Ha meg lennének becsülve a szakmunkások és jobb fizetést kapnának akkor többen választanák ezt? Mert ma sokan nem válasszák a szakiskolát, főként azok válasszák akiket máshova nem vettek fel. Ezen felül nagy számban romák tanulnak itt.

Alapvetően nem kéne felvenni a főiskolákra, egyetemekre minden félanalfabéta idiótát, és akkor az egyéb faktorok lényegtelenek lennének.

A HVG cikke csak kimagyarázása a dolgoknak. Jajj, hát kámfort játszik a minőségi munkaerő. A munkaerő elsősorban azért csapnivaló, mert az oktatás maga förtelmes, az emberanyag pedig a középiskolák színvonalának köszönhetően szintén minősíthetetlen. Ennyi a lényeg, a többi csak duma.

A fenti beidézett szöveg csak a kimagyarázása annak, hogy miért nem alapjaiban szar az egész magyar oktatási rendszer.

Igazából sokan mennek szakiskolába , a húgom évfolyamából is többen , a jobb tanulók is.

Csak az a baj hogy nekik sem jut munka.Ha meg jut akkor alig fizetnek nekik valamit.Akkor él meg egy szakmunkás ha vállalkozást csinál de ahhoz meg tőke is kell.A legtöbbjük kimegy külföldre mivel ott rendesen megfizetik őket alkalmazottként is.

Jobb fizetés? Megbecsülés?

Én bármikor kapcsolatba kerülök szakmunkásokkal, hamar kiderül, hogy 4-5-szörös órabérrel dolgoznak, mint én (ha nem több).

Kőműves: a telkemen egy támfalat akartam felhúzatni, árajánlatokat kértem kőművesektől. Kaptam is: egy hét alatt van meg és 750.000. Ft a munkadíj.

Gázos: cirkóban szelepet kellett cserélni, kihívom a palit, 20 perc alatt végez, számla: 32.000. Mondom neki, hogy ez vmi vicc, számolja újra. Számla nélkül, fél órai óradíjjal, csak azért mert KVt is kapott, csak 20.000 zsebbe. Barátian.

Festő: 2 szoba tisztasági festés, egy hétvége 80.000.

Milyen jobb fizetést szeretnénk ennél? A megbecsülésről meg: én mindig tiszteltem azokat akik jól értenek vmi szakmához. Soha nem mondtam olyat, nézd az "csak egy festő". Egyszer gletteljen valaki plafont, majd elkezdi tisztelni.

Én is inkább a szakiskolát választottam mint a fősulit. Nem voltam egy rossz tanuló a gimibe, de a fősulin vagy egyetemen tuti nem állnám meg a helyemet. Sokan azért mennek fősulira vagy egyetemre mert abban a hitben élek hogy ez az egyetlen remény a jól kereséshez és szerintük pitiáner dolog plusz sokan inkább csak az idejüket akarják húzni mert finoman szólva lusták dolgozni.

Én érettségi után elkezdtem szakmát tanulni, jól megy és érdekel is és ha lesz "hírnevem" akkor akár saját vállalkozásom is lehet ami azért nem egy rossz biznisz ha jól csinálom. Az tény hogy sok szakmunkást nem fizetnek meg úgy ahogyan kellene, de sajnos nem nagyon van rájuk igény sem mivel alig van itt munkalehetőség.

"AZ általad említett emberek csak egy kis réteg. A nagy többség nem maszekol. VAgy te látsz 100 hirdetést az újságban, hogy válaszd őt?

Egy nagyon kis része az aki jól keres, de a többség nem."

Általában neten keresgélem ki őket. De kétlem ha az egyik 750k HUF/hét árat mond, akkor a másik azt mondaná, hogy á, nekem elég napi 15k is.

Inkább azt tudom elképzelni, hogy annyira kevés a munka, hogy ha beesik egy akkor abból kell élni hónapokig. Azaz azzal az egy munkával tartom el fél évig az egész családját.

Nemsokára már odajutunk, hogy már a kézügyességgel nem rendelkező, ám mérnöki, vagy pénzügyi tehetséggel megáldott ember lesz lenézve a társadalomban, mert nem szakmunkás.

Véleményem szerint mindenki azt tanul és azt csinál, amit akar. Aztán majd az élet eldönti, hogy neki egyénileg sikerül-e vagy nem. Minden kombinációra tud szerintem mindenki pár példát. Felesleges ezen vitatkozni.

Akinek nincs tehetsége a fa megmunkálásához, az is menjen asztalosnak szerintetek? Vagy hogy? Akit érdekel egy téma, az úgyis abba a szakmunkás irányba fog tanulni.

Vagy szerintetek ügyes festők és burkolók döntenek úgy, hogy inkább elmennek egyetemre kommunikációra? Nem hiszem.

Tényleg felesleges erről a témáról beszélni.