így van? Az Orbán-kormány egyre mélyebb rétegekbe haladva kirúgott és kirúg mindenkit, illetve nem enged munkához jutni senkit, aki nem az ő táborához tartozik. Csak az a különbség, hogy míg a Kádár-korban teljes volt a foglalkoztatottság, az ilyen kegyvesztett emberek is meg tudtak élni, és ahogy te is írod, többnyire állást is kaptak, csak nem olyan fontos helyen. És akkor nagyon alacsonyak voltak a megélhetési költségek, nem voltak adók, jobban el lehetett lenni egy nem favorizált embernek is. És ma mi van? Ha kirúgnak, hova mész, ki fogad be, ki gondoskodik rólad? Ki fizeti a lakáshiteledet? Régen nem jelentett teljes megsemmisülést a hatalommal való konfrontáció, ma egyre inkább ezt jelenti.

" Nem írtam hazugságot. 90-re már csak a koruknál fogva se lehetett köze a legtöbb MSZP-ésnek semmilyen kínzáshoz, kivégzéshez. A 800 ezer volt párttagról meg már ne is beszéljünk. "

Neked nem tűnt fel, hogy Horn Gyula maga ismerte el, hogy pufajkás volt?

Azért maradhatott fenn mert csináltak egy állrendszerlátást.

Régen mikor történt, mindenki új lehetőségnek tekintette a demokráciát, úgy gondolták hogy minden jobb lesz.

Aztán láthatjuk hogy 22-év múlva hova jutottunk.

Hála annak hogy a volt komcsik beépültek a különböző pártokba.