Mikor veszi észre, hogy beégett? Mi kell még, hogy eltűnjön?
Horthy már bőven azelőtt meghozta a maga egyre durvább zsidótörvényeit, hogy a németek jöttek volna, és szintén már bőven a németek bejövetele előtt elkezdte a zsidók deportálását - pl. 40ben pont azokat az idemenekült zsidókat terelték össze, akikre hivatkozva szokták mentegetni Horthy-t, és deportálták őket Ukrajnába, ahol átadták a helyi SS-nek kivégzésre (kb. 15.000 áldozat, a holokauszt első 5 számjegyű mészárlása - provided by Horthy, akinek a személyes hozzájárulásával mentek a deportálások). Amikor ez kiderült, akkor balhé lett belőle, ezért Horthy leállíttatta a további szállításokat. Helyette ment a munkaszolgálat, aminek az embertelen körülményei a további 25-40 ezer zsidó halálát okozta, még mindig a németek bejövetele előtt. Ja, tényleg nem deportáltunk 41 és 44 között a németekhez zsidókat, német koncentrációs tábor helyett akkoriban magyarba mentek, lásd Davidovka, és az ottani körülményekre példaként pl. Petschauer Attila olimpiai bajnok vívónkat. EZ újabb néhány tízezer áldozat Horthy számlájára.
Utána bejöttek a németek, és Horthy nem csinált semmit - kussolt, háttérbe vonult, de azért lemondani véletlenül se mondott volna le még tiltakozásból se, ellenben csinálni se csinált semmit (a végén, mikor már a szövetségesek megfenyegették, hogy a háború végén ő is háborús bűnösként fog felelni, csak akkor próbált meg egy gyenge kísérletet). Szóval Horthy maradásával és hallgatásával szentesítette a deportálásokat, ezáltal pedig egy olyan hungarikum jött létre, ami egyetlen más megszállt országban sem: itthon a zsidók összeterelését, gettósítását majd deportálását teljes egészében a helyi, magyar hatóságok végezték, nem pedig a németek - mindezt olyan hatékonysággal és brutalitással, ami még a németeket is meglepte. A németeknek nem volt erre egyszerűen már emberük, ha nincs a Horthy hallgatólagos beleegyezésével működő magyar gépezet, amely minden előzetes várakozást felülmúlóan szolgálta ki a németeket zsidókérdésben, akkor itt jó eséllyel akár egyetlen vagont se tudtak volna a rendelkezésükre álló idő alatt Németország felé elindítani.
Ilyen hatékonysággal a Horthy-rendszer után jövő Szálasi-rendszer se dolgozott - a Szálasi-rendszerben amúgy is már csak töredék annyi zsidót deportáltak, mint Horthy idején. Ugyanis mire Szálasi hatalomra jutott, itthon már nem nagyon maradt zsidó, a Horthy-rendszerben a nagy többségüket (gyakorlatilag szinte a teljes vidéki zsidóságot) már deportálták.
Szóval még csak azzal sem lehet mentegetni a palit, hogy de azért nem mondott le, mert akkor előbb jöttek volna a nyilasok - ja, lehet, hogy előbb jöttek volna, de az semmivel nem lett volna rosszabb. Jó eséllyel sokkal jobb lett volna, mert ha Horthy ellenáll, és úgy távolítják el, akkor az okozott volna akkora felzúdulást, és ellenállást a magyar állami szervek egy részéből is, hogy a deportálások bőven nem mentek volna ilyen gördülékenyen.
De ezt persze soha nem tudhatjuk meg, mert Horthy nem fejtett ki ellenállást, hanem görcsösen kapaszkodott a kormányzói székéhez, és cserébe hallgatásával és jelenlétével szentesítette a rendszert.
Mindezt egy olyan időszakában már a háborúban, amikor az az általad írt német hadigépezet már rendesen megtépázódott és egyértelműen vesztésre állt - tehát amikor minden egyes stabil szövetséges értéke durván felerősödött, tehát ennek megfelelően egy ügyes és elszánt vezető előtt nagyobb mozgástér nyílt - volna, ha lett volna ilyenünk.
Hogy Horthy nehéz időszakban volt kormányzó? Ja, abban. Egy olyan korszakban, ami megmutatta, hogy ki a valódi államférfi, és ki a tehetségtelen pojáca. Horthy az utóbbi volt, és ez nagyon sok ember életébe került. És ez alól nem felmentés az, hogy hát vonakodva tette.
Ellenpéldának lehet mondani Dániát - az ottani vezetés nem használta fel az antiszemitizmust a saját politikai céljaira, így az ottani társadalom nem is kezdte el kivetni magából a zsidókat, mint ahogy itthon jórészt a Horthy által bevezetett zsidótörvények hatására ez megtörtént. Így a társadalmi elutasítottsága a zsidóellenes intézkedéseknek olyan volt, hogy a németek először nem is merték ezeket ráerőltetni a dánokra, nehogy balhé legyen belőle (pedig megszállt ország volt az is, ráadásul olyan időszakban megszállt, amikor még a németek nyerőszériában voltak), amikor aztán a németek mégis rászánták magukat, akkor a dán lakosság egyként működve, szervezetten kimentette a helyi zsidóságot.
Elég éles kontraszt az itteni történésekkel szemben.
Szóval ennek az embernek köztéren szobrot állítani, meg tereket elnevezni róla az egy gusztustalan pofán köpése igen sok embernek.
Mennyiben is volt más Dánia ilyen szempontból (egyébként írhattam volna Albániát is)? Az ottani politikai vezetés egyszerűen nem azzal igyekezett megalapozni a politikai hatalmát, hogy a zsidók ellen hangolt.
Horthy viszont de, első lépése volt, hogy a Trianon utáni kisebb élettértől beijedt jobboldali középosztályt, ami a fő bázisát jelentette, megnyugtassa, hogy korlátozta a zsidók egyetemre menetelét - ezzel az a utólag nézve érdekes helyzet alakult ki, hogy a 20as években innen mentek ki Németországba a zsidó tudósok, mert ott akkor még szabadon tudtak tevékenykedni, és majd csak a nácik hatalomra jutása után menekültek onnan tovább nyugatra.
Utána is, ha egy Dánia, amelyiket már 40-ben elfoglaltak, képes volt csomó ideig ellenállni a zsidó törvényeknek, akkor egy Horthy-nak is lehetséges lett volna még bőven a németek bevonulása előtt - mégis, a Horthy-rendszer 41-ig több zsidótörvényt fogadott el, ezekkel nem csak a zsidókat tovább korlátozva, de erősen ráerősítve a az egyre nagyobb antiszemitizmusra, így elérve azt, hogy mire a valós deportálásokig jutottunk itthon, addigra már elképzelhetetlen volt, hogy itthon is olyan szervezetten mentsék a zsidókat, mint pl. Dániában - helyette szervezetten üldözték őket.
És akkor szándékosan nem reagáltál ugye sem a 41es deportálásokra, sem a munkaszolgálatra, amik mind-mind a németek előtt, tőlük függetlenül ment.
Csak,hogy teljes képet kapjunk Dánia szerepéről.Szerintem nem hasonlítható az akkor magyar helyzethez.
Dániában 8 ezer zsidó élt, befolyásuk és vagyonuk jelentéktelen volt. A németek 1940 áprilisában ellenállás nélkül foglalták el az országot, ráadásul a norvégokhoz hasonlóan a dánokat is árjáknak tartották, ezért a megszállók az első két és fél évben mérsékelten viselkedtek. A dán király, a kormány és a közigazgatás a helyén maradt. Amikor a Birodalmat 1942 novemberétől Koppenhágában képviselő Werner Best felvetette, hogy a "zsidókérdést meg kellene oldani", a dán kormány kilátásba helyezte lemondását, ezért Best nem erőltette az ügyet. 1943-tól erősödött fel a dán ellenállási mozgalom tevékenysége, augusztusban a német megtorlások miatt a kormány lemondott. Hitler szeptemberben engedélyezte a zsidók deportálását, ezt azonban több tényező is akadályozta: a Dániában állomásozó Wehrmacht erők parancsnoka ellenezte az akciót, és nem engedte, hogy katonái részt vegyenek benne, a dán zsidók vezetőit német diplomaták és magas rangú dán hivatalnokok egyaránt tájékoztatták a nácik terveiről.
A zsidók összeszedése 1943. október1-én indult. A németeket kísérő dán rendőrök megakadályozták, hogy a nácik bemenjenek a zsidók lakásába, ezért csak azt vitték el, aki a dán rendőrök figyelmeztetése ellenére ajtót nyitott. A razzia csekély eredménnyel járt: mindössze 477 zsidót fogtak el, őket sem Auschwitzba, hanem a theresienstadti "mintagettóba" szállították. A deportálások hírére szinte az egész dán társadalom a zsidók védelmére kelt, és megkezdődött Svédországba menekítésük. Tiltakozott X. Keresztély dán király, több egyházi vezető. A zsidókat elrejtette a lakosság, a rejtekhelyekről taxisok ingyen szállították őket a kisebb kikötőkbe, a hajósok ingyen keltek át velük a Dániát Svédországtól elválasztó tengerszoroson. Ha a zsidóknak mégis fizetniük kellett, akkor a dánok összeadták a viteldíjat. A tengeri mentési akciót segítette a német haditengerészet is, amely egyszerűen úgy tett, mintha nem venné észre a megélénkült vízi forgalmat. Három hét alatt 7200 dán zsidó érte el a megmenekülést jelentő svéd partokat. A dán kormány folyamatosan érdeklődött a deportált dán zsidók helyzete felől, 1944 nyarán a Nemzetközi Vöröskereszt delegációjával együtt dán küldöttség ellenőrizte a theresienstadti viszonyokat. Eichmann gondosan előkészítette a propaganda szempontjából fontos látogatást: a munkaképteleneket Auschwitzba vitette, a gettó házait kifestették, az utcákat kitakarították, a fejadagokat megnövelték, nagy sietséggel mozit, kávézót nyitottak. A vizit a nácik szempontjából sikeres volt, a nemzetközi küldöttség elégedett volt a látottakkal. A dán zsidókat távozásuk után sem merték bántani. A holokauszt során 60 dán zsidó halt meg.Ugye érezhető a különbség,vagy nem?
" németek 1940 áprilisában ellenállás nélkül foglalták el az országot, ráadásul a norvégokhoz hasonlóan a dánokat is árjáknak tartották, ezért a megszállók az első két és fél évben mérsékelten viselkedtek. A dán király, a kormány és a közigazgatás a helyén maradt. Amikor a Birodalmat 1942 novemberétől Koppenhágában képviselő Werner Best felvetette, hogy a "zsidókérdést meg kellene oldani", a dán kormány kilátásba helyezte lemondását, ezért Best nem erőltette az ügyet."
pontosan, ez a lényeg, és pontosan érezhető a különbség. A durva különbség a vezetés hozzáállása között. AZ egyik kezdettől fogva ellenállt a németeknek a "zsidókérdésben", még a megszállásuk alatt is. Ők kijelentették, hogy ehhez nem hajlandók asszisztálni, sőt, aktívan tettek is ellene.
A másik, a mi Horthy-nk, akiből most így utólag próbálnak meg államférfit faragni, az bezzeg már jóval a németek előtt elkezdte a zsidótörvényeket, már jóval előttük maga deportálta a zsidókat, és mikor sokkal később bevonultak a németek Magyarországra, akkor meg végképp eszébe sem jutott ellenállni vagy akár csak a szavát felemelni, hogy az ő kormányzósága alatt ilyet nem enged ( a dán vezetésnek bezzeg volt kurázsija hozzá), hanem néma kussban sunyítva kapaszkodott a kormányzói székébe, míg az ő nevével fémjelzett rendszer összegyűjtötte és deportálta a németeknek az itthoni zsidóságot. És Horthy a kussolásával és helyben maradásával ehhez szépen asszisztált.
Abban teljesen igazad van, hogy világosan látszik a különbség.
A különbség ebben rejlik: norvégokhoz hasonlóan a dánokat is árjáknak tartották, ezért a megszállók az első két és fél évben mérsékelten viselkedtek.
Hiszen egy testvérnép bármit megtehetett,de egy nem igazán szeretett nép más cipőben járt.Bármilyen ellenállás esetén úgy söpört volna le bennünket a német hadigépezet,mint a papírkutyát,illetve mint a lengyelt,franciát,cseheket.Európában nem volt ellenfelük,mi történt volna Magyarországon,ha teljes ellenállást tanúsítunk? Már nem is léteznénk!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!