Petőfi anarchista volt?
Tudom, hogy az ő korában még nem volt kiforrva ilyen ideológia, ezért nyílvan nem volt ilyen néven nevezve, de a politikai nézetei nagyon hasonlítanak az anarchiára:
Az apostol:
"Mint a viharban a nád erdeje,
S torok-szakadtáig kiáltja
A szolgacsorda: „éljen a király!”
Ki merne nem kiáltani
Vagy épen mást kiáltani
Az ezerek és ezerek között?...
Ki merne?... egy mer... egy a sok között...
Ez egy, oly hangon, mely a tömeget
Túlbõgi, mást kiált,
Ez azt kiáltja: „haljon a király!”
És eldurrantja fegyverét, s a
Gõgös király a porba rogy... –"
Akasszátok föl a királyokat!:
"Vagy nem tanúltad még meg, oh világ,
Gyülölni méltóképen a királyt?
Oh, hogyha szétönthetném köztetek
Azt a szilaj veszett gyülöletet,
Mitõl keblem, mint a tenger, dagad! –
Akasszátok föl a királyokat!"
A XIX. Század költői:
"Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.
Ha majd a bõség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. –
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe."
Ezek a nézetek sokban egyeznek egy mai anarchista nézeteivel. (Nem az anarchia nem azt jelenti, hogy ablakokat törünk be és kukákat gyújtogatunk mer az cool)
Ha petőfi ma élne hungarista lenne.
Akkor két dolog között választhatott: vagy a reformok irányába, vagy pedig a régi rendszer irányába ment.
Ő akkor reformokat akart volt.
Mai viszonylatban már rengeteg "nézet" közül választhatna.
A hazáját szerette, nagyon szerette, és ezért gondolom, hogy hungarista lenne...
Nem anarchista, mivel nem azt akarja, hogy a kőkorszakban, határok és közbisztonság éljünk. Szabadságot akar, mint az anarchisták.
De az anarchisták a saját szabadságukat akarják! Tehát hogy őnekik nem parancsolhatnak, ott dolgoznak ahol akarnak, nem ismernek el vezetőket!
Ezzel szemben Petőfi a NÉP szabadságát akarta. Világszabadságot, hogy minden nép maga döntsön a dolgairól! Abban az időben ,amikor élt az osztrákok nyomták el a magyarokat, és a magyarok nem éltek szabadságban. Ő az ilyen szabadságra gondol, és azokat a vezetőket akarja eltávolítani, akik nem a magyar nép érdekeit nézik!
Bocsi "...határok, közbiztonság NÉLKÜL éljünk*"
Amúgy azért is nehéz válaszolni, mert nem lehet 2 dolog és 100 dolog pontos vonalat húzni...
Nehéz meghatározni. Petőfi minden bizonnyal az akkor szárnyát bontogató kommunista táborba sorolható, akár tudott róla akár nem. Ő maga egy vérszomjas (legszívesebben minden királyt és katolikus papot legyilkolt volna) forradalmár volt. Hogy most az akkor divatos "szabadságot", "egyenlőséget" jelszavakat skandálta külön dolog.
És a költészete is, ami ettől még lehet nagyszerű, bár nekem személy szerint az sem tetszik, de én csak egy valaki vagyok.
"Ha petőfi ma élne hungarista lenne. "
Egy szlovák származású ember is lehet hungarista?
Petőfi nacionalista és utópista szocialista volt. Az alábbi vers hűen tükrözi ezt a két irányvonalat.
A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI
Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.
Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.
Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját,
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!
Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.
Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!
És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell.
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.
(Pest, 1847. január.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!